Mit adott az ateizmus a világnak?

Az ateizmus a valóság értékeit adta a világnak, nem mindenféle ostoba feltételezéseken alapuló, nem létező istenek garmadájának tulajdonított babonákban való fanatikus hitrendszerek által elkövetett szörnyűségekben tobzódó ókori világnézetekhez való fanatikus ragaszkodást.

Régen még eleven embereket is áldoztak a nem létező isteneknek, volt ahol az eleven testből kitépték a még dobogó szívét a szerencsétlen áldozatnak, vagy itt vannak a keresztények, akik kezdettől fogva tűzzel-vassal irtották a másképpen gondolkodókat, például a Római Birodalom területén kialakult különféle felekezeteket az államvallássá tétel alkalmával. A leghíresebb ezek közül a szektának bélyegzett ariánus felekezet, de végig az egész középkor folyamán mindenhol lobogtak a máglyák a keresztény városokban, létrejött az inkvizíció is és égett emberhús bűze töltötte be a városokat, iszonyatos kínzások kötődnek az egyház szörnyűséges apparátusához. Egy időben még az ostoba boszorkányüldözés is rengeteg ember életét követelte, vérben, tűzben gázoltak a papok, mindenki rettegett tőlük.

A különféle felekezetek rendszeresen szörnyű véget értek, a pápák által kiközösítettek élete fityinget sem ért.

Beszélhetnék például a valdensekről, akiket szó szerint kiirtottak, pedig jámbor keresztények voltak.

Aztán a reformáció utáni szörnyűséges évtizedek, vagy talán századok borzalmai, a párizsi szent Bertalan éj, amikor az odacsalt hugenották tömegét mészárolták le, de a reformátusok sem voltak jobbak, a saját területükön iszonyú tömeges vérengzéseket követtek el ők is és még Luther is égetett meg eretneknek kikiáltott keresztényt.

Ha még mindig a régi világ lenne, a Jehova tanúinak már írmagja sem lenne, sem más felekezetnek, szektának, könyörtelenül 'tűzzel tisztítanák meg az eretnekek fészkét'.

Az is bizonyos, hogy se vége, se hossza nem lenne az egyéb vallásokkal szembeni öldöklő háborúknak, elsősorban az Iszlámmal szemben, mivel az van hozzánk a legközelebb.

Az a probléma a vallásokkal, hogy hiába jóakaratúak a hívek, ha egyszer jön egy olyan vallási elöljáró, teszem azt egy pápa, aki keresztesháborút hirdet, vagy egy imám, vagy tudomisén milyen muzulmán főmufti, aki meg Dzsihádot, akkor megőrülnek a legjámborabb hívők is és elszabadul a pokol, mert a többség mindent bevesz, mindent elhisznek a vallási vezetőiknek, hogy ez, vagy az az istenük parancsa, óhaja, hogy irtsák ki azokat, akik nem az ő képzelt istenükben hisznek.

Elsősorban a saját mérsékeltebb hívő társaikat tépik darabokra, ha ezek csitítani akarnák őket.

Minderre tanú a történelem és ez akármikor újra megtörténne, ha az ateisták nem tartanák féken a sok elszállt és fellegekben élő vallásost.

Megnézheted Afganisztánt például, milyen terrorra képesek még a békés időkben is, de ez sajnos nem csak az Iszlám sajátja, hanem a kereszténységé is volt majd másfél évezreden keresztül.

Az a szerencséje a világnak, hogy az ateisták féken tartják az elszállt hívőket.

Érdekes, hogy a 30-as válaszom mennyien lepontozták, pedig csak azt írtam le, amit az ateisták is írni szoktak. Korábbi kérdéseknél váltig győzködtek engem oldalakon keresztül, hogy az ateizmus mindösszesen azt a kijelentést takarja, hogy nincs isten, és minden más ezen felül már valami más, nem az ateizmus. Én ezt vitattam, de elfogadtam, hogy így gondolják.

Most leírtam, hogy az ateisták szerint ez az ateizmus, és ebben a minőségében sem érdem sem felelősség nem tartozhat hozzá, hiszen nem egy nézet, pusztán egyetlen kijelentés (amivel korábban folyton érveltek, amikor mondjuk a sztálinizmusról volt szó), és ezért is le vagyok pontozva. Félreinterpretáltam volna valamit? Most akkor az ateizmus több a "nincs isten" kijelentésnél, vagy nem? Most már tényleg magyarázza már meg valaki, aki lepontozott, hogy miben nem volt igazam.

