Aki nem hisz Istenben vagyis ateista mitől olyan biztos a döntésében?
Ugy ertem hogy a legtobb ateista egyenesen kijeleti hogy nincs Isten.Sőt egyesek meg becsmérlik is a hivő embereket hogy szűklatókorűek lemaradottak irracionalisak. Mivel szerintuk nincs ra kezzelfoghato bizonyiték.
Ezert vagyok kiváncsi hogy aki így döntött az személy szerint hogyan jutott erre a követketetésre.
Valaki valahol azt mondta, hogy ennyi ember nem tévedhet, más meg azt, hogy ha egymástól függetlenül több ember tapasztalja ugyanazt a természetfeletti dolgot, akkor az mindenképpen létezik.
Na most mindkét kijelentés hülyeség. Nem attól lesz igazság vagy épp hazugság, valótlanság valami, hogy x ember elhiszi... hol a határ? Ha csak 999 ember hiszi el, akkor az még hazugság, de amint megvan a bűvös 1000, máris igazsággá válik? Nem ilyen egyszerű, ezt mindannyian beláthatjuk. Tehát azért, mert az emberek nagyobbik része bemondás alapján hisz valamiféle vallásban, attól még nem feltétlen van igazuk. És ha létezik is Isten, angyalok, démonok, mennyország, pokol, stb... melyik vallás az, ami jól közelíti meg? Nem lehet mindnek igaza... persze, tudom, mindig az, amelyikben az adott szemlélődő hisz.
A másik, amit az elején megemlítettem: a természetfelettinek tűnő dolgok, melyeket egymástól függetlenül több ember is tapasztal. Leszögezném, hogy meggyőződéses ateista vagyok, aki érdeklődik a vallások, a kultúrák iránt éppúgy, mint a történelmünk, a tudományok iránt, legyen az biológia, etológia, kozmológia, különféle fizikai, matematikai, csillagászati elméletek. De nem vagyok materialista. Hiszek a lélekben, bár tudom, hogy a tudatot az agyban végbemenő kémiai és biológiai folyamatok határozzák és alkotják meg. Tudom, hogy vannak olyan történések, folyamatok, amelyeket még nem értünk, és talán nem is fogunk. De ezekre akkor sem válasz Isten, hiszen ő felvet egy még nagyobb kérdést: hogyan létezhet egy ilyen hatalommal bíró lény? Mikor és miért és hogyan keletkezett? Kedves vallásosok, ha nektek elég az, és nekünk el kell fogadni annyit, hogy csak, és mindig volt és mindig lesz és kész, akkor mi is nyugodtan mondhatnánk azt, hogy csak egyszerűen fogadjátok el, hogy nem isten teremtett, hogy az ősrobbanás volt, és hogy csak úgy lett a világ. Épp annyira van alátámasztva mindkettő. Csak az ősrobbanásra vannak bizonyítékok, mindössze azt nem tudjuk, mi volt előtte? Vajon láncolatos univerzum van, és egy előző univerzum összeomlása adott akkora energiát, hogy kirobbanjon ez az új? Vagy csak ez az egy van? Esetleg a multiverzum a valós? Nem tudjuk. Ti sem tudjátok, hogy az istenetek miért és hogyan létezik számotokra, de ti érzitek, és kommunikáltok vele. Rendkívül szerencsések vagytok. Gyerekkoromban én is kommunikáltam a plüssállataimmal, sőt, tisztán láttam és hallottam, hogy egy gonosz manó él a padlásunkon.
