A JT. Prédikátorainak ki van adva, hogy a gyakori kérdések valláskritika és vallás oldalain is terjeszteni kell a "jó hírt"?

A név, amely elvezet az igaz hithez

„Önök nem hisznek Jézusban és az ő megváltó vérében” — mondta egy nő Jehova egyik Tanújának. Egy férfi a következőt jelentette ki: „Önök Jehova Tanúinak hívják magukat, én viszont Jézus tanúja vagyok.”

Eléggé általános az a nézet, hogy Jehova Tanúi nem hisznek Jézusban, vagy hogy nem adják meg neki a kellő tiszteletet. De vajon mik a tények?

Igaz, hogy Jehova Tanúiban az Isten neve, a Jehova név, erős érzelmeket kelt. Itamar, egy brazil Tanú visszaemlékezik: „Fordulópont volt az életemben, amikor megtudtam Isten nevét. Amikor először olvastam, olyan volt, mintha mély álomból ébredtem volna. A Jehova név felrázott, és megindított; lelkem legmélyét érintette meg.” De azért hozzáteszi: „Szívemben Jézus iránt is túláradó szeretet van.”

Igen, Jehova Tanúi felismerik, ahhoz hogy örök életet nyerjenek, hinniük kell „az Isten Fiának nevében”, a Jézus névben (1János 5:13). De mit jelent az a kifejezés: ’Jézus nevében’?

Amit Jézus neve jelent

„Jézus nevében” és ehhez hasonló kijelentéseket az egész Keresztény Görög Iratokban vagy „Újszövetségben” találunk. Valójában több mint 80-szor van benne a „név” szó, amikor Jézus szerepére utal; egyedül a Cselekedetek könyvében mintegy 30-szor. Az első századi keresztények Jézus nevében kereszteltek, gyógyítottak, tanítottak, hívták a nevét, szenvedtek a nevéért és magasztalták a nevét (Cselekedetek 2:38; 3:16; 5:28; 9:14, 16; 19:17).

Az egyik bibliai szótár szerint a „név” szóval fordított görög kifejezést gyakran használja a Biblia „mindarra, amit egy név magában foglal: a hatalomra, a jellemzőkre, a rangra, a fenségre, az erőre, a kiválóságra stb., mindenre, amit a név takar”. Jézus neve tehát magában foglalja azt a fenséges és óriási végrehajtói hatalmat, amellyel Jehova Isten felruházta. Maga Jézus ezt mondta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Máté 28:18). Miután Péter és János meggyógyított egy sánta embert, a zsidó vallásvezetők kérdőre vonták őket: „Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt?” Péter bátran kijelentette, hogy abban a hatalomban és erőben hisz, melyet Jézus neve jelent, amikor tudatta: „a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által . . ., az által áll ez ti előttetek épségben” (Cselekedetek 3:1–10; 4:5–10).

Hit Jézusban vagy a császárban?

Nem is olyan könnyű vállalni az ilyen hitet Jézus nevében. Amint Jézus előre megmondta, tanítványai ’gyűlöletesek lettek minden nép előtt az ő nevéért’ (Máté 24:9). Miért? Azért, mert Jézus neve a tisztségét jelenti mint Isten kinevezett Uralkodója, a királyok Királya, aki előtt minden nemzetnek hódolattal kell fejet hajtania, alávetve magát neki, s ez olyasmi, amit nem készek és nem akarnak megtenni (Zsoltárok 2:1–7).

Jézus napjainak a vallásvezetői sem voltak hajlandók hódolattal fejet hajtani Jézus előtt, alávetve magukat neki. Ezt mondták: „Nem királyunk van, hanem császárunk”, s ezáltal elvetették Isten Fiát (János 19:13–15). Inkább a császárnak és a császári kormánynak a nevébe — erejébe és hatalmába — vetették a hitüket. Sőt úgy határoztak, hogy Jézusnak meg kell halnia, hogy megtarthassák állásukat és rangjukat (János 11:47–53).

