Aki nem hisz Istenben vagyis ateista mitől olyan biztos a döntésében?

"Isten létére van bizonyíték! Minden hatás ellenhatást vált ki. Az univerzum és minden benne levő maga egy hatás. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta. Valami olyan alapvető, amit nem okozott semmi és ami aztán azt okozhatta, hogy minden más létrejöjjön. Ez a valami pedig Isten"

Na és ezt a "bizonyítékot" mivel bizonyítod? Az kevés, hogy kijelented, ez és ez volt, miért nem az, vagy az? Esetleg a húsvéti nyuszi?

"Honnan máshonnan jött ez a jó és rossz iránti érzék,ha nem a szent Istentől?"

Valami olyantól, ami van! Mondjuk szerintem maga az ember alkotta a törvényeket...

26

"A "tapasztalati" úton, azaz "érzem hogy van" nem elfogadható mint bizonyíték.

Mert lehet hogy képzelődsz, hallucinálsz."

Az "én úgy gondolom, hogy nincs" semmivel sem megalapozottabb érv, mint az "én úgy érzem, hogy van". Miért gondolod, hogy a te okfejtésed egyértelműen bizonyítja az igazad? Miért gondolod, hogy te jobban tudod? Én ezt nevezem arroganciának, nem azt, ha valaki hisz Istenben (vagy bármi másban).

# 31

A jó és rossz iránti ÉRZÉK, nem pedig a TÖRVÉNY. Ez a kettő nem ugyanaz. Ezek szerint ha holnaptól törvényes lenne a gyilkolás, te megtennéd, hiszen nem a lelkiismereted, hanem a törvények miatt nem teszed meg?

A VALLÁST és a tudományt olykor egymás halálos ellenségének tartják. Némelyeknek úgy tűnik, mintha ez a két terület olyan harcot vívna, melyben az egyik csak úgy szerezhetné meg a másik fölötti győzelmet, hogy közben megadja neki a kegyelemdöfést.

Az egyik táborban olyan tudósok vannak, mint amilyen Peter Atkins kémikus is, aki úgy érzi, hogy „lehetetlen” összeegyeztetni a vallást a tudománnyal. Atkins szerint „a józan ész megcsúfolása” az abba vetett hit, „hogy Isten létével bármi is megmagyarázható, arról az állításról nem is szólva, hogy minden Istenre vezethető vissza”.

A másik táborban olyan vallásos emberek vannak, akik a tudományt hibáztatják a hit lerombolásáért. Ezek a személyek úgy vélik, hogy a mai tudomány csalás; a tények, melyeket feltár, talán pontosak, de félreértelmezik őket, és ezzel aláássák a vallásos emberek hitét. William Provine biológus például azt mondja, hogy a darwinizmus „nem tud biztos erkölcsi alapokat nyújtani, és nem tud rávilágítani az élet végső céljára”.

Egyik-másik ellentét azonban amiatt alakult ki, hogy mindkét fél hamis vagy nem bizonyított állításokkal hozakodott elő. A vallási vezetők évszázadokon át mitikus történeteket és téves elképzeléseket tanítottak, melyek ellentétesek korunk tudományos felfedezéseivel, és nincsenek összhangban az ihletett Bibliával sem. A római katolikus egyház például elítélte Galileit, mert Galilei — helyesen — azt a következtetést vonta le, hogy a föld kering a nap körül. Nézetei azonban egyáltalán nem a Bibliának mondtak ellent, hanem a kor egyházi tanításainak. A tudósok viszont abban hibásak, hogy tényként tanítják azt a be nem bizonyított elképzelést, hogy az élet élettelen anyagból, Istentől függetlenül jött létre. Tudománytalannak bélyegzik a vallásos hitet.

Egyik félnek sincs igaza. Számtalanszor bebizonyították már, hogy a tudomány és a vallás jól megfér egymással. Copernicus, Kepler, Newton, Amper, Thomson, Schoedinger, Planck. Szerintetek tehát ezek az emberek bégető, ostoba és logikátlan idióták voltak?

Ezek az emberek a tudományban maradandót alkottak, és mégis hittek Istenben. Ezzel nem Isten létét szeretném bizonyítani, csak azt, hogy a tudomány és vallás NEM MOND ELLENT EGYMÁSNAK.

Hogy mit hittek ezek az emberek: Copernicus, Kepler, Newton, Amper, Thomson, Schoedinger, Planck, azt nem tudhatod. Egy biztos, nem azért ismerjük őket, mert az egyház, vagy bármilyen vallás tanait sulykolták volna, hanem a természet titkaira derítettek fényt és Isten sehol sem szerepel ezekben a felfedezésekben.

