Szeretnétek egy logikai mankót az evolúció megértéséhez?
Mondjuk A időpontban sorsoljunk ki egymás után hatjegyű számokat. Egyetlen kikötés, hogy növekedjen az értékük: 123999, 210456, 299110, 345223, 433668, stb. A B időpont a sorsolás utáni időpont. A és B időpont között lehet akár többmillió év is.
Egy-egy szám kisorsolásának esélye nagyon kicsi, az egész számsor kialakulásának tehát igencsak alacsony az esélye, s ez téveszti meg a hívőket.
A B időpontban élő hívők ezért azt gondolják, hogy mivel nagyon kicsi ez az érték, magától nem alakulhatott volna ki, ezért kell egy Valaki, aki irányította a sorsolást.
A B időpontban élő nemhívők viszont tisztán látják, hogy más számokkal is alakulhatott volna a sorsolás menete (ti. most az emberek nagy lila polipok lennének). Tehát ők az A ponttól indulnak ki és nem figyelnek az esélyekre, és nem tartják Magasztos Szent Dolognak azt, hogy az utolsó szám mondjuk a 987124.
A Biblia próféciák százait
tartalmazza. Pontosan
beteljesedtek ezek? Ha igen,
ez beigazolná, hogy a Biblia
„Istentől ihletett” (2Timótheus
3:16, 17). Megerősítené a
jövendölések megbízhatóságát
a még beteljesedésre váró
eseményekkel kapcsolatban.
Nem felesleges tehát néhány
eddig már beteljesedett
jövendölésre visszatekinteni.
Tírusz bukása
Tírusz, az egykori híres főniciai
kikötőváros, elárulta déli
szomszédját, Izraelt, Jehova
imádóit. Egyik prófétája, név
szerint Ezékiel által Jehova
250 évvel korábban közölte a
város teljes elpusztulását.
Jehova kijelentette: „Felhozok
ellened sok nemzetet . . . És
lerombolják Tírusz falait és
ledöntik tornyait, s levakarom
még a port is róla, s csupasz,
kopár felszínű kőszirtté teszem
őt. Vonóhálók szárítóhelye lesz
a tenger közepén.” Ezékiel
nevén nevezte a Tíruszt
elsőként megostromló népet és
vezetőjét: „Íme, felhozom
Tírusz ellen Nebukadnezárt,
Babilon királyát” (Ezékiel
26:3–5, 7).
E prófécia beteljesedése során
a The Encyclopœdia Britannica
szerint „Nebuchadrezzar
[Nebukadnezár] . . . 13 évi
ostrom után” meghódította
Tírusz százazföldi részét.1 A
prófétai jövendőlés azonban
azt tartalmazza, hogy
semmiféle zsákmányt nem ejt:
„Tíruszból mégsem lesz
jutalma” (Ezékiel 29:18). Miért
nem? Mert Tírusz egy része a
keskeny csatornával
elválasztott közeli kis szigetre
épült.2 Tírusz kincseinek
javarészét a szárazföldről a
város szigeti részére
mentették át, amelyet a
hódítók nem foglaltak el.
Nebukadnezár ezzel a hódító
hadjáratával nem tudta
’levakarni [Tírusz] porát s
csupasz, kopár felszínű
kőszirtté tenni’, ahogy azt
Ezékiel megjövendölte.
Zakariás jövendölése sem
teljesedett be, hogy Tíruszt „a
tengerbe” vetik (Zakariás 9:4).
Pontatlanok lettek volna ezek a
jövendölések? Egyáltalán nem.
Az i. e. 332. évben, tehát 250
évvel Ezékiel, és majdnem
200 évvel Zakariás
jövendölése után, Nagy Sándor
görög hadvezér hadserege
pusztította el teljesen Tíruszt.
„A város szárazföldi romjaiból
— írja az Encyclopedia
Americana — 332-ben
hatalmas gátat épített . . .
amellyel összekötötte a
szigetet a szárazfölddel. Hét
hónapi ostrom után . . .
bevette „és elpusztította
Tíruszt.”3
Ezékiel és Zakariás
jövendölése szerint Tírusz
porát és romjait bedobálták a
vízbe. A városból most már
csupán a város lecsupaszított
felszíne maradt meg, amely
„vonóhálók szárítóhelye” lett
az egyik látogató leírása
szerint.4 Az évszázadokkal
korábban kijelentett próféciák
így a részleteikben is valóra
váltak.
