Ha olyan jóságos az isten akkor miért csinálja ezt?

Az a lényege, hogy az Isten által megalkotott rendszer alapján minden ember önmagát bünteti meg, de mondhatjuk úgy is, hogy Isten bünteti őket, de azt tudni kell, hogy Isten nem egy elkülönült valami, hanem a mélyebb valónk, a mi részünk, ahogyan mi is az Ő részei vagyunk. Ezt azért írtam le, hogy ne hidd azt, hogy Isten önkényes és gyűlölő. :)

Azért pedig elnézést kérek, hogy kicsit kifejtve írom le a mondandómat, de csak azért teszem, hogy megelőzzük a felesleges köröket. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Isten nem ment meg a szenvedéstől, csak segít átvészelni, én így tartom...és az embernek főleg nem dolga megkérdőjelezni Isten dolgát.elég elhinni hogy van.

ÉS OLVASD A BIBLIÁT, ISMERD MEG AZ EGÉSZ "TÖRTÉNETET", ÉS NE CSAK A NEGATÍV DOLGOKAT EMELD KI.

A "bűn" az, ami az egyént gátolja a fejlődésben, a "bűn" az tehát, amikor másokra nem gondolva cselekszünk. Szóval ha az egyik féltől elveszünk, hogy a másiknak jobb legyen, az még mindig bűn. Az önzetlenség nem válogat, a szeretet feltétel nélküli. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

"De ha eltudnám venni az egyik féltől a javakat mivel neki már úgy is van elég és a rászorulóknak tudnám adni azt de én mégsem teszem az nem nagyobb bűn???"

Ha el tudod venni, ha nem, teljesen mindegy, mert önkényesen teszed ezt, ami még mindig önzés. Egyetlen dolgot tehetsz, ha be akarod tartani a szabályt, beszélsz azzal akinek sok van, és elkezdesz mesélni neki az igazságosságról, arról, hogy vannak olyanok akiknek semmijük sincs úgymond, és egységesíteni lehetne a boldogságot, de ezt nem tukmálva és akaratosan győzködve, csupán megemlítés céljából.

Neked nem feladatod, hogy ítélkezz és bíráskodj, erre van a rendszer(hogy a tetteknek vannak következményei) amiről beszéltem már neked, majd az elintézi ezt a dolgot. Ettől függetlenül nemes dolog segíteni a gyengébbeken, de ez nem a Robin Hood...s az igazi segítség az, ha megérted, és próbálod szavakkal segíteni az embert, hogy tisztán láthasson és ne szomorkodjon, hogy esetleg neki nem jutott éppen az anyagi javakból, hogy szelleme/elméje/tudata fejlődjön, ugyanis nem az(fizikai dolgok) a mérvadó, hanem a lelki gazdagság, amiről egyébként a vallások is szólnak. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Kedves kérdező, az utolsó kommentedben arról írtál, hogy özönvíz által kiirt embereket, akkor nem lehet jó.

Figyeld meg, mit ír az 1Mózes 6:5-7: "Isten tehát látta, hogy rendkívül nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden hajlama szüntelen csak rossz. Ezért sajnálta, hogy embert alkotott a földön, és bánkódott szívében. Így hát ezt mondta: Eltörlöm a föld színéről az embereket, akiket teremtettem, ..., mert sajnálom, hogy megalkottam őket."

1. Isten előre figyelmeztetett, hogy özönvizet bocsát a földre.

2. Noé évtizedeken keresztül építette a bárkát, lett volna idejük az embereknek jobbá válni, ehelyett inkább kinevették.

3. Noé is mondhatta volna azt, hogy ez mekkora ostobaság, vagy hogy egyedül nem fog bele ekkora munkába, vagy minek ilyen hercehurca, hiszen addig soha nem esett az eső, stb. Mégis megtette, amit Isten kért tőle, és meg is menekült.