A tudományban valóban tényként tanítják azt az elképzelést, hogy az élet élettelen anyagból, Istentől függetlenül jött létre. Tudománytalannak bélyegzik a vallásos hitet. Vajon miért?

Mert semmi sem utal Isten létére. Így a tudományt nem lehet hibáztatni a vallásos hit lerombolásával, mert az magától omlik össze.

Ha valóban létezik William Provine nevű biológus és tényleg azt mondja, hogy a darwinizmus „nem tud biztos erkölcsi alapokat nyújtani, és nem tud rávilágítani az élet végső céljára”, akkor hülye, mert egy természettudományos igazságnál tök mindegy, milyen erkölcsi alapot nyújt, vagy hogy rávilágít e az élet végső céljára. Az a lényeg, hogy igaz! Ezzel szemben egy hazugságra épülő erkölcsi alap igen ingatagnak tűnik ennek fényében, mert aki hazugságra, vagy tévedésre épít, az homokvárat szerkeszt, ami magától dől romba.

A tudomány egyáltalán nem foglalkozik a vallással, csupán teszi a dolgát, a vallás az, ami gyakran tudománytalan nézeteket terjeszt, a módszerei is ellentétesek, mert tényként elfogad légből kapott dolgokat, ezért a kettőt nem is lehet egy lapon említeni.

"Minden hatás ellenhatást vált ki. Az univerzum és minden benne levő maga egy hatás. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta. Valami olyan alapvető, amit nem okozott semmi"

Ugye látod, hogy az utolsó mondatoddal meghazudtoltad az elsőt?

#27

" A Biblia szerint egyáltalán nem lapos a Föld"

De.

pl.:

zsoltárok 33.14-15: Herr Gott a Föld FELETT ül trónusán, és letekintve látja az egészet

ézsaiás 5.26: a Földnek széle van

ézsaiás 11.12: a Földnek sarkai vannak

dániel 4.10: egy fa, amire felmászva beláthatjuk az egész Földet - csak egy lapos, korong alakú Földön lehetséges.

Máté 4.8: egy hegyről belátják az egész Földet - csak lapos Földön lehetséges.

Jób 38.13: csak lapos Földön lehetséges

Jób 22.14: "és [Isten] az ég körületén jár." Ami mint tudjuk szilárd (l. Jób 37.18: "Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör?", vagy Ezékiel 1.22: És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett.").

De Jób 37.16 se rossz: "Miképpen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?"

És a többi, és a többi.

Nem megvetendő tény az is hogy a Földet a Bibliamindig "kerekség", mai szóval "korong" szóval jellemzi, ellentétben a mindössze egyetlen alkalommal (Salmaon templomának leírásakor) használt "gömb" szóval.

Persze megnézhetnénk a keresztény egyházak értelmezését is, itt egy sok nevet tartalmazó lista:

[link]

De megnézhetjük ezta keresztényábrázolást is, ma talán a leghíresebb:

[link]

De rögtön elolvashatjuk a tartalmazó szócikket:

[link]

amiből rögtön átható hogy Colombus és mégikább Magellán útjáig egyszerűen lapos korongként tekintett a keresztény világ a Földre.

----------

#28:

" több, mint 90%-a hisz Isten vagy valamilyen felsőbb hatalom létezésében. Mégis az Istenben hívőkkel szemben elvárás, hogy valahogy bebizonyítsák az Ő létezését. Szerintem éppen fordítva kéne ennek lennie."

Attól, hogy valamiben sokan hisznek (akár mindenki), az nem teszi igazzá.

Amúgy minden évben az összes hívő aránya az összes nemhívőhöz képest csökken.

Továbbá: mindig annak kell bizonyítania, aki állítást tesz. Az ellenkezője ugyanis lehetetlen.

-------------

#29:

"Isten létezésének Bibliai érvei mellett vannak logikai érvek "

Ami volt, azt már rég bizonyíttták hogy nem állja mega helyét.

Az is tudvalevő, hogy a megfelelő logikai alapokról kiindulva BÁRMI bizonyítható, tehát egy egyszerű logikai érv soha nem lehet döntő bizonyíték.

Harmadszor: ha véletlen valahogy létezne egy logikai érv, ami miatt hipotézisként elfogadnánk holmi isteni teremtő létezését, az nem bizonyítaná hogy a világegyetem 4000 éves, hogy élt egyszer vmi Jézus aki vizen tudott járni (vagy csak halászott? az evangéliumok ellentmondóak!), és hogy azonnal fel kell áldoznunk gyermekeinket az Úr parancsára, vagy hogy "boldogok akik sziklán verik szét a csecsemők fejit".