Babilon pusztulása és Cyrus
Hasonlóan figyelemre méltók a
Júda és Babilon felől
elhangzott jövendölések. A
történelem feljegyezte, hogy a
babiloniak fogságba vitték a
zsidókat. Jeremiás az
eseményt körülbelül 40 évvel
korábban bejelentette. Ésaiás
pedig közel 150 évvel
korábban. Ezenkívül előre
megmondta, hogy a zsidók
vissza fognak térni a fogságból.
Jeremiás is beszélt erről,
szerinte 70 év eltelte után
térnek vissza ismét az országba
(Ésaiás 39:6, 7; 44:26;
Jeremiás 25:8–12; 29:10).
Amikor Babilont a perzsák és a
médek i. e. 539-ben
elfoglalták, lehetővé vált ez a
visszatérés. Ezt Ésaiás
majdnem 200 évvel, Jeremiás
pedig körülbelül 50 évvel
korábban bejelentette.
Jeremiás azt mondta, hogy a
babiloni katonák harc nélkül
fogják megadni magukat. Mind
Ésaiás, mind pedig Jeremiás
jövendölése szerint Babilon
védelmező vizei, az Eufrátesz
folyó, „kiszáradnak”. Ésaiás
még a hódító perzsa hadvezér,
Cyrus nevét is közölte, s azt
mondta, hogy Babilonban a
„kapuk se legyenek becsukva”
előtte (Jeremiás 50:38;
51:11, 30; Ésaiás 13:17–19;
44:27; 45:1).
A görög történész, Herodotosz
tájékoztat arról, hogy Cyrus
elvezette az Eufrátesz vizét, s
így elérte, „hogy a folyó
annyira leapadt, hogy az
eredeti folyómeder átgázolható
lett”.5 Az ellenséges katonák a
folyómedren át vonultak be
éjszaka folyamán a városba a
gondatlanul nyitvahagyott
kapukon át. „Ha a babiloniak
előre tudtak volna Cyrus
tervéről — írja Herodotosz —,
úgy lezárták volna az összes
folyóra néző kapukat . . . így
azonban a perzsák
meglepetésszerűen bevették a
várost.”6 A babiloniakat
rajtaütésszerűen lepték meg,
nagy mulatozás közben — a
Biblia kijelentése szerint — és
ezt Herodotosz megerősíti7
(Dániel 5:1–4, 30). Ésaiás és
Jeremiás is előre kihirdették,
hogy Babilonból lakatlan
romhalmaz lesz. Ez is
bekövetkezett. Ma Babilon
helyén sivár homokdűnék
láthatók (Ésaiás 13:20–22;
Jeremiás 51:37, 41–43).
Cyrus visszatelepítette a
zsidókat szülőföldjükre. Több
mint 200 évvel korábban
Cyrusról azt mondta Jehova:
„Végrehajt mindent
kívánságom szerint” (Ésaiás
44:28). Pontosan a
jövendölésnek megfelelően 70
év múltán, i. e. 537-ben,
Cyrus elrendelte a foglyok
visszatelepítését szülőföldjükre
(Ezsdrás 1:1–4). Cyrus
hengere, egy óperzsa felirat,
félreérthetetlenül tanúsítja,
hogy Cyrus a foglyok
visszatelepítésének politikáját
követte. „Ami Babilon lakóit
illeti — a feljegyzés szerint
Cyrus azt mondta —,
összegyűjtöttem minden
(korábbi) lakóját és
visszaadtam (nekik)
lakóhelyüket.”8
Médo-Perzsia és Görögország
Babilon még
világbirodalomként uralkodott,
amikor a Biblia előre közölte
elestét a ’Média és Perzsia
királyát’ szemléltető jelképes,
kétszarvú kos által (Dániel
8:20). A jövendölés
beteljesedése során Médo-
Perzsia világuralmi rangra
emelkedett, miután i. e. 539-
ben meghódította Babilont. A
meghatározott időben azonban
a Görögországot szemléltető
„kecskebak” rátámadt és
„leütötte a kost és letörte két
szarvát” (Dániel 8:1–7). Erre i.
e. 332-ben került sor, amikor
Görögország legyőzve Médo-
Perzsiát világuralommá lett.