Nemrégiben bebizonyosodott, hogy a halálon túli élmények egyetlen oknál fogva hasonlóak (tudjátok, fények, alagút, stb...): az emberi agy generálja ezt a képet, amikor kezd kihunyni teljesen. Lehet, hogy minden ember halála pillanatában ezt látja. De ez attól nem feltétlen lesz igazság, lehet, hogy csak és kizárólag az agyunk generálja ezeket, és nincs semmi külső ok, ami okozná. Miért léteznek vallások? Miért hiszünk a természetfelettiben? Mert az emberi ego nem képes elfogadni, hogy megszületünk, élünk, majd meghalunk, és nem hagyunk magunk után semmit, nincs túlvilág, nincs semmi, egyszerűen megszűnünk létezni. túlságosan nagy az egonk ahhoz, hogy ezt el tudjuk fogadni, aztán még ott voltak a különféle természeti csapások, melyeket nem tudtunk megmagyarázni. Nagyon hamar eljutottunk odáig, hogy isten vagy istenek teremtettek és uralják a világot... tudjátok én miért nem hiszek? Két fő okból. Az egyik az, hogy nem tudok túllépni azon korlátomon, hogy egy teljességgel megmagyarázhatatlan, fizikailag lehetetlen, számomra semmiféle módon nem érzékelhető hatalomban higgyek. Nekem nem megy. Pedig próbálkoztak, kötelező volt az elsőáldozás, bérmálás, heti mise. Nem, nem a kötelezősége miatt nem hiszek, én örömmel jártam oda, sok barátom volt ott, és mindig vártam Istenre, hogy majd valamiben megmutatkozik. Sosem tette. Ugyanakkor sohasem hittem az egészben, gyerekkoromban is úgy gondoltam, hogy az egész csak egy színjáték, a felnőttek sem hisznek benne, csak egy jó kis közösségi valami, ezért eljátsszák heti egyszer egy órában, hogy kedvesek, hogy szeretik egymást, és hogy hisznek olyan sületlenségekben. Sosem hittem a télapóban és a húsvéti nyusziban sem, játéknak tartottam az egészet, akárcsak a hitet. De azért valahol belül vártam, hogy hátha mégsincs igazam. A másik ok, hogy teljes mértékben átlátom a vallások történetét, és tudom, miért alakultak ki. Látom azt, hogy mit tett és mit tesz a vallás emberekkel, hogy mekkora hazug hatalmat raktak az emberek a fejük fölé, és hogy az a hatalom hogy élt vissza és él vissza ezzel. Gondoljátok el, ott vagyunk pár tízezer évvel ezelőtt, van pár nagy és erős mamutgyilkos harcos, és van egy másik ősember, aki esetleg nem olyan erős fizikailag, vagy valami sérülése van, stb. Viszont van egy kis esze. Megfigyeli a csillagok állását, a hold változásait, az időjárás változásait, és látja, az állatok és a növények hogyan reagálnak erre. A mellét verő mamutölő ezekkel nem foglalkozik. A szegény, vékony, erőtlen ősemberünk egyre kevesebb élelmet kap, mert aktívan nem tud részt venni a gyűjtésben, vadászatban, csak ül és figyel. De azért az egoját bántja ez a mellőzöttség. Majd egyszercsak megszólal, hogy hozzák már be a többiek azt a pár nyúlhúst a barlangba, és jöjjenek ők is, mert eső lesz. A többiek felnéznek az égre, ragyogóan süt a nap, majd kinevetik ősemberünket. Később akkora vihar kerekedik, hogy elmos kint mindent. Még pár hasonló alkalom, és hirtelen tisztelni kezdik emberünket, mert ő még azt is állítja, hogy kapcsolatban áll a mindeneket irányító szellemekkel, kéri őket, legyen eső, és láss csodát, lett! Nem lett? Akkor megbántottuk őket valamivel! A mamutölő rájön, hogy össze kell fognia vele, mert különben a végén még más lesz a törzs főnöke. És összefognak, a hatalom és a nagyobb jussok értelmében. A balga nép pedig követi őket, mert meg tudja mondani a vén, hogy az állatok mikor merre vonulnak, hogy mikor jön vihar, és ezek mind nagyon fontos dolgok. Ráadásul az ember mindig is fogékony volt az ilyen dolgokra, a szertartásokra... ezzel emelte ki magát a természetből, ezért gondolta, hogy ő több az állatnál, és ezekkel fejezte ki az emberek közé való tartozását.
