Hogy lehet a történelemet megérteni és tudni?

Érettségin nem különösebben kell évszámokkal bajlódnod, mert középszinten azt egyáltalán nem kérik számon. Tehát simán felmondasz egy tételt pl. Nagy Lajosról egyetlen évszám nélkül, hibátlanra. Nem kell tudnod pontosan mikor lett magyar ill. lengyel király, de dobd be a perszonálunió fogalmát. Arra sem fognak rákérdezni, hogy mikor volt az a bizonyos visegrádi királytalálkozó, de arra már igen, hogy mégis mi történt ott. Szóval hagyd a francba az évszámokat, érettségiző diák vagy, nem lexikon. Az pedig végképp nem érdekel senkit egy érettségin, hogy kinek hány felesége volt.

Amúgy ha természettudományos tárgyakból jó vagy, akkor Newton törvényei pl. nem olyan dolgok, amiket “betanulsz aztán felmondasz szóról-szóra”? De. Mégis működik a dolog, mert érted miről van szó, így könnyen beseggeled, mert számodra logikus. Hoppá, gravitáció.

Sosem értettem ezt a “történelem az magolós” dumát, a kémiához/fizikához/matematikához ugyan úgy kell képleteket, törvényeket stb... tanulni utána jönnek az összefüggések. A történelem ugyan ez, csak pepitában. A képlet az, hogy a görögök megtámadták Tróját. De olyan messze van, meg miért pont Tróját? Hát az aljasok elrabolták azt a gyönyörű asszonyemberállatot. Itt az összefüggés. A megoldás pedig az, hogy építettek egy falovat. Volt Trója, nincs Trója. Logikus, nem?

Szóval nagyon egyszerű a dolgod. Meg kell tanulnod látni, nem csak nézni, ha történelemről van szó. A családodban van olyan aki segíthet, dolgozd ki a tételeket és beszéld át velük. Ők majd felvilágosítanak arról, amit nem látsz át teljesen.

A visegrádi királytalálkozó pedig Károly Róbert idején volt, de fogjuk rá, hogy késő van és csak a “küldés” gomb megnyomása után olvastam el, amit írtam.

Bocs:)

Ha valóban megy a természettudomány, akkor tudod, mi a rész és egész viszonya, tudod mi a logikus egymásra épülés. A történelem valójában emberek különféle okok miatt és helyzetekben elvégzett cselekedetei. Továbbá azt is tudod, hogy az emberiség folyamatosan él évezredek óta, tehát nincs olyan, hogy „nem volt történelem”. De most se naponta történnek különleges események, akkor se. Ha egy érettségi minden apróságot számon akarna kérni, nem látná a fától az erdőt.

Természetesen Szent István és IV. Béla között is számos dolog történt, a két példád éppen azért bújta a könyveket, hogy ezekben is otthon legyen. Ám az ország szempontjából a környezetbe betagozódást és elfogadtatást István hajtotta végre, ezért nevezik sokan második államalapításnak. Enélkül az ország szétmorzsolódott volna. Utána sok minden történt, Szent László törvényei szintén fontosak, Könyves Kálmánt se véletlenül hívják így, ám Béla egy országpusztító hordatámadás után szétzilált országot épített újjá.

A római birodalom egy sokszínű, bonyolult birodalom volt, a jogalkotás nemvéletlenül működik ma is „római jog” alapján, a görög művészeteket a rómaiak vitték (és adták) tovább, hódításaiknak nemcsak nyoma, de hatása máig élő. Sokféle korszakot ölelt fel az állam működése is. Volt királyság, köztársaság, császárság, sok egyéb. Vajon miért pont az „egyeduralmi kísérlet” téma ebből ma?

És még szót se ejtettünk a gazdasági, földrajzi, időjárási hatásokról, a fejlődésről, a pestisjárványokról, és például arról, azért van kétféle útja évszázadok óta Európa keleti és nyugati felének, mert a középkorban kétféle választ adtak a járványok után következő munkaerőhiány és nélkülözések leküzdésére. Történetesen keleten központosítottak, nyugaton ellenkezőleg. Mindkettőben volt jó és rossz. A keletiben pár évtizede nyilvánvaló, hogy mi, a nyugatiban most kezd érződni. A történelem ugyanúgy, mint a természettudományok, rengeteg hatás eredője, ha egyiket másikat nem vesszük figyelembe, más lesz az eredmény.

Azonban e bonyolult rendszerekben érdemes tudni, mi fontos, mi sorsfordító, mi vetette hátra, vagy éppen alaposan előre az emberiséget. Ha az érettségire tudod a sorsfordító eseményeket, az jó. Csak tudnod kell, hogy ekkor a legfontosabb csontvázat ismered. Gyönyörködni azonban egy szép arcban vagy formás alakban fogsz. Csontváz nélkül nem érted az arcot, de alak nélkül száraz és unalmas lesz a csontváz. Ezért olvasott az apád és a testvéred.