Különleges figyelmet érdemel
a következő jövendölés: „A
kecskebak pedig mértéken
felül elhatalmasodott; hatalma
teljében azonban a nagy szarv
letörött és feltűnő módon négy
nőtt a helyébe” (Dániel 8:8).
Mit jelentett ez? A Biblia
megmagyarázza: „A szőrös
kecskebak Görögország
királya, a nagy szarv pedig,
amely a szemei közt volt, az
első király. És hogy az letört
úgy, hogy végül is négy állt a
helyébe [ez azt jelenti, hogy]
négy királyság támad a
nemzetéből, de nem az ő
hatalmával” (Dániel 8:21, 22).
A történelemből tudjuk, hogy
„Görögország királya” ebben
az esetben Nagy Sándor volt.
Halála után, i. e. 323-ban
azonban birodalma feloszlott
négy tábornoka, Szeleukosz
Nikator, Kasszander,
Ptolemaiosz Lagosz és
Lüzimachosz között. A Biblia
jövendölésének megfelelően
„négy állt a helyébe”. De
éppen a jövendölés szerint
egyiküknek sem lett soha
többé olyan hatalma, mint
Nagy Sándornak. Így több mint
200 évvel a leírása után
elkezdődött a prófécia
beteljesedése — további
érdekes igazolása a Biblia
ihletett voltának.
A megjövendölt Messiás
Különös figyelmet érdemel a
Jézus Krisztusról szóló számos
bibliai prófécia. J. P. Free
professzor megjegyezte: „Oly
kicsiny annak valószínűsége,
hogy ezek a próféciák
összességükben valakin
beteljesedjenek, hogy
egyáltalán nem beszélhetünk
csupán éleselméjű
előrelátásáról.”9
Jézus sok prófécia
beteljesedését képtelen lett
volna befolyásolni. Nem rajta
múlt például, hogy Júda
törzsében, Dávid
leszármazottaként szülessen
meg (1Mózes 49:10; Ésaiás
9:6, 7; 11:1, 10; Máté 1:2–
16). A betlehemi
megszületéséhez vezető
események irányítására is
képtelen lett volna (Mikeás
5:2; Lukács 2:1–7). Biztosan
nem ő intézte el, hogy 30
ezüstért elárulják (Zakariás
11:12; Máté 26:15); hogy
ellenségei kigúnyolják (Ésaiás
50:6; Máté 26:67); hogy
miután a kínoszlopra
feszítették, ellenségei
gyalázkodó szavakkal illessék
(Zsoltárok 22:7, 8, [22:8, 9,
Károli]; Máté 27:39–43); hogy
átszúrják, de ne törjék össze
csontjait (Zakariás 12:10;
Zsoltárok 34:20, [34:21,
Károli]; János 19:33–37); és
hogy a katonák köntösére
sorsot vessenek (Zsoltárok
22:18, [22:19, Károli]; Máté
27:35). Ez csak néhány példa a
Jézussal kapcsolatban
beteljesedett számtalan sok
próféciából.
"Ki hitelesítette?
A vatikán?
A pápa sem tévedhetetlen, nemrégiben elismerte: - Galileinek igaza volt.- "
Hát, még ha csak a csúnya, gonosz Vatikán lett volna, akkor megérteném a felháborodást, de a Biblia bizonyos részei már Kr. e. 1000 körül léteztek, az Ószövetséget meg a zsidók is elfogadják, az Újszövetséget pedig mindenki, aki magát kereszténynek vallja, és az iszlám sem teljesen közömbös iránta.
Én nem mondom, hogy hidd el, csak azért elgondolkoztató, hogy van egy könyv, ami már 2000 éve ugyanazt tanítja, és még senki nem tudta megcáfolni, beleértve a nagy ateista filozófusokat is, akiknek nyilvánvalóan azért volt egy kis sütnivalójuk a logikához.
