Hogy magyarázza meg egy Jehova Tanúja a gyermekének, hogy amit az iskolában tanul -pl. biológia, környezetism. -nem igaz, mert ellentmond a Bibliának. Ez az erőszakos rákényszerítés nem agresszív hittérítés?

Nincs összhangban a vallás és a tudomány?

Sokan azt a következtetést vonják le, hogy Galilei esete bizonyítja, hogy a tudomány és a vallás reménytelenül összeegyeztethetetlen. Leszögezhetjük, hogy az évszázadok során a Galilei-ügy többeket elidegenített a vallástól. Jó néhányan biztosak benne, hogy a vallás a természetéből adódóan veszélyes a tudomány fejlődésére. De csakugyan így van ez?

VIII. Orbán pápa és a római inkvizíció teológusai igazából a kopernikuszi elméletet ítélték el, azt állítva, hogy nincs összhangban a Bibliával. Galilei ellenfelei Józsué szavait hozták fel vádként — „állj meg nap” —, melyeket ők szó szerint értelmeztek (Józsué 10:12). De valóban ellentmondás van a Biblia és a kopernikuszi elmélet között? Egyáltalán nincs.

Az ellentmondás a tudomány és a Szentírásnak egy nyilvánvalóan helytelen értelmezése között húzódik. Galilei is így vélekedett. Egy tanítványának ezt írta: „Bár a Szentírás tévedhetetlen, magyarázói és értelmezői nem azok, de mennyire nem. Egy súlyos és gyakori tévedésük, hogy mindig teljesen szó szerint vesznek mindent.” A Biblia komoly tanulmányozói ugyanígy gondolkodnak erről.

(Az őszinte bibliaolvasók készek elismerni, hogy az a kijelentés, mely szerint a Nap megállt az égen, nem tudományos elemzés, hanem egyszerű megfogalmazása annak, ahogyan emberi nézőpontból tekintve látszottak a dolgok. A csillagászok is gyakran élnek olyan kifejezéssel, hogy feljön és lemegy a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok. Ezen nem azt értik, hogy ezek az égitestek szó szerint a Föld körül forognak, hanem azt, hogy látszólag átszelik az égboltunkat.)

Galilei még messzebbre ment. Kijelentette, hogy a két könyvet, a Bibliát és a „természet könyvét” egyazon Szerző „írta”, és nem lehetnek ellentmondásban egymással. Hozzátette azonban, hogy senki sem „állíthatja teljes bizonyossággal, hogy a Szentírás minden magyarázója Istentől kap ihletést”. Az egyház hivatalos értelmezésének e burkolt bírálatát valószínűleg provokációnak tartották, és ez is hozzájárult, hogy a római inkvizíció elítélte a tudóst, hiszen honnan veszi a bátorságot egy laikus ahhoz, hogy kétségbe vonja az egyház előjogait.

A Galilei-ügyre utalva sok tudós kétségeit fejezi ki az egyház és a pápa tévedhetetlenségét illetően. Hans Küng katolikus teológus azt írja, hogy a tévedhetetlenség tanát igencsak aláásta „az egyházi tanítóhivatal” „számos, vitathatatlan” tévedése, például az, hogy „elítélte Galileit”.

Csakugyan felsőbbrendű erkölcsileg a tudomány?

Érthető módon sok tudományszerető ember azért utasítja el a vallást, mert az mindig is akadályozta a tudományos fejlődést, és rettenetes hírnévre tett szert. A vallást jellemző képmutatás és kegyetlenség is elriasztja az embereket. John Postgate mikrobiológus-professzor erre mutat rá: „ A világ vallásai . . . megismertették az emberiséget az emberáldozatok, keresztes hadjáratok, szervezett öldöklések és inkvizíciók borzalmaival. Korunk világát veszélyezteti a vallásnak ez a sötét oldala. A tudománytól eltérően a vallás nem semleges.”

Ha összehasonlítjuk ezt a hírnevet a tudomány feltételezett ésszerűségével, tárgyilagosságával és visszafogottságával, akkor Postgate professzor szerint „a tudományt erkölcsileg felsőbbrendűnek lehet mondani”.

De csakugyan felsőbbrendű lenne? A válasz: nem. Postgate professzor maga is elismeri, hogy „a tudományos közösségekben is megmutatkozik a féltékenység, kapzsiság, előítélet és irigység”. Elmondja, hogy „néhány tudós a kutatásai érdekében késznek mutatkozik a gyilkolásra, ahogy az a náci koncentrációs táborokban és a japán börtöntáborokban történt”. Amikor például a National Geographic magazin felkérte az egyik oknyomozó riporterét, hogy derítse ki, hogyan került az újságba egy őskori leletről szóló álhír, a riporter „titoktartás megszegéséről, bizalommal való visszaélésről, uralkodó egyéniségek érdekharcáról, önhittségről, vágyálmokról, naiv feltételezésekről, emberi tévedésről, önfejűségről, mesterkedésről, rágalmazásról, hazudozásról [és] korrupcióról” számolt be.

És persze a tudomány tette lehetővé, hogy az emberiség iszonyatos háborús eszközöket használhasson, például biológiai fegyvereket, mérgező gázokat, rakétákat, „intelligens” bombákat és atombombákat.

Én már az elején is mondtam, hogy a vallásos és a nem vallásos emberek között egyaránt megtalálható, méghozzá nagy számban a hiszékenység és mindenféle erénytelenség. Nem kell más ehhez, csak tévtanok, hamis elméletek, tévutak, melyek mind a vallásos világra mind a tudományos világra jellemzőek. (Tehát nem a tiszta tudományról, vagy az igaz vallásról beszélek itt, hanem ezek, az erénytelen emberek által kiforgatott formáiról!)