A Jézus halála utáni századokban sok ember, aki azt állította, hogy keresztény, a zsidó vezetőkéhez hasonló gondolkodásmódot sajátított el. Ezek az úgynevezett keresztények az állam erejébe és hatalmába vetették a hitüket, és belebonyolódtak a küzdelmeibe. A XI. században például, miután az egyház a dologtalan harcosokból megszervezte a militia Christit, vagyis keresztény lovagokká tette őket, „lekerült a kereszténység világi hatóságainak a válláról az igazságos háborúk vezetésének a felelőssége, és helyettük az egyház vette át ezt a felelősséget keresztény lovagjainak a közreműködésével” (The Oxford History of Christianity). A beszámoló hozzáfűzi még, hogy bizonyos pápai nyilatkozatok a keresztesek nagy többségével elhitették, hogy ha részt vesznek a keresztes háborúkban, „akkor szerződtek Istennel, és biztosítják maguknak a helyet a Paradicsomban”.

Némelyek talán úgy érvelnek, hogy lehetünk lojálisak Jézushoz, s ugyanakkor részt vehetünk a politikai ügyekben és a nemzetek háborúiban is. Talán úgy érzik, hogy a keresztények kötelesek a gonosz ellen harcolni, bárhol legyen is az, és ebben benne van az is, hogy háborúhoz folyamodnak, ha kell. De a korai keresztények vajon így vélekedtek?

„A legelső keresztények nem szolgáltak a fegyveres erőknél” — állítja a The Christian Century egyik cikke. Elmagyarázza, hogy az i. sz. 170—180-ig terjedő évtizedig nincs arra utaló jel, hogy a keresztények a katonaságban szolgáltak volna. A cikk utána hozzáfűzi: „ A keresztények csak fokozatosan hagytak fel a katonai szolgálattal szembeni ellenállással.”

Milyen következményei lettek ennek? „Talán semmi sem ásta és ássa alá a kereszténység hírnevét úgy, mint az, hogy tulajdonképpen ugyanúgy szokott állást foglalni a háború mellett, mint a nem keresztények” — jegyzi meg a The Christian Century cikke. „Igazán káros hatással volt a hitre, hogy a keresztények egyrészt kiállnak a gyengéd Megmentőbe vetett hit mellett, másrészt pedig erőteljesen támogatják a vallási vagy nemzeti háborúkat.”

Utánozzuk ma a korai keresztényeket

Vajon tudják követni a mai keresztények a korai keresztények kiváló példáját? Századunkban Jehova Tanúi bebizonyították, hogy ez lehetséges. Róluk szólva a Holocaust Educational Digest szerkesztője megjegyezte: „Egyetlen Jehova Tanúja sem fog háborúba menni . . . Ha a világban a hatalmon lévők közül mindenki ezen a hiten lett volna, [a II. világháború] sohasem történt volna meg.”

Ugyanez mondható el a nemrégiben történt területi összecsapásokról, például arról, amely Észak-Írországban dúlt. Néhány évvel ezelőtt Jehova egyik Tanúja házról házra prédikált egy protestáns területen Belfast városában. Az egyik házigazda, miután megtudta, hogy a Tanú korábban katolikus volt, megkérdezte: „ Amikor katolikus volt, akkor ön támogatta az IRÁ-t [az Ír Köztársasági Hadsereget]?” A Tanú felismerte, hogy az épp most szabadult férfi erőszakossá válhat, hiszen korábban őrizetben volt, miután elfogták, amint felfegyverezve épp egy katolikust készült megölni. A Tanú ezért így válaszolt: „Most már nem vagyok katolikus. Jehova egyik Tanúja vagyok. Mivel igaz keresztény vagyok, sosem ölnék meg senkit egyetlen kormány vagy ember kedvéért sem.” Erre a házigazda kezet rázott vele, és ezt mondta: „Minden gyilkosság rossz. Önök jó dolgot csinálnak. Csak így tovább.”

Amit a Jézus nevébe vetett hit jelent

A Jézus nevébe vetett hit azonban nem csak azt jelenti, hogy tartózkodunk a háborútól. Azt jelenti, hogy Krisztus összes parancsának engedelmeskedünk. Hiszen Jézus kijelentette: „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, a miket én parancsolok néktek”, az egyik parancsa pedig ez: „egymást szeressétek” (János 15:14, 17). A szeretet igyekszik jót tenni másokkal. Eloszlat mindenféle faji, vallási és társadalmi előítéletet. Jézus megmutatta, hogyan.

