Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Az emberek miért nem képesek...

Az emberek miért nem képesek megérteni, hogy az isteneket mi találtuk ki?

Figyelt kérdés

Amikor egy eltévedt vándor a sivatagban felkiált az égre és istentől kér segítséget, akkor csak az életösztöne szól belőle, ami nem tudja feldolgozni a feldolgozhatatlant. Ennyi erővel egy baktérium is kiálthatna, ha lenne agya, amikor felforr a víz, amiben éppen tartózkodik. Az egész egy glitch az agyunkban, a kognitív fejlődésünk mellékterméke, mivel más élőlényekkel ellentétben van absztrakt gondolkodásunk és felfogjuk, hogy meg fogunk halni, de nem igazán tudjuk feldolgozni. Kitalálunk magunknak mindenféle meséket, hogy megkülönböztessük magunkat az állatoktól, amiknek kb. pont a fordítottja igaz - nem az égből szálltunk alá, hanem az állatok közül "emelkedtünk ki", és minden mesénk csak a törzsfejlősünk során genetikailag hordozott tapasztalatinkról szól (őshüllőktől, nagyragadozóktól való rettegés, özönvíz, tűz feltalálása).

Értem, hogy az ember nem tud mit kezdeni azzal, hogy milyen kevés dolog felett van kontrollja, de ettől még miért hiszi azt, hogy az istenek (akik természetesen emberképűek) léteznek? Nem lehet azzal a tudattal élni, hogy egyszerűen evolúciós véletlenek során létrejöttünk, itt vagyunk, nincs semmiféle terv, azt hozzuk, amit a fejlődésünk során magunkba építettünk és kész?

2022. szept. 1. 20:57

❮ 1 2 3 4 5 ❯

11/46 A nagy Levin

válasza:

A kulcsszó a hit.Ha valaki hisz valamiben, akkor nem gondolkodik, hogy az mennyire reális. Főleg, hogy ha igazolást is nyer időnként. Mondjuk, hogy te hiszel abban, hogy ha átmegy előtted egy fekete macska, akkor balszerencséd lesz.Ez tízből egyszer (aminek a statisztikai valószínűsége nagy) meg is történik.Nem feltétlenül kell itt nagy dologra gondolni, mondjuk megvágod az ujjad. Előfordult már sokszor korábban is, meg még elő is fog, de te ezáltal igazolva érzed a babonádat. Egy vallásnál ugyanígy működik. Imádkozol, hogy fiad szülessen/ megkapj egy állást/ holnap essen az eső stb., és ha megtörténik, akkor igazolva érzed isten létét, az ima erejét. Ha meg nem történik meg, akkor az nem az előzőeket cáfolja, hanem keveset imádkoztál/ nem vagy méltó rá, stb. Ettől még az adott ember egyéb dolgokban gondolkodhat racionálisan, de a hit számára nem képzi vita tárgyát, mert hisz benne. Ha én elhiszem, hogy létezik a spagettiszörny, hiba nem láttam még (meg senki más sem), csak egy-két történetből ismerem, akkor mondhat bárki bármit nekem, akkor is hiszek benne és kész. Ilyen a hit.

2022. szept. 1. 22:34

Hasznos számodra ez a válasz?

12/46 A kérdező kommentje:

Ok, csak ez egy önbecsapás. Az igazi kérdés az, hogy akarunk-e a valóságban élni. Nekem mindebből az jön le, hogy az ember számára a valóság túl sok/tűl rideg, és inkább önáltatásokba menekül, és ezt hívjuk felnőttlétnek.