Mi az oka annak, hogy a történelmet feljegyezték? Miért nem lehet lezárni a történelem írását? Mi szükség van az újabb és újabb adatok feljegyzésére? Miért akarják a történészek megérteni a történelmet?

Mert aki a multat nem ismeri, a za jövőjét balblabla....

Hogy valamivel elcsesszék az időd a humán beállítottságúak is.

Nagyon jó kérdés, nagyon tetszik! És igazad van. Bár szerintem azért nagy vonalakban érdemes tudni, de nem vagyok benne biztos, hogy rosszabbul járnánk, ha nem tudnánk belőle semmit... az, hogy úgy születsz, hogy beleszületsz egy országba, rád húznak egy nemzetiséget, egy öntudatot, egy ország történelmét, amihez semmi közöd, hiszen nem te éltél akkor-ezek mind ölik az eredeti énedet. Gondolj bele, mennyien utálják a németeket Hitler miatt. És valóban az ő hibájuk? Egy mai 20 éves német fiú tehet arról, hogy az az őrült, akit egy kétségbeesett közösség jutatott hatalomra, úgy, hogy nem értette mit tesz, miket tett?

Majd belinkelem az írásomat ezzel kapcsolatban, szerintem tetszeni fog. Csak meg kell keresnem:D

1. Az adatokat 99%-ban nem azért jegyzik le, hogy x száz év múlva valaki történelemkönyvet írjon belőle. Ezek ügyviteli adatok. Az más kérdés, hogy miután érvényüket vesztették, meg lehetne őket semmisíteni, de mégis minek?

2. Egy magyar történész professzor (akinek mellesleg a XX. század a kutatási területe) nagyon jól megfogalmazta az okokat. Azt írta: "Ha el tudja fogadni (a történész) ötven-hatvan év távlatából ezt az álláspontot, közelebb kerül a történelem tanulmányozásának céljához is. Levonni a tanulságokat, bemutatni a folyamatokat, a csapdákat, hogy a hibákat többször ne kövessük el."

Gondolj csak bele! Ha elfelejtjük a II. világháborút, ha már mindenki meghal, aki élt akkor, már nincs ki emlékezzen, akkor mi akadályozza meg, hogy újra legyen egy háború, ami fél Európát romba dönti és egy egész nemzet halálba hajszolását tűzi ki célul? (Ezt most minden aktuálpolitikai utalás nélkül mondom.) Mi akadályozná meg, hogy mondjuk egy Fico-hoz hasonló szlovák politikus diktatúrát vezessen be és azt tűzze ki az emberiség céljának, hogy a "mocskos magyarokat" eltiporják a föld színéről? Ennek örülnél? Jól éreznéd magad egy ilyen jövőben?

A történelem egy olyan dolog, ami ismétli önmagát. Nem pont ugyanúgy, ezért én nem szeretem a történelem "körként való ábrázolását", de talán egy spirálnak fel lehet fogni. Időről időre kísértetiesen hasonló események, folyamatok játszódnak le. Az emberek ugyanolyanok minden korban. Mindig ugyan úgy gondolkoznak. A történelem egy példagyűjtemény, ami megmutatja, hogy ha ezt és ezt csinálod, annak (nagy eséllyel) ez és ez lesz a következménye. Egy bölcs ember (sajnos nem tudom ki) mondta egyszer, hogy az a nép, amely elfelejti a történelmét, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. Te örülnél egy újabb Trianonnak? Egy újabb Mohácsi vésznek? Egy újabb tatárjárásnak? Egy újabb Rákosi-korszaknak? Egy újabb Habsburg elnyomásnak? Mert én nem.

Ha tanulmányozzuk a történelmet és megértjük azt, valamilyen módon magunkat is megértjük. Rájövünk, hogy mi vitt, mi visz rá minket egyes dolgokra és talán valamennyire előre tudjuk látni tetteink potenciális következményeit, ami segít az újabb háborúk, népirtások, diktatúrák elkerülésében.

Sajnos más indokot nem tudok mondani, de ez szerintem épp elég.

"Egy mai 20 éves német fiú tehet arról, hogy az az őrült, akit egy kétségbeesett közösség jutatott hatalomra, úgy, hogy nem értette mit tesz, miket tett?"

Nem. De ha mindezt elfelejtjük, mi akadályozza meg az emberiséget, hogy egy hasonló kétségbeesett helyzetbe jutott nemzet egyszer ugyanezt az utat válassza?

Ha megtanuljuk, hogy ezért és ezért juthatott hatalomra Hitler és csinálhatta azt amit csinált, akkor legalább esélyünk lesz elkerülni.

Nem szerettem sosem a történelmet :). De jó tudni, honnan jöttünk, kik vagyunk :). Ez szerintem belső igény. Olyan, minthogy emlékezni fogunk a nagymama nevére halála után is.