Jézus napjaiban a zsidók erős ellenszenvet éreztek a szamaritánusokkal szemben. Jézus viszont beszélgetett egy szamaritánus asszonnyal, aminek eredményeként az asszony és még sokan mások hittek a nevében (János 4:39). Jézus azt is elmondta, hogy a tanítványai majd tanúi lesznek „úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Cselekedetek 1:8). Életmentő üzenete nem csak a zsidókra korlátozódott. Éppen ezért Péter azt az utasítást kapta, hogy látogasson el a római centurióhoz, Kornéliushoz. Bár törvénytelen tett volt egy zsidótól, ha meglátogatott más nemzetbeli embereket, Isten megmutatta Péternek, hogy ’senkit ne mondjon közönségesnek vagy tisztátalannak’ (Cselekedetek 10:28).

Jézust utánozva Jehova Tanúi készek segíteni minden embernek, bármilyen rasszhoz, valláshoz tartozzon is, vagy bármilyen anyagi háttere legyen is — segítenek nekik megismerni a szabadulást, mely Jézus neve által van. A Jézus nevébe vetett hit arra készteti őket, hogy ’Úrnak vallják Jézust’ (Róma 10:8, 9, Újfordítású revideált Biblia). Arra buzdítunk, fogadd el segítségüket, hogy te is megtanulhass hinni Jézus nevében.

Jézus nevének valóban a dicsőség, tisztelet és engedelmesség érzését kell keltenie. Pál apostol kijelentette: „Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Filippi 2:10, 11). Bár a föld lakóinak nagy többsége talán nem hajlandó alávetni magát Jézus uralmának, a Biblia azt mutatja, hogy közel az idő, amikor minden embernek így kell tennie, különben elpusztul (2Thessalonika 1:6–9). Most van itt az ideje tehát, hogy higgyünk Jézus nevében, megtartva minden parancsát.

Ez mellébeszélés:

"A bibliatudósok azonban elismerik"

"közül sokan elfogadják"

"Lásd: Jegyzetes Biblia (angol)"

"fűzött lábjegyzetében azt írja"

"azt a benyomást keltve"

"tehát arra következtethetünk"

"Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó, és az élő; és halottá lettem, de íme, örökkön-örökké élek, és nálam vannak a halál és a hádesz kulcsai."

Nem érted, hogy miért idéztem, mi? Én vagyok az első és az utolsó, de ki is???

"NINCS EREDETI GÖRÖG SZÖVEG"

Nincs holt tengeri tekercsek? Nincsenek ezen kívűl görög iratok? Mi is van a watchtower.org-on? Héber nyelvű iratok, Görök nyelvű iratok. Mindaz, amivel az újvilág fordítói "dolgoztak" NEM szerepel a Jehova név, és az, hogy ők ezt beletették, hamisítvány, útálatos dolog. Ezért vagyunk kíváncsiak, hogy kik fordították, nem azért, hogy dicsőséget szerezzenek, hanem, hogy felelősségre lehessen vonni őket, mert jól írtad, hogy az a fontos, ami benne van, de tömény hazugsággal rossz fordításnak bizonyult.

Elárulok valamit: soha senki, aki tanú itt volt és beszélgettünk NEM említette és hirdetményeikben szó nem volt Krisztusól, a megváltásáról. Nem Krisztus nevéért üldöznek titeket, bár megjegyzem a kutya sem üldöz titeket, csak a hátunk borsózik a rossz prédikálásatoktól, a hazugságoktól. Nem véletlenűl van megtiltva a házról-házra járás.

Ti nem Krisztus nevében jöttök, hanem azt mondjátok, hogy Isten neve Jehova, itt a vég, miért van ennyi szenvedés a világban, elhagyta-e a világot Isten, és ehhez hasonló kitalált kérdések tömkelegével.

Hogy lehessél egy kicsit okosabb ma:

Az angyal szó jelentése: küldött

Az apostol jelentése: küldött

Nem tanítványt, Jézus mellett állókat, meg nem tudom én miket jelent, hanem küldöttet.

