Isten miért ítéli el az abortuszt?

Kedves 47-es, örülök, hogy töröltetted az eredeti 46-ost, szerintem is megérdemelte, csak így most én lettem az, így kissé zavaró a hozzászólásod. De ez mellékes, valójában a 48-nak akarok írni.

A végéről kezdve: Én felnőttekről beszélek, olyanokról, akik szabad akaratukból élnek nemi életet. Nekik igenis felelősségteljesen kellene viselkedni, számolva azzal, hogy a szex nem csak élvezetes, hanem következményei is lehetnek, még akkor is, ha védekeznek! Természetes, hogy egy 11 éves kislány nem esik velük egy kategóriába, és őt testileg-lelkileg kikészíti egy terhesség, tehát a magzat veszélyezteti a jóllétét, itt érdekütközés van, pont úgy, mint amikor egy felnőtt nő élete kerülne veszélybe a terhesség miatt, akkor sem a még ki sem fejlődött magzati életet választják vele szemben! De ez messze nem ugyanaz, mint amikor csak "kényelemből" nem akar valaki babát, vagy mert úgy általában nem szereti a gyerekeket.

Én sem akarnám megtiltani az abortuszt, részben pont az általad írottak miatt (illegális abortuszok).

Azt is tudom, hogy erőszak esetén sok nő nem képes elfogadni a megfogant életet. Ezt megértem, de néhányan közülük talán felül tudnak emelkedni ezen, és megértik, noha neki ártottak, legalább ők ne ártsanak. Ezzel együtt, ilyenkor elfogadhatóbb az indok az abortuszra.

Persze, hogy a jog nem tekinti gyilkosságnak, én is tudom. Amit írtam, az csak a saját véleményem, bár szándékosan eltúlzóan fogalmaztam. Egy biztos: én nem tudnék az abortusz mellett dönteni, én gyilkosnak érezném magam, és nem tudnám megbocsátani magamnak.

A tojás és a magzat összehasonlítása nem állja meg a helyét, ha madár lennék, nem pusztítanám el a tojást, de én ember vagyok, és pl. nem is vegetariánus.

Joga van-e a magzatnak ahhoz, hogy az anya testét használja? - Nyilvánvalóan, hiszen más módon nem jöhetne világra. A véradás, szervátültetés más szitu, mert ott igen ritkán történhet meg, hogy csakis az az egy bizonyos vonakodó személy jöhet szóba, és az altruizmusa nélkül a másiknak annyi. (Ám, ha igen, pl. ha csakis én adhatnám oda valamely szervemet egy családtagomnak, aki enélkül meghalna, akkor - noha nem lennék köteles odaadni - megint csak nem tudnék együtt élni a gondolattal, hogy miattam halt meg, mert én önző voltam!) A szív odaadása meg hülyeség, nem is vállalná senki orvos a műtétet, hiszen abba viszont a donor halna bele.

Bizonyos esetekben korlátozott jogunk van a saját testünk felett rendelkezni. Akkor, ha ezzel másoknak ártanánk. Létezik pl. olyan, hogy kényszer-gyógykezelés. A terhességet tekintve meg hiába is gondolná meg magát egy nő a harmadik trimeszterben, muszáj megszülnie a babáját. Hogy meddig lehet, és mikortól nem, az csak jogi szabályozás kérdése.

Egy dolog a jog, és egy másik mindenki saját erkölcsi érzéke. Van, akinek ez utóbbi annyira silány, hogy képes egy újszülöttet is megölni, és nem érti, miért vonja ezért felelősségre a törvény. És van, aki lelkiismerete szigorúbban ítél, mint a jog, pl. én, vagy a akár a 49-es hozzászóló.

A magam részéről nem gondolom, hogy tiltani kellene az abortuszt. De nagyon kevés kivételtől eltekintve nem vagyok jó véleménnyel azokról, akik megteszik. Én pedig képtelen volnék rá.

Aki azzal érvel, hogy az csak egy sejtcsomó, az konkrét elmebeteg. Mindenki sejtcsomó, te is én is. A saját tested felett persze van jogod rendelkezni, csakhogy a gyerek az nem a te tested, pusztán azon belül növekszik. Abortuszt kizárólag nemi erőszak vagy várhatóan súlyos fogyatákosság esetén engedélyeznék vagy akkor, ha az anya élete kerül veszélybe.