Mivel te az Őrtoronyból idézel, én se érzem szükségesnek saját írással dolgozni, úgyhogy csak egy linket adok mindenkinek, aki teljesebb képet akar látni a dologról:

[link]

Ez az összefoglaló sok szempontot nem vesz figyelembe. Helyenként szalmabáb érvelést folytat - akkor is, ha mindenre talál egy esetenként kétes értékű "forrást". Csúsztat és torzít.

Pl. a múlt sz. első felében virágkorát élő eugenika és a darwinizmus viszonya is kényes pont. Az evolúciós felfogás ilyen emberi társadalomra való alkalmazása azonban nem következik szükségszerűen Charles Darwin elméletéből, és ő maga sem javasolta ilyen társadalmi beavatkozások végzését. Így az eugenika gondolata nem nevezhető a darwinizmusból levont egyértelmű, logikus következtetésnek. Az eugenika tehát egyféle lehetséges, de semmiképpen nem szükségszerű továbbgondolása a darwini elméletnek. Napjaikban nagyon sokan hisznek a darwinizmusban, ugyanakkor nem támogatják az eugenika elképzeléseit – ami egyértelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy a két eszmerendszer nem feltétlenül jár együtt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz, mert szépíteni, kozmetikázni lehet a darwinizmus mélyreható negatív társadalmi hatásait, de mindent hermetikusan elválasztani egymástól azért nem objektív álláspont. Az eugenika irányzatának korabeli képviselői pl. azzal is próbálták alátámasztani elképzelésüket, hogy (a rátermettebbeket előnyben részesítő) természetes szelekcióra hivatkoztak, melyet az emberi társadalomban szerintük tudatos beavatkozással kell pótolni. Tehát a gyökerei tagadhatatlanul azonosak, bár tény, hogy nem szükségképpen jár együtt a kettő - de ez szerintem nyilván nagyrészt az adott ember erkölcsi értékítéletétől függ.

A materialista álláspont (mint téves filozófiai irányzat) sokféle negatív hatását eltagadni ugyan lehet, de ez olyan, mintha homokba dugnánk a fejünket. Itt szokott rendszeresen felmerülni a: "de a vallás az még nagyobb bűnökért felelős" szöveg. Igen, mint ahogy már írtam az előzőekben, MINDEN hamis eszme (vallásos, tudományos - mindegy), mely becsapja az embereket, azaz valamiféle hazugságot tálal nekik olyan, mint a romlott kaja, melytől megbetegszünk! A hamis eszmék miatt szellemileg károsodunk, mivel MANIPULÁLNAK azok, akik azokat terjesztik.

"Ez az összefoglaló sok szempontot nem vesz figyelembe."

Nem, mert ez csak arról szól, hogy a leggyakoribb kreacionista szamárságokra adjon valami kis kontrát, közvita szintjén. Az a szégyen az, hogy még ma is azokkal hozakodtok elő, amit a talkoriginsen megcáfoltak 6-8 éve.

"Helyenként szalmabáb érvelést folytat"

Nem kizárt, ennek ellenére a kreacionista állításokhoz mindig hoz forrást.

"akkor is, ha mindenre talál egy esetenként kétes értékű "forrást"."

Aha, tehát hiába mondták a kreacionisták az égő baromságokat, annyira égő, hogy fel se merik vállalni.

"Ez persze nem azt jelenti, hogy a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz, mert szépíteni, kozmetikázni lehet a darwinizmus mélyreható negatív társadalmi hatásait, de mindent hermetikusan elválasztani egymástól azért nem objektív álláspont."

Az eugenika egy tudománytalan baromság, ami ráadásul, ha jól tudom messzebbre nyúlik vissza Darwinnál. Nem az evolúcióelméleten, hanem annak félreértelmezésén nyugszik.

"A materialista álláspont (mint téves filozófiai irányzat) sokféle negatív hatását eltagadni ugyan lehet, de ez olyan, mintha homokba dugnánk a fejünket. "

A materializmus számlájára írt halálok számottevő részéért nem konkrétan a materializmus volt felelős.

"MINDEN hamis eszme (vallásos, tudományos - mindegy), mely becsapja az embereket, azaz valamiféle hazugságot tálal nekik olyan, mint a romlott kaja, melytől megbetegszünk! A hamis eszmék miatt szellemileg károsodunk, mivel MANIPULÁLNAK azok, akik azokat terjesztik.

"

A vallásokkal az a baj, hogy szubjektív dolgokat abszolútnak próbál beállítani és mivel az abszolút mivoltuk mellett nincs semmilyen empirikus érve előbb-utóbb szükségszerűen erőszakba fog torkollani a dolog.

"A vallásokkal az a baj, hogy szubjektív dolgokat abszolútnak próbál beállítani és mivel az abszolút mivoltuk mellett nincs semmilyen empirikus érve előbb-utóbb szükségszerűen erőszakba fog torkollani a dolog."

A feltétlen, ellenszolgáltatás nélküli szeretet szükségessége szubjektív igazság az emberi társadalomban? És ha én ebben hiszek, és a hitem igazolása és megvédése érdekében elutasítok minden erőszakot, akkor is erőszakba fog torkollni a dolog?

A probléma szerintem ott van, hogy az embereknek ma már sokszor minden csak szubjektív, esetleges, ideiglenes. Semmi sem ABSZOLÚT, minden megkérdőjelezhető, és meg is kérdőjeleznek mindent, ha az érdekeik úgy kívánják. Az új társadalmi eszme, mint egy pot- és álvallás, a materializmus is nagymértékben felelős ezért!