Az ateisták szerint mi és honnan volt/lett ELŐSZÖR?

Csatlakozom az elsőhöz (és a harmadikhoz). Pont ugyanannyira elképzelhető (vagy elképzelhetetlen?) mint az, hogy Isten a ssemmiből teremtette a világot és, hogy Isten mindig is létezett, a tér, az idő, az anyag, stb létrejötte "előtt".

Elképzelhetőség szempontjából semmivel se bonyolultabb az ateista világszemlélet.. sőt.

Amennyire tudom, az energia nem az ősrobbanásban keletkezett, hanem mindig is volt.

Ezt a kérdést nem az ateistáknak kell címezni, hanem a tudománynak. Kézbe kell venni egy fizikai szaklapot, vagy meg kell nézni egy műsort (szerencsére sok ilyen van), és ott pontosan elmondják, hogy az "ateisták" szerint mi és hogyan történhetett.

Amúgy a másodikkal értek egyet. Mivel a hit nem vizsgálható és nem elemezhető objektív szempontok szerint, így egy olyan boxmeccset nézünk egyház és tudomány között, ahol a küzdő felek mint szellemképek áthatolnak egymáson. Értelmetlen időpocsékolás, egyik sem tud győztes lenni.

Személy szerint nekem a tudomány több kérdésemre ad választ. A vallások számomra nem hogy válaszokat nem adnak, hanem önmagukban is kérdéseket vetnek fel, hiszen sokféle van, ideális esetben is csak az egyiknek lehet igaza, és akkor most éppen melyik az? Hogyan dönthetném el, ha igazán el szeretném dönteni? Meg kellene állapodnom valamelyiknél, és el kellene hinnem, hogy ez a jó, és ki kellene radíroznom a tudatomból azt az eshetőséget, miszerint lehet, hogy rosszul választottam.

Ezzel szemben a tudomány viszonylag egy irányba mozog, a konkurens elméletek közül idővel kiesik, ami tévesnek bizonyul. A vallásokról egyetemesen ugyanez nem mondható el. Az egyik egészen modern nézetek vall, a másik megragad többezeréve megállapított dolgokat állít.

Utálok idézgetni, de most mégis megteszem.

"Mint majd látni fogjuk, az idő fogalmának nincs értelme a világegyetem keletkezése előtt. Erre Szent Ágoston mutatott rá először. Arra a kérdésre, hogy mit tett Isten, mielőtt megteremtette volna a világmindenséget, Ágoston nem azt felelte: a Poklot készítette az ilyen kérdések kiagyalóinak. Ehelyett kifejtette, hogy az idő az Isten által teremtett világegyetem sajátsága, s a világegyetem létrejötte előtt nem létezett.

[...]

Hubble megfigyelései azt sejtetik, hogy bizonyos időpontban - az ősrobbanás, a Nagy Bumm idején - a világegyetem végtelen kis méretű és végtelen nagy sűrűségű volt. Ilyen körülmények között érvényét veszti a tudomány összes törvénye, tehát lehetetlenné válik a jövőbeni események előrejelzése. Ha voltak is események a Nagy Bumm időpontja előtt, semmiféle hatást sem gyakorolhattak jelenlegi körülményeinkre. Létezésüket figyelmen kívül hagyhatjuk, mivel semmiféle megfigyelhető következménnyel se jártak. Úgy is mondhatnánk, hogy az idő a Nagy Bumm pillanatában kezdődött, amennyiben az ennél korábbi időpontok teljesen határozatlanok. Nyomatékosan meg kell jegyeznünk, hogy az időnek ilyen értelmű kezdete merőben más, mint ahogy azt korábban kezelték. Változatlan mindenségben az idők kezdete olyasvalami, amiről csak valamely, a mindenségen kívül álló lény gondoskodhat; fizikai értelemben nincs kezdetre szükség. Egészen jól elképzelhetnénk, hogy Isten a világot a szó szoros értelmében bármikor teremtette. Másfelől viszont, ha a világegyetem tágul, akkor fizikai okok is megkövetelhetik a kezdetet. Még mindig vélhetnénk, hogy Isten a Nagy Bumm pillanatában teremtette a világot, vagy később, de úgy, hogy olyannak lássék, mintha ősrobbanással indult volna minden. Értelmetlen volna azonban azt feltételezni, hogy az ősrobbanás előtt teremtette. A táguló világegyetem nem zárja ki a Teremtő létét, de kétségkívül megszabja neki, hogy mikor végezhette el feladatát.

[...]

A tudomány a világmindenség egészének leírására alkalmas, egységes elmélet kidolgozására törekszik. A legtöbb tudós módszere mégis a probléma kétfelé osztásán alapul. Egyfelől a világegyetem időbeli változásait leíró törvényekkel foglalkoznak. (Ha tudjuk, milyen a világegyetem egy tetszőleges időpontban, akkor ezek a fizikai törvények megmondják, milyen lesz bármely későbbi időpontban.) Másfelől pedig felvetik a világegyetem kezdeti állapotának kérdését. Néhányan azt tartják, hogy csak az első kérdés tartozik a tudományra; a világmindenség kezdeti állapotát metafizikai vagy vallási problémának tekintik. Véleményük szerint az Isten mindenható, ezért tetszőleges módot választhatott az univerzum "elindításához". Meglehet, hogy így van; ekkor viszont teljesen önkényes fejlődési irányokat is kijelölhetett volna. A jelek szerint nem ezt tette: a világegyetem viselkedése nagyon is szabályos, és engedelmeskedik bizonyos törvényeknek. Ezért ugyanilyen ésszerűnek tűnik az a föltevés is, hogy már a kiindulási időszakot is törvények kormányozták."

Tehát a "Mi volt az ősrobbanás előtt?" típusú kérdések mindkét fél szerint értelmetlenek. Nyilván volt valami, ami a tudomány jelenlegi állása szerint megismerhetetlen, de logikus az is, hogy nem istennek kellett annak lennie. Majd ha képesek leszünk a kérdéskör mélyebb elemzésére, tehetünk róla kijelentéseket.

Ez különbözteti meg a tudományt a vallástól. A vallás könnyen tesz kijelentéseket dolgokról, amiket nem ismer, a tudomány viszont lehetőségeket vázol fel, de nem foglal állást, amíg ezt nem teheti meg kellő biztonsággal.