Megfordítom a kérdést: Aki hisz Istenben, vagyis teista, mitől olyan biztos a döntésében? Csak mert érzékelte? Én is érzékeltem a már említett gonosz padláslakó manót, akár imádhatnám is, félhetnék is tőle, vallást is alapíthatnák rá, de nem tettem, mert beláttam, hogy butaság. Csak mert az anyja, apja, szomszédja, barátja is hisz? És? Ez már elég lenne? Csak mert egy könyv azt állítja magáról, hogy az Isten szava? Ilyet én is le tudok írni... ja igen, a könyv... még nem nagyon esett szó arról, hogy mennyire visszás is az egész sztori, ha belevesszük a Bibliát is a történetbe... de ebbe most nem mennék bele, mert már így is hosszúra nyúltam, és van még ma más dolgom is, mint ezen elmélkedni vagy erről beszélgetni - de nagyon szívesen teszem :)
#78
"Valoban lattok ra realis eselyt hogy mindaz a lenyugozo osszetettseg csak ugy kialakuljon egy teremto v " tervezo" nelkul "
Ebben az esetben Occam Borotvája ad útmutatást:
mindig a kevesebb alátámasztatlan feltételezést használó elméletet fogadjuk el.
Márpedig egy istenség feltételezése orbitálisan alátámasztatlan feltételezés (nálad: mert feltételezed hogy létezik, mert feltételezed hogy személy, mert feltételezed hogy intelligens, mert feltételezed hogy természetfeletti, mert feltételezed, hogy bár az ismert komplexitást nem tudod megmagyarázni nélküle de az istened még nagyobb komplexitását nem kívánod megmagyarázni - és még sorrolhatnám, de ez MÁR hat alaptalan feltételezés).
"Es akkor megbanjatok "
NEM SZERETEM HA FENYEGETNEK.
"Szamukra elfogadni Isten lstezeset olyan mint beugrani egy sotet lyukba. "
Egy olyan sötét lyukba, aminek az alján tudjuk hogy kihegyezett karók várnak.
"Csak az a mindennapok soran tapasztalt szenvedelyes duh es lenezo tekintet ilyeszt meg amivel szembekerulok akarhanyszor felmerul ez a tema egy beszelgetesben."
Minket meg különösen.
"Nehany ember ugy beszel velunk mint ha mi egy degeneralt faj lennenk akiket irtani kell."
A legtöbb vallásos így beszél mindenkivel, aki nem az ő felekezetbe tartozik.
Kíváncsi vagy mi szüli az indulatokat? A folyamatos életveszélyes fenyegetések, és gyilkosságok. Az áltaLában ugyanis indulatokat szül.
Egy ateista gondolkodó három központi gondolat köré építi argumentációját. Az első állításában a jóságos Isten és a földi szenvedés feloldhatatlan ellentétére. Az irgalmas istenképpel semmiképpen sem egyeztethető össze az a tény, hogy a Teremtő elzárja teremtményei elől a túlvilági élet biztos tudását. Az ateizmus mellett lehetséges hinni egy objektív morálban, lehetséges hinni az objektív értékekben. Az ateizmus mellett lehetséges átgondoltan etikus és értékekkel élő embernek lenni.
Kedves hívők, miféle kapcsolatod lehet "A gép forog, az alkotó pihen" jellegű Istennel? Szerintem semmi. De csak imádjátok nyugodtan. Valaki azt írta, hogy Einstein is hívő volt. Az lehet, de nem nagyon vette komolyan. Íme egy idézet tőle: "Sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Ő Maga tehető felelőssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára."
Az a legnagyobb ellentmondás, hogy ha úgy "hisszük", az isten felfoghatatlan és megismerhetetlen az ember számára, akkor eleve nem is tudhatnánk még a létezéséről sem (honnan is?), ennek ellenére töméntelen könyv taglalja a természetét...
Nem az isten teremtette az embert, hanem fordítva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!