De lássuk mit "érvelsz":

" a legnagyobbnak, amit ki lehet találni, léteznie kell."

Válasz: nem, nem kell. Csak azért mert elképzelek valamit, az nem lesz valóságos. Ez amúgy valmi változata a platóni idea-tannak, aminek semmi értelme.

A "lehetetlen mennyiségű véletlen" "érvét" az alábbiak szerint utasítjuk vissza:

- Az élet azért a Földön jött létre, mert itt volt lehetőség rá hogy kialakuljon. Az élethez szükséges biokémiai folyamatok nem működhetnek pl. a jupiteren, ezért ott nem alakulhatott ki a földi típusú élet. Természetesen az általáunk ismert élet kialakulhatott számtalan másik bolygón, számtalan másik időben. A lényeg, hogy nem azért alakult ki a Föld hogy létrejöhessen rajta az élet, hanem az élet azért a Földön jött létre, mert ott kialakulhatott.

Az "első fehérjemolekulának" - valójában RNS-töredék, ami nukleotid - csak itt a földön volt HÁROMMILLIÁRD éve kialakulni. Ha pedig másik bolygón alakult ki (pl.a Mars), akkor még több.

Végül tekintve, mekkor az Világegyetem, és mennyire elhanyagolható ebből a földi életre alkalmas közeg (no meg hogy a Földet el sem tudjuk hagyni egyelőre), mérhetetlen arrogancia azt feltételezni, hogy az egész kifejezetten az X-vallás tagjai kedvéért jött létre.

---------------

#30:

"Isten létére van bizonyíték! Minden hatás ellenhatást vált ki. Az univerzum és minden benne levő maga egy hatás. Valaminek lennie kellett, ami mindezt létrehozta. Valami olyan alapvető, amit nem okozott semmi"

Hazugság és kettősmérce.

Ha gondolatmeneted szerint létezhet olyan dolog ami "ellenhatás", vagy "ok" nélkül létezik, miért ne lehetne ez az Univerzum?

Plusz az oksági viszonyok kizárólag a téridő jelenleg ismert állapotában kell érvényesek legyenek. Semmi nem írja elő, hogy bizonyos más állapotnál ez továbbra is így kellene legyen.

"Honnan máshonnan jött ez a jó és rossz iránti érzék,ha nem a szent Istentől?"

Ez hogy kapcsolódik ahhoz, hogy egy rakás értelem nélküli, tehát se nem jó, se nem rossz dolog létrejött? Egy darab szikla csak VAN. Ennyi.

Egyébként meg ami egyiknek "jó", az a másiknak "rossz".

Javaslok egy tisztességes etika-órát meghallgatni.

-----------

#34:

"Némelyeknek úgy tűnik, mintha ez a két terület olyan harcot vívna, melyben az egyik csak úgy szerezhetné meg a másik fölötti győzelmet, hogy közben megadja neki a kegyelemdöfést. "

Nem vívnak. Mármint,a vallás vív, és vesztésre áll.

A tudomány csak csinálja a maga dolgát, és mellékhatásként megszűnteti a vallásokat.

A vallások alapvető építőköve ugyanis a gondolkodás elvetése, a bizonyítékokkal való szembeszállás. Ez viszont olyanokat eredményez, amibe belehalsz (pl. "a gravitáció csak egy elmélet" felkiáltással leugrlnak ejtőernyő nélkül a Grand Canyonba).

27-es:

"Attól, hogy valamiben sokan hisznek (akár mindenki), az nem teszi igazzá.

Amúgy minden évben az összes hívő aránya az összes nemhívőhöz képest csökken."

Ennek igaz az ellenkezője is. Ha valamiben sokan nem hisznek, az nem befolyásolja a puszta létét. Ez egyébként nem igaz sem Kínára, sem sok más Ázsiai államra.

"Az is tudvalevő, hogy a megfelelő logikai alapokról kiindulva BÁRMI bizonyítható, tehát egy egyszerű logikai érv soha nem lehet döntő bizonyíték."

Sokan hivatkoznak arra, hogy Isten azért nem létezik, mert nem "logikus" a létezése. Ezek szerint a te okfejtésed sem az.

"Harmadszor: ha véletlen valahogy létezne egy logikai érv, ami miatt hipotézisként elfogadnánk holmi isteni teremtő létezését, az nem bizonyítaná hogy a világegyetem 4000 éves, hogy élt egyszer vmi Jézus aki vizen tudott járni (vagy csak halászott? az evangéliumok ellentmondóak!), és hogy azonnal fel kell áldoznunk gyermekeinket az Úr parancsára, vagy hogy "boldogok akik sziklán verik szét a csecsemők fejit".