Az általad említett idézet a Héb3:1, azaz a Zsid3:1-ben így hangzik:

" a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra"

Az apostol görögűl ez: apostolos, aminek a jelentése küldött, csak egyzerűen nincs lefordítva, ami nem is lenne baj, csak nem tudják sokan a jelentését.

Tehát így is fordíthatta volna Károli:

" a mi vallásunknak küdöttjére és főpapjára, Krisztus Jézusra,", aki joggal lehet küldött, azonképpen, ahogy az Isten küldte őt, és azonképpen, ahogy megjelentette a törvényt.

Valójában az a mellébeszélés, amit te csinálsz: nem fogadod el a konkrét tényeket!

"Nem érted, hogy miért idéztem, mi? Én vagyok az első és az utolsó, de ki is???"

Mint mondtam, Jézus meghalt, tehát Jehova nem lehet. Jézus viszont miben volt "első és utolsó" szerinted? Ugyanabban az értelemben, mint Jehova? Nem hinném. Gondolkozzál rajta, még van időd.

Egyébként az, hogy több egyforma címet is viselnek a Szentírás szerint Jehova és elsőszülött Fia, Jézus Krisztus, csak arra bizonyíték, hogy Jehova a Fia által hajtja végre az akaratát, ilyen módon mindkettőről elmondható pl., hogy Üdvözítő, Szabadító, Megmentő, vagy éppen Erős Isten. De ezzel Jézus nem lesz Jehova és az elképzelt háromságistennek sem lesz a második személye.

Ettől még Jehova Jehova marad és Jézus a hűséges szolgája, aki imádja Őt, mint a földi testvérei teszik, aki az akaratának a végrehajtásában kétségtelenül a legnagyobb feladatot vállalta.

Meg kell érteni: Jézus a felkent követőit, következetesen a "testvéreinek" szólította, sohasem a "fiainak". Viszont ezen szellemmel felken tanítványokat a Bibliában Jehova értelemszerűen a "fiainak" szólítja - milyen furcsa is volna, ha a "testvéreiként" említené őket. Ebből is látszik, hogy Jézus hatalomban és rangban is alacsonyabb Atyjától.

"Mindaz, amivel az újvilág fordítói "dolgoztak" NEM szerepel a Jehova név, és az, hogy ők ezt beletették, hamisítvány..."

Az a hamisítvány, hogy kivették belőle - az tökéletesen bizonyítható, hogy benne volt! És ezt még csak nem is mi találtuk ki.

De azért maradt még jópár dolog amit ti találtatok ki igaz?:-) Bár én ezt sem hiszem el, hogy nem ti találtátok ki. Szóval a jehova tanú szerint ha valami jelenthet mást is, akkor az mást is jelent mint ahogyan rajtuk kívül mások értelmezik és az a biztos hiszen jelenthet mást is tehát biztos, hogy mást jelent.:-)))))

Na ha véletlenül nem olvasta volna valaki emlékeztetőül egy kis frissítés újra:

"""Mondani mindent szemétséget lehet, a tettek viszont nem beszélnek félre."""

Valóban így van ez egyszer igazat szóltál Jehova Tanú!:-) A tettek amiket fentebb leírtam jehova tanúiszektáról és a lap amit bemásoltam forrásokkal együtt hűen tükrözik a tetteiteket. Megismertük a hamis prófétát bennetek.

"""Gondolj például arra, hogy sem a "háromság" szó, se a "lélek halhatatlanság" - még csak a gondolata sem - nincs benne a Szentírásban, pedig az ún. "keresztény" egyházak többségénél ezek alaptanok."""

Aham, szóval még csak a gondolata sem...:

Máté 28:19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,

Lássuk csak Jézus nevében mik vannak?:-)))

Jézus nevében ÉLET van:

Jn 20,31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az ő nevében.

Megkeresztelkedni lehet Jézus nevében:

Csel 2,38 Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát.

Jézus nevében gyógyulás van:

Csel 3,6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem a mim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!

Jézus nevében van a tanítás az Ő nevében és nem jehova nevében tanítottak:

Csel 9,27 Barnabás azonban maga mellé vevén őt, vivé az apostolokhoz, és elbeszélé nékik, mint látta az úton az Urat, és hogy beszélt vele, és mint tanított Damaskusban nagy bátorsággal a Jézus nevében.

