Azt honnan szedték egyes hívői, hogy a hit logikai meggyőződés valamiről?

Több ezer éves definíció. A Biblia is írja, hogy a nem látott dolgokról történő meggyőződés, és gyakorlatban is így működik. Amúgy nem logikus? Ha valamit nem láttál, de azt állítják, hogy létezik, akkor nem igyekszel róla logikailag meggyőződni?

Pl. látsz az őserdőben egy házat, de nem láttad, hogy ki építette, de a logikád alapján hiszed, hogy a házat intelligencia építette, emberek. Tehát a hit is tudás, csak nem természettudományos mérésekkel bizonyosodsz meg a dologról, vagy érzékszervvel, hanem szellemben, logikával, azaz használod az eszed.

Mi hívők így definiáljuk a hitet. Az ateisták pedig nem bírják idegileg, mert ők szembe akarják állítani a természettudományt a vallással. Ezért mondják, hogy a hit a tudás ellentéte. Magyarul a hívő ostoba, az ateista meg okos.

Természetesen több értelemben is használható a hit, de ha az ateista a természettudománnyal akarja szembeállítani, akkor ez a definíciója, amit írtam.

Tehát, ha a hívő hisz Istenben, akkor azt azért teszi, mert meggyőződött a létezéséről, azaz használta az eszét, nem pedig, ahogy az ateista állítja, mert ostoba.

A hit definícióját maga Isten szava is tartalmazza:

(Héberek 11:1) 11 A hit a remélt dolgokba vetett megalapozott bizalom, és a nem látható dolgokról való meggyőződés.

A hit két dolgot tartalmaz.

Ha valamiben reménykedünk, az még nem történt meg, vagy még nem éltük át, de olyan biztosak vagyunk benne, mint ha láttuk volna, vagy már megtörtént.

Illetve nem látunk, vagy nem láttunk valamit, de olyan biztosak vagyunk benne, mint ha látnánk, mert meggyőződtünk arról.

Pl: Holnap is fel kel a nap.

Még nem történt meg, mert még csak Ma van. De mivel eddig is mindig felkelt a nap, olyan biztosan hiszem, mint ha megtörtént volna.

PL: vannak olyan nem látható dolgok, aminek a hatásait érezzük, ezért vagyunk meggyőződve arról, hogy nem látjuk, de tudjuk, hogy van. Olyan biztosak vagyunk benne, mint ha látnánk.

Ilyen a levegő, vagy a falban keringő áram.

Nem láthatjuk Istent, de a létezését a körülöttünk lévő látható, működő dolgok bizonyítják.

"Hogy állíthatsz ilyet, hogy a hit is tudás?"

De hát ezt fejtettem ki:)

" Pont attól hit valami, mert nem tudsz róla kétség kívül megbizonyosodni, hanem hiszel benne ennek ellenére is."

De ez csak valamiféle ateista hit lehet. Mi hiszünk Istenben, mert tudjuk, hogy van, csak nem látjuk, ezért a hit szót használjuk rá. Komolyan nem érted?

"Hisz ez ugye még mindig csak hit, mint ahogy sok gyerek meg van győződve a fogtündérről is hisz ott volt a csoki a párna alatt."

Ok, de logikailag nem tudja bizonyítani 100%-osan, hogy az valóban a fogtündér volt. És ha gondolkozol, azért mert ott egy csoki, az nem logikai bizonyítéka, hogy csak a fogtündér rakta oda. Erre írtam, hogy ez másféle hit. Ez inkább a gyermeki fantázia. De te ezt a hitet akarod egybemosni a mi hitünkkel, ahogy a többi ateista is.

Mellesleg a gyerek is valamilyen szinten logikailag így győződött meg. Neki még ez a viszonyítási rendszere van meg, hogy elhiszi, amit az anya mond. de egy átlag ateista meg is ragad ezen a szinten. Bemondásra hisz el dolgokat, mert az evolúcióbiológus azt mondta. Anyapótlék együgyűeknek. A felnőtt maga győződik meg logikailag mindenről, a tudását felhasználva, és már nem hisz a bemondásban.

"De onnantól hogy valamit tudsz, az már semmiképp nem hit, amiben pedig hiszel, azt semmiképp nem tudod."

Mondom, én már nem hiszek a "bemondásokban". Hiába hajtogatod, attól nem lesz igazabb. Nem is logikus, és nem is támasztottad alá semmivel. egyszerűen elvárod, hogy azért higgyem el, mert te leírod. Tudod, már nem fogtündér szinten vagyunk!

#1 szerintem tökéletesen leírod, egyet értek veled.

#2 "De onnantól hogy valamit tudsz, az már semmiképp nem hit, amiben pedig hiszel, azt semmiképp nem tudod." Érdekes dolog, igazad van. De gondold tovább, akkor mennyi mindenben hisz egy ember. Ezt azért mondom, mert úgy látom, hogy magát a hitet kritizálod, és nem egy vallást. Bizony a hit nagy mértékben jelen van egy ateista ember életében is. Az ateista tudásnak nevezi azt, ami valójában hit, de erről nem tud. Pl: azt állítod, hogy létezik az Antarktisz. Most akkor ez tudás? Jártál már ott, láttad a szemeiddel? Vagy elhiszed, hogy ott van, mert pl az iskolában azt tanítják? Ez bizony hit.

Dawkins példáit nem érdemes felhozni, mert elképesztően könnyen cáfolhatóak.

Azt írja Dawkins, hogy ha egy keresztény lát egy szép kertet, akkor azt hiszi, hogy a tündérek tették ilyenné (intelligens tervezés kifikázása). A helyes válasz: a keresztény akkor azt hiszi, hogy egy intelligencia formálta ilyen széppé, jelen esetben akár egy kertész, de mindenképpen emberi intelligencia. Logikai meggyőződés a nem látott dolgokról.

Szóval ha Dawkins példáit használjátok, az nagyon megkönnyíti a keresztény dolgát, annyira ostoba a lelkem. A fogtündért is tőle olvastam.

"#1 szerintem tökéletesen leírod, egyet értek veled."

Köszi, én is egyetértek a hármas hozzászólásoddal. Tökéletes kiegészítése a válaszomnak!

"Pl: azt állítod, hogy létezik az Antarktisz. Most akkor ez tudás? Jártál már ott, láttad a szemeiddel? Vagy elhiszed, hogy ott van, mert pl az iskolában azt tanítják? Ez bizony hit."

Bizonyos értelemben az. Viszont elvileg tudod ellenőrizni. Elméletileg bármit, amit a tudomány állít, azt te személyesen is tudod ellenőrizni, bár gyakorlatilag ez kivitelezhetetlen, mert bizonyos dolgok ellenőrzéséhez évtizedekig kellene tanulnod, illetve igen költséges berendezésekhez kellene hozzájutnod. De az Antarktisz létét gyakorlatilag egy hétköznapi ember is ellenőrizheti, ha erre rááldozza a megfelelő időt és pénzt.

De egyébként igen, annyiban igazad van, hogy rengeteg dolgot a tekintély elve alapján fogadunk el. Az iskola, a tudósok, stb. tekintélye alapján. De ez nem alaptalan, hanem folyamatosan ellenőrzött, és számonkérhető tekintély.