De ezt a mai nagyon független és önálló, "felvilágosult" s*gghülye nőknek úgyis hiába magyarázod.

A terhesség lényegében 9 hónap betegség.

A nő kiesik a munkájából (az utolsó pár hónapban biztosan). Rosszullétei, fájdalmai vannak, nem tud rendesen aludni. Ha kifejezetten odafigyel az étkezésére, akkor is meghízhat. Lehetnek terhesség alatti betegségei vagy maguk a terhesség alatti hormonváltozások válthatnak ki krónikus betegségeket (pl autoimmun betegségek sokszor indulnak terhesség alatt). Az anyuka hónapokig nem tud sportolni, sokszor nem is szabad, de amikor szabad se tud. Fizikailag legyengül. Éveket öregszik.

Ne kelljen már ezeket IS átélni egy nemi erőszak után, amikor a nő azt a gyereket nem akarta, nem szeretettel várja, amúgy az is lehet, hogy még egyedülálló és/vagy az életét építi. Ráadásul olyan férfitől gyerek, aki nemi erőszakra képes... Csak hallottatok már a genetikáról.

Igen, ha úgy van, örökbe adja, miután sok évet öregedett a 9 hónap szenvedés alatt, munkából, tanulásból kiesett.

Ha csak az 52-es által említett esetekben történne abortusz, az számomra is tökéletesen elfogadható lenne. Nem is ezekről az esetekről beszélünk.

53-nak: a várandósság nemcsak szenvedés, lehet, te férfi vagy, azért gondolod így. Sőt, van nő, aki szinte kivirul tőle. Fiatal korban (nem 35-40 év felett) pedig egy egészséges nőt nem különösebben visel meg, hiszen a női szervezet pont erre lett kitalálva.

Később pedig, 50 éves kor felett pedig bizonyos betegségek (mellrák, petefészekrák) szempontjából védő hatása van, ha korábban szült/többször is szült egy nő.

És a terhesség egyáltalán nem betegség, hanem egy természetes állapot.

Itt a "kényelmi" abortuszt ítéljük el, amikor azért nem akarja valaki a már megfogant gyermeket, mert nem fér össze az életviteli elképzeléseivel (munka, tanulás, sport, bulik, korlátok nélküli szabad élet, senkihez sem alkalmazkodás, megszokott életszínvonalhoz ragaszkodás okán elkövetettek).

Sokan anyagi okokból nem vállalják a gyereket, de erre a 21. században van más megoldás is: fogamzásgátlás a neve! Erre minden alkalommal oda kell figyelni, és ha valaki nem akar, akkor vállalja a következményeket, mert az úgy tisztességes! És nem olyanformán, hogy akkor majd elpusztíttatja az új életet!

Értse meg mindenki, itt egy élőlényről van szó, egy potenciális emberi létről! Pont olyanról, mint te vagy én!

54

Nő vagyok, a baráti/ismerősi körömben többen szültek és megviselte őket. Már az durva nekem, hogy 9 hónapig nem sportolhat az ember, de ezen kívül is megviselte őket.

Valaki 24 évesen szült, most 27 és azt mondja, azóta nem tért vissza a régi erőnléte.

Valaki 32 évesen szülte a másodikat, jelentősen elhízott és fáj a dereka. Régen sportos volt.

Tudod, gyerekszülés nélkül is romlik az erőnlétünk, ahogy öregszünk. Egy 30 éves nem olyan, mint egy 20 éves. Vegyük csak a sportot: egy csomó sportágban egy 27 éves már túlkoros.

Az elhízás nem a gyerek miatt van. A derékfájás viszont az elhízás miatt lehet.

A sportolást meg nem kell túlmisztifikálni, újra lehet kezdeni utána, illetve, egy darabig terhesen is lehet folytatni.

Viszont igen, kell áldozatvállalás az anyasághoz. De ha ezt nem akarjuk, kihal az emberiség!

56

9 hónap alatt sokat lehet gyengülni sport nélkül.

Amúgy egy 30 éves szervezete még nagyjából toppon van, de egy terhesség rengeteget vesz ki az emberből. És tényleg 9 hónapon át van sz..rul.