Miért kellene hinni a kereszténységben? Illetve ha már itt tartunk, bármilyen vallásban is?

3

Akkor mind hiteles?

"szintúgy azt állítják magukról, hogy az az egyetlen, az igazi, maga az igazság és semmi más."

Politeisták nem annyira.

A válasz:

Te nem hinni akarsz hanem tudni. Neked nem vallás kell amivel nincs semmi baj.

Az a baj, hogy ha mindent megmagyarázunk valamivel akkor nem haladunk. Ha megmagyarázzuk, hogy láthatatlan tündérek húznak lefelé mindent akkor nem jut előrébb a tudás, tudomány...

Amúgy nem tudhatunk mindent. Nem árt ha az ember képes elfogadni, hogy igen, van amit nem tudunk.

Persze lehet választani az elfogadás helyet a hitet. Az ezoterikusoknak és papoknak is meg kell élniük valamiből, valakikből.

Érdekes kérdés, nagyon tetszik, és jó, hogy vannak ilyen kételyeid.

Mielőtt válaszolnék, fontosnak tartom megemlíteni, hogy keresztény vagyok, vallásos, de közben racionális, és minden tudományért odáig vagyok (saját területem doktorának készülök).

Nos, az, hogy van-e Isten, nem bizonyítható, akik így gondolják, azok vagy azért, mert ilyen nevelést kaptak, és ehhez ragaszkodnak, vagy azért, mert megtapasztalták. (Persze, itt lehet vitatkozni, hogy mit tapasztaltak meg, de ez megint igen hosszú lenne)

Én úgy gondolom, hogy a tudomány nem zárja ki Isten létezését, és bár nincs bizonyítva, hogy létezik, az sincs, hogy nem létezik, így érdemes minden irányból szkeptikusan állni a dologhoz. Én sem tudom, hogy létezik-e, csak hiszem. Ettől hit a hit.

Hogy melyik vallás hiteles, melyik nem, ez megint egy igen hosszú választ igényelne. Erről csak annyit szeretnék írni, hogy fontos látni, hogy minden vallást emberek gyakorolnak, akik esendőek, hibáznak, így egy vallást fontos, hogy ne az átlagos követőiről, hanem a tanításáról ítéljünk meg. Pl a kereszténységnek elég sok bűne volt: vallásháborúk, boszorkányégetés, inkvizíció, korrupció, hatalomvágy. Ne ezek alapján ítéljük meg a vallást, hiszen ezeket a dolgokat emberek követték el, hanem a tanai alapján. (Ha holnaptól buddhistának vallom magam, és templomokat robbantok, akkor nem a vallás lesz rossz, hanem én.)

Végszóként, nem tudom Neked bizonyítani, hogy Isten létezik, vagy az én vallásom az igazi. Nem is hallottam még olyat, hogy valakit, aki nem hitt a puszta érvek győztek meg. Mindig valamilyen hatás, valami találkozás volt az, ami elindította ezekben az emberekben a hitet. Érdemes egy kicsit szkeptikusnak lenni az ateizmussal szemben is. Nem azt mondom, hogy vakon kezdj el hinni, csak azt, hogy légy nyitott arra, hogy Isten talán mégis létezhet. Ki tudja, lehet, hogy valamikor tényleg megtapasztalod, ha nyitott vagy rá. (Én is nyitott vagyok arra, hogy mi van, ha nem létezik. :D)

Én még nem találkoztam olyan isten fogalommal, ami ne lenne ellentmondásos. Márpedig az ellentmondás-mentesség gondolkodásunk alapja, tehát közvetve istenek léte cáfolható.

Ha meg Isten logikán kívül van, akkor tényleg nem érdemes foglalkozni vele.

Én azt gondolom, hogy végső soron minden, komolyan vehető vallás ugyanarra a transzcendentális létezőségre mutat rá, csak másképp teszi, alkalmazkodva a hitre vágyók természetéhez, erkölcsi beállítottságához.

A kérdés inkább az, hogy mennyi torzítás van az egyes vallásokban, mennyire tolódott el a fókusz az eredeti céltól teljesen más irányokba.

Én az összes vallás közül ezért tartom a hinduizmust a legtöbbre, mert ott bőven van tere a változatosságnak, mindenki megtalálhatja maga számára az ideális utat. Van, akinek egy imádható istenalak kell, van, aki meg inkább a csendes befelé fordulás útját választja.

Pontosan ezért nem lehet igaz csupán egyetlen vallás, mert mindannyian mások vagyunk, így mindannyian más utat járunk.

"Ha meg Isten logikán kívül van, akkor tényleg nem érdemes foglalkozni vele."

A szerelem is a logikán kívül van, mégis elég sokat foglalkoznk vele.