"Kedves " Hovind hívők, illetve más kreacionista irányzatokat követők. Válaszolnátok néhány kérdésre?

Hovind sitten van.A néphülyítésből származó jövedelem után elfelejtett még adót fizetni is.

Nincs több kérdésem.

Még valami. Te ezeknél az embereknél tartod magadat okosabbnak (el lehet ezen gondolkodni):

André-Marie Ampère (1775 – 1836) francia fizikus, az elektromágnesesség egyik fő felfedezője. Az elektromos áram SI-egységét, az ampert nevezték el a tiszteletére.

Antoine Henri Becquerel (1852 – 1908) francia fizikus, a radioaktivitás egyik felfedezője, amiért 1903-ban Nobel díjat kapott.

Alexander Graham Bell (1847 – 1922) brit születésű amerikai fiziológus, a telefon feltalálója.

Bolyai János (1802 – 1860) magyar matematikus, a nem-euklideszi, hiperbolikus gometria felfedezője.

Sir David Brewster (1781 -1868) skót felfedező, a fénytörés és polarizáció törvényeinek felfedezője.

Georg Cantor (1845 – 1918) zsidó matematikus, a halmazelmélet matematikai tudományág megalkotója.

Augustin Louis Cauchy (1789 – 1857) francia matematikus, a matematikai analízis modern tárgyalásmódjának megteremtője. A matematika alapvető fogalmait (mint pl. konvergencia, sorozat, határérték) ő fektette szilárd alapokra.

Nikolausz Kopernikusz (1473 – 1543) lengyel asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.

Charles Augustin de Coulomb (1736 – 1806) francia fizikus, az elektrosztatikus Coulomb törvény megalkotója, az töltés SI-egységét nevezték el a tiszteletére.

John Dalton (1766 – 1844) angol fizikus és kémikus, az atomelmélet védelmezője. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.

René Descartes (1596 – 1650) francia természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója.

Leonhard Euler (1707 – 1783) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

Michael Faraday (1791 – 1867) angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. A kapacitás SI egysége, a farad, róla kapta a nevét, valamint a Faraday állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti.

Sir Alexander Fleming (1881 – 1955) Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott.

Benjamin Franklin (1706 – 1790): amerikai író, polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós, közgazdász, filozófus. Feltalálta többek között a villámhárítót, az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert.

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848 – 1925) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.

Augustin-Jean Fresnel (1788 – 1827) francia fizikus, a hullámoptika egyik megalkotója.

Galileo Galilei (1564 – 1642) olasz természettudós. A vízemelő gép és a mikroszkóp feltalálója. A Jupiter négy legnagyobb holdjának felfedezője.

Luigi Galvani (1737 – 1798) olasz fizikus, felfedezte, hogy az izom és idegsejtek elektromosságot állítanak elő.

Werner Karl Heisenberg (1901 – 1976) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára.

Sir Frederick William Herschel (1738 – 1822) német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza.

Edward Jenner (1749 – 1823) angol sebész, a himlőoltás feltalálója.

James Prescott Joule (1818 – 1889) angol fizikus, az energiamegmaradás törvényének felismerője és a thermodinamika első főtételének megalkotója. Az energia SI-egységét róla nevezték el.

William Thomson Kelvin (1824 – 1907) skót matematikus-fizikus, több fontos munkát végzett a matematikai analízis, az elektromosság és a thermodinamika területén. Legismertebb fejlesztése az abszolút nulla foktól induló Kelvin hőmérsékleti skála.

Johannes Kepler (1571 – 1630) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Antoine-Laurent de Lavoisier (1743 – 1794) francia kémikus. Leghíresebb eredményeként az égési folyamatokat tanulmányozva felfedezte az anyagmegmaradás törvényét, valamint pontosan meghatározta az elemek, a savak, a sók és a bázisok fogalmát.

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 – 1716) német matematikus, fizikus és filozófus, aki megalkotta a matematikai analízist, valamint hozzájárult a formális logika megteremtéséhez is.