Miután az ateista nem hisz sem Istenben, sem mennyországban, így nyilvánvaló, hogy az elhunytakkal való túlvilági találkozásban sem hisz.

De nézzük meg a másik oldalt is: a kereszténység megadja?

"Nem képes megadni az ateizmus elhunyt szeretteink élettel teli viszontlátásának a reményét sem, melyet még a kereszténység is megad?"

Nem képes. De én valahogy nem is érzem sem vonzónak, sem helyénvalónak, ha találkoznék velük. Kikkel? Mindenkivel? Mennyi felmenőig? Mert ez egy láncolat, és ha csak 4 generációig vissza vesszük a dolgokat, nálam az már akkor is vagy 50-60 embert jelent, testvérekkel, sógorokkal, anyámtyúkjával együtt. Népes egy társaság, én meg eléggé magamnak való voltam mindig is, valahogy nagyon nem vonz.

Vagy ha meg onnan nézzük, rendben, anyámmal meg apámmal meg a testvéremmel, meg a feleségemmel, meg a feleségem testvérével meg a két unokatestvéremmel még oké. Nade egyrészt állandóan? Kicsit furának tűnik az elgondolás első nekifutásra.

Másrészt nekik is mind megvan a maguk kis köre, akikkel szívesen együtt lennének, akkor most ők is együtt lesznek velünk? Van amelyiket nem is igazán kedvelem, feleségem féltestvérét pl. max 10 percig bírom elviselni, utána muszáj valami más elfogaltságot keresnem, de hát ha egyszer a feleségem féltestvére...

Szóval nekem valahogy nagyon nem kerek ez a "majd valamikor együtt leszünk" dolog, így nem is nagyon hiszem, hogy lenne ilyesmi. Logikailag nem tűnik konzisztens egésznek a koncepció.

Szóval általában nem is agyalok ilyen dolgokon, elfoglalnak a mindennapi teendőim, nagyjából sosem gondolkodom a halálról meg ilyesmikről önmagamtól. Nekem elég annyi, hogy "Hát majd meglátjuk, ha egyszer odaérünk".

"Ad-e az ateizmus erőt a folytatáshoz?"

Nem, önmagában nem. Az ateistának bizony valami másban kell megtalálnia önnön hajtóerejét, pusztán az ateizmusa erre nem alkalmas (néhány speciális esettől eltekintve, mint pl. Dawkins, Hitchens, stb). De ez az ateistáknak többnyire nem okoz problémát, legtöbbjük megtalálja valami másban az élete értelmét.

" Nem képes megadni az ateizmus elhunyt szeretteink élettel teli viszontlátásának a reményét sem, melyet még a kereszténység is megad?"

" a kereszténység ... megad "

Igen érdekes kijelentés.

Mit is ad valójában a kereszténység, miben reménykedik a hívő, és valójában mennyire lehet ez a várakozás helyénvaló?

Vegyük sorra, milyen feltételezések találhatók a te reményed mögött megbújva, és vajon ezek mennyire reálisak ( itt a realitás nem a tényleges létezésükre, hanem annak LEHETŐSÉGÉRE vonatkozik.)

1, Mennyország/túlvilág létezik (annak megjelenése)

2, Te oda kerülsz

3, Szeretteid oda kerülnek

4, Az ottani létezés(?) életként értelmezhető

5, Van lehetőség a "viszontlátásra": testi lét + érzékszervek + találkozás lehetősége másokkal.

1,

Mennyország és annak megjelenési formája.

A mennyország, mint a túlvilági lét helyének meghatározása igen problematikus.

Általánosságban: "A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye"

Azonban konkrétabban a róla szóló elképzelések már korát sem egységesek. A csupán allegorikus értelmezéstől ("Nem valami történésen kívüli hely, ahová az ember eljut, hanem a Krisztussal való együttlét") a konkrét fizikai megvalósulásig ("új Jeruzsálem") mindenféle formája le lett írva.

"

Judaizmus: Az Ószövetség többször is kifejezi azt a reményt, hogy Isten oltalmában az ember túléli a halált, ennek kapcsán mennyországról nem beszél.

Újszövetség: Pál apostol: A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust. (Fil 3:20) A Jelenések könyve szerint a történelem végén a földi Mennyország ideje köszönt be, a régi Menny és föld elmúlván, ez lesz az Új Jeruzsálem.

Katolicizmus: A római katolikus egyház tanítása szerint ide kerülnek még – a tisztítótűz után – azok a lelkek is, amelyek a megszentelő kegyelem állapotában haltak meg, azaz haláluk pillanatában nem terhelte őket súlyos, ún. halálos bűn, illetve megbánták az/oka/t). A katolikusok hite szerint Istennel és az angyalokkal együtt a mennyben laknak a szentek is, hisz ők már biztosan üdvözültek.

