Csak szerintem fog 20-30 év múlva "kihalni" Magyarországon a katolicizmus? Mármint akik templomba is járnak rendszeresen. Többi lent.

Szerintem ez így normális.

Egyrészt, mert haladunk előrefelé, így természetes, hogy bizonyos dolgok kihalnak a társadalomból, mások beépülnek.Ez egy természetes folyamat, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a katolicizmus egy örökké fennálló valami marad, amit sosem fognak majd elhagyni az emberek.Hiszen például ma már nem él az ógörög vallás, az egyiptomi sem létezik már, a rómaiaké is már csak történelem.Ez egy egészséges folyamat, nincs ebben semmi rossz.

Valamint én nem tartom egy korrekt dolognak a gyerekek vallásra nevelését, mert nem tudnak dönteni, hogy az jó-e nekik, vagy nem, és ez baj.Ugye egy gyereknek nincs viszonyítási alapja, hogy azt mondhassa, hogy neki jó-e az, ha vallást tanul, vagy nem.Mindent el fog hinni, amit az órákon hall, és ha elég korán kezdte, akkor már nem is akarja majd megismerni a többi nézőpontot, mert ezt égették belé, számár a az lesz az egyetemes igazság, mert gyerekkora óta az sulykolják belé, ez pedig sehol sem helyes.Meg kell adni a lehetőséget arra, hogy valaki választhasson.Ezért lenne sokkal jobb, ha valaki csak felnőttként ismerkedne meg a vallásokkal, mert addigra már tudna dönteni, hogy melyik érdekli, és addigra kialakul benne az, hogy nem csak egyféle szemüvegen át nézzük a világot, nyitott lesz többféle nézőpontra is.Gondolom ezt felismerve nem járatják már annyian a gyerekeiket hittanra.

Aki pedig utál hittanra járni, az azért van, mert kényszerből jár oda.Nem is érdekli az egész, persze, hogy unni és utálni fogja.De ha látszik, hogy nem érdekli, akkor minek is kell oda járatni?Ennek sincs semmi értelme.A gyerek majd szól, ha érdeklődik, és ugyanúgy az ember tudtára adja, ha nem.Ezért is értelmetlen valakit gyerekként templomba meg hittanra járatni, főleg, ha még nem is érdekli.Ezzel csak ártunk a gyereknek, de semmivel sem lesznek gazdagabbak.

Szia

minden rossz indulat nélkül írom.

A jelenések könyve írja, hogy a világ vallásainak vize kiapad, vagy is egyre kevesebben gyakorolják a régen nagy vallásnak nevezett hitet.

Más részt sokkal előbb meg fog szűnni, mert maga Isten gondoskodik arról, és ez nem csak a Katolikus egyházról szól, hanem minden világhoz tartozó vallásról, hogy meg fogja szüntetni még hozzá a most még politikai szeretőit fogja erre felhasználni.

Pont, hogy többen járnak hittanra a kötelező hittan /erkölcstan miatt. Az más téma, hogy ezzel valószínűleg több fiatalt riasztanak el, mint vonzanak.

A saját véleményem: engem nagyon vallásosan neveltek, sok tapasztalatom van az egyházakkal. Én inkább örülnék neki ha végre eltűnnének.

Ja,lehet.

Megkeresztelnek kiskorodban,aztán annyi.Ha mész mész ha nem nem.Nincsenek elvárások,megkötések,semmi.rád van bízva.

Pásztor sehol..tudod akikre a juhocskákat bízták...

Ki kell, hogy javítsam az előttem szólókat. A katolicizmus nem fog kihalni még évszázadok múlva sem. Ha mégis így lesz, más vallások veszik majd át a helyét. Hogy miért? Mert a vallás társadalmi igény.

Ezzel a témával amit te felvetettél a vallásszociológia foglalkozik. A vallásszociológusok között elfogadott, alapvető tételek a következők:

Társadalomról, vagy egyáltalán emberi együttélésrõl csak ott lehet szó, ahol az egyének képesek önmagukat egymás javára korlátozni. Ez - minden esetleges kényszert megelõzõen - indoklást, jóváhagyást, legitimációt igényel. Évezredek meggyõzõdése szerint /amit azonban a legújabbkori liberalizmus megkérdõjelez/ maradandó indokláshoz pusztán hasznossági vagy a tapasztalati viszonyokból levezetett szempontok nem elegendõek. A hagyományos meggyõzõdés szerint a társadalom létrejöttének feltétele az alapvetõ értékekrõl és az ember végsõ céljáról szóló /vallási jellegû/ közmegegyezés, az értékrendnek és a társadalom rendjének és intézményeinek az átfogó /azaz a tapasztalati világot meghaladó/ általános világrendbe való beleillesztése. Megfordítva pedig /s ez azok szempontjából is fontos, akik az elõbbi tételt nem fogadják el/, a világnézeti közösség mindig és mindenütt megteremti a kölcsönös szótértés lehetõségét, azaz megalapoz bizonyos társadalmi közösséget.

A modern társadalmak differenciálódásával foglalkozó rendszerelméleti iskola mindezt a jelen viszonyokra vonatkoztatva kiegészíti. Megállapítja, hogy a társadalom szerves é közösségi rendszerének és kulturális egységének felbomlása jelentõsen csökkenti a hagyomány /és ezen belül a vallási hagyomány és szervezet/ szerepét. Ám ebbõl nem a vallás szerepvesztésére, hanem annak ellenkezõjére következtet. A társadalom és az élet fokozódó bonyolultságának feltételei között a társadalom mûködõképessége és az egyén identitása és önértelmezése minden korábbinál inkább megköveteli a mindenki által elérhetõ és azonosítható és a tapasztalati valóságon túlmutató érvényû, intézményesen rögzített és fõleg a világ bonyolultságát áthidalni tudó kulturális-világnézeti minták, azaz a vallás létét. Ez a szerepkört a komplexitás-redukciófunkciójának nevezik (Dallmann 1994, Luhmann 1977, Pollack 1988.)

Tehát ebből világosan következik, hogy a vallásra manapság sokkal nagyobb szüksége van az embereknek, mint gondolnánk. A hittanon unatkozó gyermekek pedig senkit se tévesszenek meg. Gyakori jelenség, hogy felnőttként visszatérnek a gyermekkori mintákhoz, még ha a templomba járás nem is volt a szívük csücske.