Na ezt magyarázza meg nekem valaki!?

Nem valódi ,bibliai értelemben vett hitük volt,csak vallásos emberek voltak.Ha valódi hited van,azt nem veszíted el akkor,ha több ismereted lesz!

Peace

Az újkor előtt az emberek erkölcsösebben éltek és tudásuk is nagyobb volt mint most: kivéve Nyugat-Európát, ahol nagy visszaesés következett be: már írni-olvasni sem tudtak, pedig az ókorban ez egy elterjedt tudás volt.

A specializálódás a nyugati szerzetesrendek között részben ennek következménye, nagyobb részt a nagy egyházszakadásnak (1054), amikoris véglegesen elszakadva az egyetemes egymáztól eretnekségeket kezdtek tanítani (Filioque, olvass utána!) A különböző szerzetesrendek, mozgalmak azért kellettek, hogy a szétesni induló nyugai egyházat egybetartsák. Teljes magyarázathoz az egyháztörténetet kéne írnom... bocs.

Az ember nem azért hisz Istenben, mert nem ismeri a természetet és annak erőit, hanem azért, mert találkozott Vele vagy találkozni remél Vele. Amikor iskolásgyermek voltam és kellően tudatlan, nem hittem Benne, mert még nem találkoztam Vele. Amióta ősz hajszálaim nőttek és meg tudom különböztetni Isten erejét a természet erőitől és törvényeitől, már teljes erőmből hiszek Benne.

Utolsó:

"Amióta ősz hajszálaim nőttek és meg tudom különböztetni Isten erejét a természet erőitől és törvényeitől, már teljes erőmből hiszek Benne." - tudnál erre a saját tapasztalatodból egy példát írni? Kösz.

18:33-nak: Amióta ősz hajszálaim nőttek, azaz idősebb lettem és áttértem az orthodox/görögkeleti egyházba és bármikor elmehetek litugiára a templomba és évek alatt itt tapasztalatot gyújthettem Isten másságáról, nagyságáról és hogy Ő semmiképp sem azonos egyetlen természeti erővel: Ő teljesen más, mind tőlünk emberektől, mint a Természettől különbözik.

A gond az hogy Őt a katolikus egyházban nem sikerült egy kicsit se megismernem és nagyon kevés olyan emberrel találkoztam ott, beleértve saját szüleimet, akiknek lett volna élő tapasztalatuk Róla.

Utolsó-

Ne haragudj meg, de a kérdésemre nem adtál választ. Azt nagyon szépen leírtad, hogy áttértél egy másik hitre és ez csodálatos, de konkrétan, hogy mi volt az a mozzanat, amely erőt adott neked, azt elengedted a füled mellett. Továbbra is várom, ha van válaszod.

Kösz.

19:42-nak:

Isten kegyelme, mely nem olyan mint a tűz, nem olyan mint a szél, nem olyan mint a villám, nem olyan a földrengés,

nem olyan mint a képzelet/képzelgés, nem olyan mint az érzelmek, nem olyan mint az álom. Csak tagadással lehet körbeírni.

Az erőm és tudásom is Istentől volt.Nem mozzanat és nem tudom reprodukálni. Kérdezz konkrétabban !

Utolsó-

Hát a tagadásos magyarázatod is valami. Ebből még nem derül ki, hogy milyen.

Én úgy tudom, hogy a testedet, erődet és az agyadat a szüleidtől kaptad. A tudást meg saját magad szerezted meg. Ehhez Istennek semmi köze.

No de hagyjuk, mert a hiten kívül értelmes magyarázat nem jön ki belőle. Kösz. Szép álmokat.

Talán azért tanítottak, mert hitük volt és nem féltek attól, hogy a tanult ember elfordul Istentől. Miért is tenné? Sok mai tudós pontosan a tudomány hatására fordul Istenhez mert látja a tervezés csodáját a világban. Aki elveszíti a hitét egy tudományos tétel hatására, annak nem is volt soha. Arról nem is beszélve, hogy tudományos tételek jönnek, mennek....kevés ám ott is az állandóság.

Kedves utolsó, vallást váltó barátunk arról beszélt hogy MEGTALÁLTA Istent a másik egyházban, tehát megtapasztalást nyert a szívében. Ilyen jellegű élménye sok emernek van, annak idején engem is ez tett ateistából kereszténnyé. Ezt nehéz kifejteni, mert egyéni és személyes élmény.

tisztelettel:

Freya