Az "általános" történelmet, amit az általános-, és középiskolában tanultam, nem kedveltem. De most, hogy jelenlegi szakterületem történelmét tanulmányozom, sokat tanulhatok belőle.

Nekem az általános- és középiskolai történelem oktatással az a bajom, hogy szinte lexikonszerűen próbálják a gyerekek fejébe verni, hogy ekkor ez történt, akkor az történt, amakkor az. Ez az ember ezt csinálta, az azt, amaz amazt.

Így valóban semmi értelme nincs. Jó kis sztorikat lehet hallani, amikből mondjuk szórakoztató regényeket lehet írni, de max. ennyi.

Én remélhetőleg történelem tanár leszek majd egyszer és akkor igyekezni fogok úgy tanítani, hogy egyrészt élvezetes legyen az óra, másrészt amellett, hogy néhány tényleg fontos adatot megtanuljanak a diákok, a folyamatokat, az okokat értsék meg. A történelem arról szól, hogy az ember bizonyos helyzetekben hogy reagál. Példát mutat arra, hogy adott szituációban mi lehet a jó és mi a rossz döntés.

Pl. Magyarország és Ausztria 1918 előtt nagyjából ugyanazt az utat járta be. A világháború után a két állam sorsa nagyjából ugyanaz lett. Mégis Ausztria hét év alatt talpra állt és a térség egyik mintaországa lett, míg mi eltököltük az egészet. Bár utána, a '30-as években mi is szép eredményeket értünk el, de ha ugyanazt az utat járjuk be, mint az osztrákok, még többre vihettük volna.

Tehát 1918 és 1925 között előttünk áll két modell. Egy adott helyzetben teheted ezt és akkor ez és ez lesz a következménye, vagy azt és akkor az és az lesz a következménye.

Ezt kell első sorban megérteni és megtanulni és nem azt, hogy Napóleon melyik csatáját mikor vívta napra pontosan, mekkora volt ott a serege, hány századból állt stb.

Egy hadtörténész számára ez is kétségkívül érdekes, de hasznot max. a hadtudomány és a hadseregek húzhatnak belőle. (Abból hogy napra pontosan ismerik az évszámot, még ők sem.)

A földrajz tanárom mondta egyszer, hogy nem az a jó tudós, aki tudja az összes adatot fejből, hanem aki tudja, hova kell nyúlni a polcon (és megérti azokat az adatokat, amiket olvas). A történelem is ilyen. Nem a konkrét adatokat, évszámokat kell tudni (bár néhányat azért illik), hanem arra kell törekedni, hogyha látsz valamit a hírekben, azt össze tudd kapcsolni valamivel és akkor már sokkal ritkábban érnek kellemetlen meglepetések az életben.

A történelem nagyon fontos, de kétélű fegyver:

ha nem tanulsz történelmet akkor belefutsz a csapdákba, akármilyen okos lehetsz, adatok, tapasztalatok nélkül semmit nem ér az intelligencia.

de ha meghamisítják vagy irányítják egy nép, vagy az egész emberiség történelmét, akkor jó eséllyel uralkodni tudnak rajtuk.

Sajnos ez igaz. :(

De ha jól megtanulod a leckét és nyitott szemmel jársz, akkor már nehezebben tudnak kihasználni és félrevezetni. :D

A diktatúrák 99%-át a nép segítette hatalomra, vagy egy másik, a nép által lehetővé tett diktatúra teremtette meg. (Utóbbira példa Magyarország 1948-1989.)

De ha látjuk előre, hogy ennek ez lesz a következménye, nagyobb eséllyel tudjuk megakadályozni a bekövetkeztét.

Igen, jó esetben okulni lehet belőle, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. De ez a rész nem nagyon szokott menni :)

A nemzeti öntudat alakítása szempontjából is fontos. Tudjuk kik vagyunk, honnan jöttünk. A nemzetiségednek, a zászlónak, a himnusznak stb. nem lenne sok értelme történelem nélkül.

A történelem ugyanaz nagyban, mint amikor elmesélsz élményeket. Kérdezhetnénk, hogy minek ünneplünk mondjuk egy rég elmúlt esemény évfordulóit... ugyanazért, amiért a szülinapot is ünnepeljük.

Szülinapkor is felidézünk mindenféle eseményt... minek? Minek meséljük el a napunkat, vagy egy 20 évvel ezelőtti nagy élményt? Minek tartunk meg megsárgult fotókat?

Egy nép identitásához szükség van a történelmi emlékezetére. A nép ugyanúgy nem tud csak a jövőnek élni, emlékek nélkül, ahogy az egyes ember sem.

Ahogy az ember a saját szintjén emlékezik olyan dolgokra, amik rég voltak, sőt, olykor képek, dokumentumok (régi ellenőrző füzet vagy hasonló) alapján felidézi a múltat, ugyanúgy az egész népnek szüksége van erre.