Csel 9,29 És nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében, beszél, sőt vetekedik vala a görög zsidókkal; azok pedig igyekeznek vala őt megölni.

Jézus nevében ördögöket űznek és nem jehova nevében:

Csel 16,18 Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában.

Jézusnak hatalma van:

1Kor 5,4 Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával

Jézus és nem jehova neve megszentel:

1Kor 6,11 Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.

Ti mindent JÉZUS nevében cselekedtek vagy mindent jehova nevében?:

Kol 3,17 És MINDENT, A MIT csak CSELEKESZTEK szóval vagy tettel, MINDENT AZ ÚR JÉZUSNAK NEVÉBEN CSELEKEDJETEK, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.

Mi is az Atya akarata?:

1Jn 3,23 Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk.

Megszívlelendő tanács Testvérek jehova tanúival szemben mikor zörgetnek az ajtónkon:

2János 1:10. Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek;

Jehova tanúi elítélik ha Jézus nevében és nem jehova nevében cselekszel mint az alábbi igék szerint is voltak már ilyenek:

Csel 4,18 Azért beszólítván őket, megparancsolák nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.

Csel 5,40 Engedének azért néki; és miután előszólították az apostolokat, megveretvén, megparancsolák, hogy a Jézus nevében ne szóljanak, és elbocsáták őket.

Mindenki aki olvassa tegye fel magának azt a kérdést amit Jézus kérdez a Szentírásban:

János 11:25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;

26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?

A válaszadás után pedig jó összevetni az alábbi tényeket a Bibliából és meglátni az igazságot, Isten igazságát benne amikre némelyek megvakíttattak:

Isten azt mondja magáról aki Ő benne bízik nem szégyenül meg soha. Jézusról ia ez áll az igében.

Istent az ószövben 30 ezüstre tartották. Jézust is ennyiért adták el.

Isten eljön minden Szentjeivel együtt, ugyanígy Jézus is.

Isten megmásíthatatlan szavaként Rá esküszik minden nyelv, minden térd meghajlik előtte úgyszintén Jézus előtt is.

Zak 12:1 A Dávid házára és Jeruzsálem

lakosaira pedig kiöntöm a kegyelemnek és

könyörületességnek lelkét, és reám tekintenek, a kit

átszegeztek, és siratják őt, a mint siratják az egyetlen

fiút, és keseregnek utána, a mint keseregnek az

elsőszülött után. Jézusban teljesedett be ez az ige is...

Mindenki aki segítségül hívja Isten nevét megmenekül az ószövetségi írások szerint. Római levélben mi is áll?

Róma 10:9. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.

10. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.

11. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül.

12. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják.

13. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.

Isten az első és az utolsó úgy mint Jézusról is ez áll a Szentírásban.

Isten alkotásai az egek, Ő vetett alapot a Földnek, ugyanez áll Jézusról is a Szentírásban.

Isten nem változik, ugyanaz marad mint ahogyan Jézusról is ez áll a Szentírásban.

Így kerek, így lehet teljes egészében átlátni a Szentírást. Lehet folytatni ezt: Hazudsz. Nem, te hazudsz. Nem te hazudsz. Nem én, te hazudsz...

Szerintem jehova illuminátusi mindent látó figyelőtornyának és felvigyázóinak (brrrr a hideg is kiráz etől a rideg megszólítástól: "felvigyázó"-tól...)rettenetesen hazugok és teljesen átírtak

a tanításaik.:-D

(Róma 10:9) Mert ha nyilvánosan hirdeted azt a ’saját szádban levő szót’, hogy Jézus Úr, és szívedben hitet gyakorolsz abban, hogy az Isten feltámasztotta őt a halottak közül, megmentésben részesülsz.

Ebben minden benne van - ha ennek ellenére is Jézust favorizálod, mint "Mindenható Istent", akkor lelked rajta.

Kedves tanú!

Nagyon szép és jó, legalábbis a nagyja, ami leírsz Krisztusról,de...