A pápa amúgy hit és erkölcsi kérdésekben, ha azt a tanítói székéből nyilatkozza akkor tévedhetetlen, mivel ezeket minden keresztény nevében teszi. Nyilván természettudományos dolgokban, politikai döntésekben nem tévedhetetlen. Galileit meg hagyjuk már, elég szánalmas, hogy mindig csak ezzel tudnak egyesek előrukkolni, kezdjük ott, hogy őt nem a csillagászati nézetei miatt ítélte el VIII. Orbán pápa (aki amúgy maga is amatőr csillagász volt), hanem azért, mert ezeket a fizikai elméleteket kicsit kiforgatott teológiai érvekkel próbálta alátámasztani. Ezért római inkvizíció eltiltotta ettől. Érdekes Kopernikusz tételeit soha nem ítélték el.
Na, azért Kopernikusz művei is be voltak tiltva, elég sokáig.
A jelzett próféciák egyrészt nagyon is valószínű események előrejelzése, mint pl. Jézus köpenyének való elorzása, mivel ez akkor általános szokás volt. A kivégzettek holmijai őket illették.
A kos és szarvai nagyon is képletes beszéd, akár csak a kör, a körben, csupán a 4-es szám benne ami kapcsolódik az igazsághoz.
Hérodotosz történeteit magam is kedvelem, bár korántsem ismeri el mindenki történetírói rangját, mert beszámol mindenféle pletykáról, legendáról. Egyszemű, vagy fejetlen emberek országáról is ír. Műve sokkal inkább irodalmi alkotás, bár vannak benne történelem által igazolható részletek. Érdekessége abban rejlik, hogy leírja milyen gondolataik voltak, illetve miben, milyen babonákban hittek az ókorban. Bár megpróbál pártatlan maradni, ez sehogy sem sikerül neki, minduntalan kommentálja, saját megjegyzéseivel fűszerezi történeteit. Ezáltal inkább saját koráról ad valamelyest hiteles képet.
Maga a Biblia annyira régi és annyira számtalanszor átszerkesztették, hogy a kezdeti változatokat senki sem ismerheti, annak tartalmáról fogalma sem lehet.
Mi lenne a véleményed, ha én most szépen megjósolnám, hogy:
És eljöve az úrnak 1526. éve, mikor is Nagy Mohamed szultán Mohács mezején legyőzi a gyaurok királyát, Lajost, aki második lesz ezen a néven a magyarok királya.
Vagy tessék:
1917 - ben Lenin megelégelve az orosz cárok hatalmát...
Azannya!
Minden stimmel. Tzolko, hogy a fenébe tudtad?
Nahát!???
Kedves István35!
Bizonyítéknak csak a Gutemberg óta, vagyis az első nyomtatott és fellelhető, ellenőrizhető biblia jóslatai lennének elfogadhatók.
Azok az események, amik az írása után következnek be.
Illetve, ha korábbit is tudsz prezentálni, akkor az is megteszi.
Ha tudsz nekem mutatni 3-4-5 ezer éves bibliát, olyat, ami a jósolt események előtt íródott, akkor érdemes lenne foglalkozni vele.
Természetesen itt is meg kellene vizsgálni, mennyire képletes, vagy belemagyarázható dolognak tűnik az a jóslat.
Te mit gondolsz az időpont után leírt előrejelzésről?
Inkább híradásnak tűnik, nem?
Ha jól tudom, az újszövetség teljes egészében krisztus után íródott, az Ő instrukciói alapján.
Az ószövetség régebbi, de azt sem egyszerre írták, többször átszerkesztették, meglehet, ki is igazították, megtoldották.
Még 2000 évre visszamenőleg sem ismerjük a tartalmát.
Mitől vagy benne biztos, hogy az előbbiek tartalmazták eme jóslatokat?
Hiszen gyakori, hogy utólag írja meg benne az xy szerző a könyvét.
Különösen, mikor saját haláláról is beszámol.
Azt a részt már tuti, hogy nem Ő írta...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!