Mit gondoltok istenről?

"A Földön minden adott ahhoz, hogy minden embernek jusson étel, szállás, stb. "

Ugye azt tudod, hogy ez így nem igaz? Hallottál már a túlnépesedésről?

"Igen, csak akkor nem embernek, hanem barmoknak hívnának minket."

Szerintem is. Csak így ismerhetjük meg a "rosszat". És így tudunk tudatosan dönteni. Ha van Isten, akkor olyan, mint madáranya, aki kilökte fiókáját a fészekből, hogy ugyan repüljön már. Ha meg nincs, akkor ott van helyette a saját lelkiismeretünk, ami arra sarkall, hogy helyesen cselekedjünk.

Ha létezik Isten, nagy játékos lehet, és jól szórakozhat rajtunk. Egyszer vitáztam erről egy hívővel. Egy újszülött baba halála volt az apropó. Azt mondta, hogy a rossz dolgok próbatételek, és büntetések a vétkeinkért. Mondja már meg valaki, mit tudott hibázni, vétkezni egy pár napos baba?

Erre jött a szülők vétkeivel.

Nekem sántít ez az egész. Mindenre van pontos isteni kinyilatkoztatás, még a legmodernebb dolgokról is, csak éppen nem ismerjük a forrást. Sok bűnös megússza, sok ártatlan meg nem. Nézz csak meg egy közlekedési balesetet.

Mégsem merem kimondani, hogy nincs Isten. Azt igen, hogy nem abban a formában létezik, amilyennek a hívők és az egyházak leírják. De valahol az értelmem perifériáján talán hiszek abban, hogy van valahol valaki, vagy inkább valami.

Még valami.

Abortuszkérdés: Isten ugye azt mondja, ez gyilkosság. De amikor megszületik egy olyan baba, akit majdnem elvetettek, és emiatt a család mondjuk elveszti az otthonát, mert nem tudják tovább fizetni a hitelt, és a gyerek állami gondozásba kerül, és jó xar élete lesz, akkor milyen döntéssel érték ezt el? Azzal, hogy megtartották?

Kérdező kommentjéhez

Természetesen nem arra gondoltam, hogy egyenlőek a feltételek. Hanem arra, hogy lehetnének egyenlőek. De arról, hogy mégsem azok, nem Isten tehet. A lehetőség adott (volt). De mi (emberiség) tettük azzá, ami. Ezt Istenen számon kérni?

15.19 vagyok. Hát jóba kötöttél bele. Bizony tettem, és szinte minden nap teszek másokért! Civil családsegítőként működöm, mindenféle hivatalos, vagy anyagi támogatás nélkül, pusztán emberbaráti szeretetből. Főleg 16-17 éves terhes, vagy kisbabás lányoknak igyekszem megteremteni a szükséges dolgokat a gyerekneveléshez, és eligazodni nekik az ügyintézések sokszor bonyolult világában. De nagyon nehéz körülmények között élő családoknak is segítek. Hol azzal, hogy ruhát gyűjtök nekik, hol egy tál étellel.

És pontosan a saját feladatom közben látom a nyomort magam körül, és tartom igazságtalannak az emberekkel történő rossz dolgokat.

15.19

Nem kötöttem beléd. Kérdeztem valamit, te válaszoltál. Ezt beszélgetésnek hívjuk. Legalábbis én. Látod a nyomort magad körül. És szerinted Isten tehet róla? Merthogy a kérdés eredetileg erre vonatkozott. Én csak azt mondtam, hogy mi, emberek tettük a világot olyanná, amilyen. Azok a családok mitől élnek olyan szegénységben? Lehetne módot találni rá, hogy könnyebb legyen az életük? Nem akarok itt politikai frázisokat puffogtatni, de mindnyájan tudjuk, a javak elosztása közel sem igazságos. Isten műve? Emberé?