Egyetlen egy tanú sem Krisztus nevében jön becsöngetni, egyetlen egy tanú sem Krisztus nevében szólít le embereket az utcán. Amit te mondasz, köszönőviszonyban sincs a gyakorlattal, a tanúk gyümölcsével.

A tanúk az amerikai kiadványokból lefordított (bocsánat, de a véleményemet megmondom) maszlagot nyomják az emberek kezébe. Pusztán pszihológiai kérdéseket tesznek fel.

Hogy mit értek ez alatt? Nagyon szépen felállított kérdéssorozattal 'kápráztatják' el az embereket.

Ha megkérdem egy nem ezzel a témával foglalkozó illetőt(az emberek túlnyomó többsége ilyen), hogy mi a neve Istennek, vagy miért van ennyi szenvedés a világban, akkor nemes egyszerűséggel mit tehet? Ha volt "gyerekszobálya", akkor nem küld el a francba, tehát mit tehet, hümmög, habog, de sebaj, majt én elkezdhetem a betanult szöveget, amivel tudat alatt porig alázom a megkérdezett személyt.

Én behívtam a házamba a két tanút egyszer. Kedvesen elbeszélgettünk, de onnantól kezdve, hogy én tettem fel kérdéseket, én választottam meg a témát (körűlbelűl 3-4 kérdést, témát választottam), semmit nem tudtak érdemben válaszolni, nem hogy válaszolni, de mikor a mérleg nyelve megfordúlt, "menekültek" tőlem, pedig semmi, de semmi rossz szó, vagy hangos szó nem hangzott el, sőt még csak az általuk választott témát sem folytattam, azaz nem kötöttem bele.

Lehet, hogy következetesen próbáltok (sajna, többnyire csak próbáltok) érvelni, de személyesen, ha a Bibliából kell olyanban érvet találni, amit még nem tanultatok be, akkor...Ezt nem a levegőbe vádaskodom, hanem megtapasztaltam.

Pár hónappal később visszajöttek ugyan azok, és képzeld mit kérdeztek: Utánna néztem-e már, hogy mi Isten neve?

Én úgy gondolom, hogy ez a személyes történetem (nem amerikai, mexikói, argentín példák, hanem mostani időből való színtiszta magyar személyes példa) magáért beszél.

Soha nem Krisztus nevében szólított le a jehova tanúja, soha nem Krisztus nevében csöngettek be házról-házra hozzám a jehova tanúja. Aki mást mond, hazudik.

Még egy 'apróság'. Az úgynevezett 'őskeresztények' az állításoddal ellentétben nem jósolgattak időpontokat a világvégével kapcsolatban. Ez az ateista, babonás világra, és rátok jellemző.

A jehova tanúja szervezet több alkalommal bocsátkozott jóslatokba, kezdve a karizmatikus szervezetek "ősalapítójával" a Miller mozgalommal. Gyakorlatilag ebből a világvége-jóslatból bontakozott mindez ki. Ezt a sok-sok 'pofáraesés'-ből mindenki tanúlt, ma már semmelyik vallási szervezet nem bocsátkozik erre. Utoljára a jehova tanúi szervezet is belátta a jósolgatások felesleges voltát.

Mégegyszer leírom: Nagyon sok jót írtál Krisztusról, mindazt, amit világosan ki is lehet olvasni a Bibliából (nem kell hallgatni titeket ehhez, olvasni kellene), de a gyakorlat nagyon-nagyon messze áll ettől a ti prédikáló munkátokból. Ez viszont tény, sajnálom.

"Ebben minden benne van - ha ennek ellenére is Jézust favorizálod, mint "Mindenható Istent", akkor lelked rajta."

A szabadkőműves illuminátusi mocsokban? Tudod mi van benne? Az ami eltaszít titeket Istentől! Az van benne az örök kárhozat. Nem rád haragszom, hanem arra a szellemi hatalomra ami ezt a szennyet elhiteti veled igazságként te szerencsétlen elveszett ember....

Ti mindent JÉZUS nevében cselekedtek vagy mindent jehova nevében?:

Kol 3,17 És MINDENT, A MIT csak CSELEKESZTEK szóval vagy tettel, MINDENT AZ ÚR JÉZUSNAK NEVÉBEN CSELEKEDJETEK, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.