Carl von Linné (1707 – 1778) svéd természettudós, orvos és botanikus, aki megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként. (Alapjaiban ma is az ő elveit és eljárását használják a biológiában.)

Guglielmo Marconi (1874 – 1937) olasz feltaláló, aki a távíró kifejlesztéséért megkapta a Fizikai Nobel-díjat.

James Clerk Maxwell (1831 – 1879) skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait, ezen kívül a nevéhez fűződik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának elmélete.

Johann Gregor Mendel (1822 – 1884) szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója. Gyakran nevezik őt a „genetika atyjá”-nak.

Samuel Morse (1791 – 1872) amerikai feltaláló, a távíró kódrenszerének kidolgozója.

Sir Isaac Newton (1642 – 1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista. Megalkotta az egyetemes tömegvonzás törvényét, megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. A differenciálszámítás és integrálszámítás egyik megalkotója.

Blaise Pascal (1623 – 1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.

Louis Pasteur (1822 – 1895) francia mikrobiológus és kémikus, aki kifejleszti a veszettség elleni oltóanyagot. A pasztőrözési eljárás megalkotója.

Linus Carl Pauling (1901 – 1994) amerikai kémikus, többszörös Nobel-díjas. A molekuláris biológia és gyógyszertan első kutatói között tartják számon.

Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826 – 1866) német matematikus, aki úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.

Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (1887 – 1961) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

Albert Schweitzer (1875 – 1965) Nobel-békedíjas német orvos, teológus, filozófus.

Pietro Angelo Secchi (1818 – 1878) olasz csillagász, a csillagászati színképelemzés úttörője, aki a meteorológia és az óceánográfia területén is tevékenykedett.

George Stephenson (1781 – 1848) angol gépészmérnök, az első gőzmozdony tervezője, a vasút atyja.

Sir George Gabriel Stokes (1819 – 1903) angol matematikus-fizikus, aki több fontos tételt alkotott a matematika, optika és folyadék-dinamika területén.

Urbain Jean Joseph Le Verrier (1811 – 1877) francia matematikus, a Neptunusz felfedezője.

Válaszom válasza:

"A többi állításodban sincs sem egyetemes tudás, sem logika, viszont sértegetni a felnőtteket azt tudod."

Érdekesnek látom, hogy kritizálod őt, a sértegetése miatt, holott semmivel sem írsz másmilyen stílusban mint ő. Ha már értelmes felnőttnek tartod magad, akkor mutass példát.

Az meg a másik, hogy az általad felsorolt tudósok nagy részének nem sok közük van a biológiához, vagy geológiához, amiről most leginkább szó van, és pár kivétellel mind 1900 előtt éltek, amikor még jóval kevesebbet tudtunk nagyon sok mindenről. Bár lehet csak én vagyok hülye, és nem értem, miért is soroltad fel őket.

Kedves válaszom válasza!

A kormeghatározás egyáltalán nem hasraütésszerűen történik.

A különféle anyagok rádióaktív bomlásából különböző időtartamokra lehet nagy pontossággal következtetni és mind a rétegeket, mind a leleteket lehet ezzel vizsgálni.

Az általad felhozott tudósok listája sem mentes a kétségektől, hiszen azokban a korokban, amikor éltek, nem nyilváníthatták magukat ateistának, vagy kételkedőnek, hatalmas hátrányok nélkül. Esetenként előfordult, hogy egy tudóst, vagy híres embert meghurcoltak, műveit indexre tették, el is égethették, esetleg a szerzővel egyetemben, amit igyekeztek elkerülni.

Sajnos "válaszom" annyira primitív, hogy nem érdemes vele vitatkozni.

Az egyik kérdésnél azt írta, hogy akkor hiszi el az evolúciót ha a lóból sólyom lesz. :(

"Az egyik kérdésnél azt írta, hogy akkor hiszi el az

evolúciót ha a lóból sólyom lesz. :("Azért mondjuk senkit nem kellene leprimitívezni, mert nem fogadja el az evolúciót, én sem fogadom el, bár én inkább a élet keletkezését nem, ami éppenséggel nem tudom, hogy hozzátartozik ez az evolúcióhoz.