Ebből azt szűrhetjük le, és a Bibliában számtalan ilyen eset van megemlítve, hogy aki Isten mellett foglalt állást, az mindig megmenekült. Mindig csak a gonosz, Istentől elidegenedett emberek lettek elpusztítva, de ők is előzetes figyelmeztetés után.

A bibliában megjelenített Isten részben az emberi félelem és az ember cselekedeteinek fel nem vállalásának terméke. Aki az emberi hiszékenységre alapozva, embertársai lelki nyomorából kezdett el jól élni, az rendkívüli "pszichológus" lehetett. Ugyanis megfenyegette embertársait - arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem - ugyanakkor megcsillantotta a reményt, hogy a túlvilágon a léleknek nagyon jó lesz (a gazdagok a pokolra kerülnek, a szegényeké lesz a mennyek országa). És ebből a mai napig nagyon jól meg lehet élni!

A bibliai részek a zsidóknak és a keresztényeknek íródtak. Ha te nem tartozol egyik csoportba sem, akkor rád nem ró semmi kötelezettséget. A Bibliában leírtakkal nekem több "bajom" is van. Amikor ezeken az oldalakon olvasom hitelv társaim válaszait, az jár a fejemben, hogy egyáltalán értelmezik a bibliai leírásokat, vagy csak elhiszik a közösség vezetőjének, hogy az úgy van és kész. Az pedig külön tetszik, amikor a válaszokban megjelenik, hogy: nem úgy kell érteni, nem azt akarta mondani, szimbolikus és ha van füled a hallásra, akkor magad is tudod.

Csak néhány dolgot írok, azt is kiragadva: az egyházak abban az egyszerű dologban sem tudnak megegyezni, hogy Isten a teremtés után melyik napon pihent meg (ha mindenható el sem fáradhatott), vagy miért akarta az embert állati sorban tartani - tudatlanul, vagy mikor lesz a nagy elszámoltatás és a világvége? Ahány hitközösség, annyi válasz - melyiket fogadjam el, vagy a Biblia nem egyértelmű?

A "csonka bibliában" azonban maradt néhány érdekes dolog, amelyből bizonyos következtetések szűrtem le (azért tartom csonkának, mert kb. negyedrészét kivágták az eredetiből):

- az ember valóban Isten képmása és nem szimbolikusan,

- az Ó-testamentumi leírások szerint itt járt a Földön és "tanította" az Embert (Ezékiel repülő szerkezete, Illyés tüzes szekere),

- nem lehetett neki földi házat építeni, mert a "légkörben" lakott,

- ismerte a földi porból lévő ember készítésének technológiáját és meg is tudta csinálni - az orrán keresztül "életenergiát" juttatott bele és "sokszorosította",

- több fia is volt, akiket vagy mesterséges megtermékenyítés vagy klónozás útján hozott létre,

- először hosszú életűre tervezte az embert, később leredukálta 120-ra.

Amikor meghalok a pap úgy búcsúztat el, hogy visszaadtam lelkem a Teremtőnek. Ez a mondat adta az ötletet az elképzelésem alátámasztására:

- az Isten közönséges ember, akinek a tudása jóval nagyobb mint a mienk,

- létrehozta, kialakította a Föld nevű bolygót, megalkotva rajta az élet feltételeit és elkezdte az embert szaporítani,

- az "életenergiát" kölcsönadva az embernek kell finomítani, desztillálni saját szervezetében és ha kész akkor vissza kell juttatni,

- időnként megjelenik a Földön és ellenőrzi, okosítja az "életenergia gyárat".

Végső soron az emberi élet célja a halál (az a győztes, aki a leglassabban ér oda).

Kérdésed első részére a válaszom, hogy ahhoz az Istennek semmi köze. A Bibliában is csak egy helyen találtam rá utalást: ... hetedíziglen megbüntetem.. Részemre ez azt jelenti, hogy génjeink hibáit és az abból származó torzulásokat, "szépapádig,- anyádig" visszavezetve találod meg.