Mi is az Atya akarata?:

1Jn 3,23 Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk.

Hogyne lenne ez a gyakorlat? Nincs kétfajta gyakorlat - szerintem te ezt néhány rövid beszélgetésből nem igazán tudod átlátni.

Az, amit itt írtam, ugyanaz az anyag, mint amit bárhol, bármikor elmondunk a bibliából. Szerintem te azt érted félre, hogy ha Jézus nevében (is!) hiszünk (természetesen részben más okkal és céllal, mint Jehova nevében), akkor róla kellene, hogy szóljon a tanúskodómunka. Róla is szól, de annak ellenére, hogy a Görög Iratokban Jézus a központi figura, mégis a valóságnak megfelelően, mint "Isten küldötte", ítélet-végrehajtója, vagy a "közbenjárója" és egyik alázatos szolgája kellene, hogy rá tekintsenek a keresztények - már csak azért is, mert Ő sem mondott mást!

Így aztán ennek a megállapításnak sincs sok értelme:

"Soha nem Krisztus nevében szólított le a jehova tanúja, soha nem Krisztus nevében csöngettek be házról-házra hozzám a jehova tanúja."

Egyébként megteheti bárki a Tanúk közül (sokan meg is teszik), hogy pont Krisztus nevében akar valamit kérdezni, vagy az Ő tevékenységéről szeretne téged faggatni, semmi akadálya nincs ennek.

De ismeretesek azok az irodalmak, szórólapok, melyeket más, háromsághívő egyházak terjesztenek és bennük csakis Jézus szerepel. Mi ellenben az evangélium pontos igazságát akarjuk tanítani és az bizony nem csak Jézusról szól, hanem mindenekelőtt Jehováról.

Egyszer behívtál két Tanút (így ellustultak volna, már úgy kell "hívni" őket? Na jó, ez komolytalan vót...) és egy idő után te irányítottad a beszélgetést? És azok meg "menekültek"? Miért, milyen kérdést tettél fel nekik?

Nem jellemző, hogy egy Tanú megijedne a kérdésektől, hacsak azért nem távozik, mert semmi értelmét nem látja a további "eszmecserének". De ki tudja mi volt?!

"Még egy 'apróság'. Az úgynevezett 'őskeresztények' az állításoddal ellentétben nem jósolgattak időpontokat a világvégével kapcsolatban."

Már leírtam, hogy nem jósolgatott senki a Tanúk vezetői közül világvégét, de viszont vannak a bibliából kiszámolható tényleges dátumok, melyekkel kapcsolatban előfordultak téves várakozások.

Arra még felhívnám a nagyérdemű figyelmét, hogy ettől csak sokkal nagyobb gondok voltak és VANNAK más egyházak háza táján, nem hinném, hogy bármelyik jogosan kritizálhatna másokat, mert nem tökéletesek. És valóban, ezek a hibák eltörpülnek, azokhoz az igazságokhoz képest, melyeknek köszönhetik a Tanúk, hogy világméretekben képesek jó gyümölcsöt teremni és nem társulnak a világ dolgaiba, konfliktusaiba mélyen beleavatkozó kis és nagy-egyházakkal.

"Ezt a sok-sok 'pofáraesés'-ből mindenki tanúlt, ma már semmelyik vallási szervezet nem bocsátkozik erre."

Az igazi "pofára esés" még hátra van, de tartok tőle, hogy az nem Jehova Tanúit érinti! Egy biztos, a Tanúknál is lesz rostálás, mikor a nem odavalók távoznak majd.

Az viszont nem igaz, hogy semmilyen szervezet nem jósolgat - rendszeresen lehet hallani erről-arról ilyeneket.

Nem győzőm elégszer hangsúlyozni, hogy bárki, bármit is szól a Tanúk tanításáról, akkor is csak a jézusi mérce dönti el, hogy kik az Ő követői. Semmi más és jobb útmutató nincs annál, mint amit Jézus mondott a "jó és rossz gyümölcsökről". Ez tökéletes irányadó mérték, amivel mindenki eldöntheti, hogy hol az igazság!

"Aki nem marad meg az igazságban", az természetszerűen rossz gyümölcsöt fog teremni.