Ez olyan, mintha az atombomba vagy a tömegfegyverek létezését nem az őket konstruáló és használó emberek fejére olvasnád, hanem a tudományt hibáztatnád érte. A kereszténység pedig Jézus tanításán alapul, nem az Ószövetségen. A csecsemők szétloccsantását biztosan nem Jézus mondta.

"Végül tekintve, mekkor az Világegyetem, és mennyire elhanyagolható ebből a földi életre alkalmas közeg (no meg hogy a Földet el sem tudjuk hagyni egyelőre), mérhetetlen arrogancia azt feltételezni, hogy az egész kifejezetten az X-vallás tagjai kedvéért jött létre."

Ezt kevesen feltételezik. Sok vallás kirekesztő, igen. Nem az Egyház mellett vagy a tudomány ellen érvelek, hanem azért, hogy mind a kettőt helyén kezeljük és ne tekintsünk egyikre sem felesleges dologként.

Visszatérve ezt sokszor lehet hallani, de az átlag hívő (nem a fanatikus, aminek képzelitek őket) nem vall ilyen tanokat. Ezt hülyeség feltételezni. Gondolom ti sem hiszitek, hogy Thomas Edison nektek találta fel a szénszálas izzót.

"Egyébként meg ami egyiknek "jó", az a másiknak "rossz".

Javaslok egy tisztességes etika-órát meghallgatni."

Az erkölcsi törvény egyetemes, de az a lelkiismeretben mindenkor személyes formát kap. Igen, kultúránként mást és mást tartunk elítélendőnek. Valahol nem bűn, ha elfogyasztjuk egy megölt ellenségünk bizonyos szerveit (illetve ha jól tudom ma már nem létezik ilyen). De ez is mindig rituális keretek között zajlott, az ölés "csak úgy" soha sehol sem volt törvényes. Pedig ha a fenti állításod igaz lenne, akkor ennek is viszonylagosnak kellene lennie, nem igaz? Aki pedig nem érez általános szeretet, empátiát a többi ember iránt, azt pszichopatának nevezi a modern orvostudomány. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ilyen személyiségzavarban szenvedő ember nem érez. Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret furdalást a tettei miatt, sokszor elhárítja magáról a felelősséget mondván, az áldozata megérdemelte, amit kapott. Nem érez empátiát, nem tud együtt érezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben.

Tehát ha mindenki az általad vázolt "ami nekem jó az neked rossz" mechanikus elv szerint működne, akkor mindannyian ilyenek lennénk. Szép. Persze ezt is lehet magyarázni tudományos alapon és kell is, de ez még nem zárja ki Isten létét, bármilyen legyen is ő.

"Nem vívnak. Mármint,a vallás vív, és vesztésre áll.

A tudomány csak csinálja a maga dolgát, és mellékhatásként megszűnteti a vallásokat."

Szerinted az egyházi iskolák harcot vívnak a tudomány ellen? Mert ha szerinted igen, akkor büszkén állíthatod, hogy a vallás tudományellenes. Csak nem az.

Nem kevés Egyházi segítséggel jöttek létre anno az egyetemek, ahol klasszikus oktatás folyt. Művészetet, jogtudományt, orvostudományt és teológiát oktattak. Az 1088-ban alapított Bolognai Egyetem volt az első, amely tudományos fokozatokat adott. A lányok nevelése a kolostorokban folyt, ahová már egészen fiatalon be lehetett lépni. Hildegard Von Bingen például kora ünnepelt asszonya volt, aki erős befolyásal bírt a hatalom akkori képviselői fölött.

A tudományos fejlődés ugyan igen lassú volt ebben az időszakban, de nem állt meg, és igen magas színvonalat ért el. Ekkor rakták le az érett középkor tudományos virágzásának alapjait. Bizton állíthatjuk, hogy a korai középkor tudományos eredményei nélkül ma sokkal kevesebb tudományos ismerettel rendelkeznénk.

A középkorban az Egyház a tudományok egyik legfőbb mecénása volt. És ne, ne jöjjetek a keresztes háborúkkal, az égetésekkel! Senki sem állítja, hogy ezek helyénvaló dolgok voltak, de ez körülbelül olyan, mintha az atombomba felrobbantását a tudomány fejére olvasnám. Nem teszem.

"A vallások alapvető építőköve ugyanis a gondolkodás elvetése, a bizonyítékokkal való szembeszállás. Ez viszont olyanokat eredményez, amibe belehalsz (pl. "a gravitáció csak egy elmélet" felkiáltással leugrlnak ejtőernyő nélkül a Grand Canyonba)."

Ezt már fentebb cáfoltam, kínosan egyoldalú a látóköröd.