A hagyományuk szerint a mennyország kapujának kulcsait Szent Péter őrzi, a lelkeket pedig Szent Mihály viszi a mennybe.

Iszlám: A Korán korai szúrái igen érzékletesen írják le a mennyország gyönyöreit és a pokolban elszenvedendő büntetéseket. Néhány hittudós szerint allegorikusan kell értelmeznünk a Koránban és a hadíszokban szereplő leírásokat.

"

[link]

Még a kereszténységen belüli értelmezése sem egységes.

Mézes Zsolt László evangélikus lelkész:

"A kereszténységben a mennyek országa egy létmód, egy állapot. Hívják ezt Isten országának, Isten királyságának, üdvösségnek is.

...

A mennyország nem helymegjelölés tehát, hanem Isten létmódja, ereje, amelyben az ember test-lélek-szellemként részesedhet." [link]

"Azt, hogy az üdvösség nem az időben történik, hanem az örökkévalóság időn kívüliségében. A vitájuk tárgya egyben utal a mennyország transzcendenciájára, kifejezhetetlenségére, végül a gyönyörűségére is. Tudjuk, hogy a mennyország nem a mi világunkban van, hanem egy másik létrendben. A mi időnkön és fizikai világunkon kívül." [link]

"Először is hol van a mennyország? Ott, ahol az Atya Isten és Jézus és a Szentlélek Isten van. Az az a csodálatos világ, melyet a Biblia mennyországnak, Isten országának nevez. Pál apostol úgy utalt rá, mint a „harmadik menny” vagy „harmadik ég”.

...

Jézus itt tehát megnyugtat minket e szavakkal, hogy értsük, hogy habár Ő elment, és emberi léte után visszament a mennybe, de nem feledkezett meg követőiről, nem hagyott minket el, hanem elment, hogy helyet készítsen nekünk az Ő saját országában, Isten országában!

...

Így írta le János a látottakat:

„Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől.

...

A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek. Ez lesz a második halál.”

"

[link]

Végül:

"mennyország, mennyek országa (lat. regnum coelorum): a tökéletes boldogság helye, →Isten országának beteljesedett állapota. - 1. A vallástört-ben az →ég a →legfőbb lénynek és más földöntúli hatalmaknak lakóhelye, egyben a transzcendens világ jelképe. ...

a) Az ÓSz-ben az ég elsősorban az erős égbolt fölötti rész. ... Csak a késői kv-ekben válik az ég az igazak lakóhelyévé (Bölcs 3,1-9; 4,7; 2Mak 7,36). Az ítéleten az ég a földdel együtt megsemmisül, de új ég és új föld keletkezik, a béke otthona. A késői zsidóság megtartotta az ósz-i világképet, de új az egekre vonatkozó spekuláció. A Kr. u. 1. sz. apokaliptika (4Ezd) a 3. égbe helyezi a →Paradicsomot, ami azonos a →mennyei Jeruzsálemmel.

...

3. A keresztény tanításban a ~ a végleges üdvösség kifejezése, ahol az emberek Krisztus által Isten életében részesülnek. Tehát a fogalomnak megvan a krisztológiai értelme. Nem valami történésen kívüli hely, ahová az ember eljut, hanem a Krisztussal való együttlét, az ő dicsőségében való részesedés, amit ő földi érdemeivel kiérdemelt önmagának és a mi számunkra.

...

Ezért a ~ot nem lehet úgy fölfogni, mint külön helyet v. mint egészen más állapotot, hanem mint az embereknek Istennel való életközösségét. Ezért amikor „felsőbb” világról beszélünk, azt nem tér szerint, hanem a lét rendje szerint kell érteni. "

[link]

folyt. köv.

Az igen, megint itt vagy kérdező?

Úgy írsz és viselkedsz, mint az aki felkérdezte az ateistákat az én kijelentésemről.

Tudod hogy minél ateistább egy társadalom, annál egészségesebb a mentális egészségük, kevesebb a nemi erőszak stb...

Így repülni fogsz, ha csak provokálni jársz ide.

"Érdekes, hogy a 30-as válaszom mennyien lepontozták, pedig csak azt írtam le, amit az ateisták is írni szoktak. "

Nem csak azt írtad le, hanem hozzáköltötted a saját hülyeséged és félreértelmezésed, mint "az ateizmus elvett" és hasonlók. Érdekes, hogy ilyen gyorsan elfelejted miket is írsz egy kommentbe...