Elmondanátok nekem, hogy Isten hogy "keletkezett"?

Az ateisták hiszékenyek, vagy hivők? A materializmus is dogma, csak tudomámyos dogma. Hinni kell benne, mert empíria útján nem bizonyítható, csak logikai deduktiv úton. Ugyanez a módszer használatos a racionális Istenérvek esetén.

Hit. Többféle meghatározása van, pl. bizonyosság a remélt dolgokról. -1. Ha a gyermekem enni kér tőlem, és adok neki, nem viszi el az ÁNTSZ-be, hogy nincs-e esetleg benne méreg. Elhiszi, hogy egézséges ételt adok neki. 2. Hiszékenység. A katolikus (keresztény) erkölcsteológia szerint bün. ) pl. babonaság, okkultizmus, horoszkóp, stb.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

Van aki hisz a transzcendensben, és van aki nem. Szive joga.

Ez igazából nem lehet probléma, hiszen magánügy.

A gondok akkor kezdódnek, amikor a fanatikusok (pl. jehovatanúi, mormonok scientológusok, megállitják az utcán az embereket, vagy a magánszférájukban zaklatják őket erőszakos térítési kisérleteikkel.A másik pólus a vulgármarxista ateisták(észak-koreai IQ-zsenik,) és a komzumidióták,akik a vallásos embereket sértegetik, übermenschnek gondolják magukat, csak azért mert ők nem vallásosak, habár hivök. Csak ök éppen a "dialektikus és t9rténelmi materializmusban" hisznek.Ld a foxi-maxi egyetem(marxista-leninista esti egyetem)tananyaga

Jaj de szakállas szöveg ez a "hívők gyenge emberek" duma! Bezzeg te erős vagy, mi? Mondogatják, csak újra és újra, hogy "a vallás a gyengék és együgyűek menedéke".

Rendesen azok beszélnek így, akik maguk is talán túlnan gyengék és együgyűek ahhoz, hogy a vallás nagyszerű gondolatait s eszmerendszerét megértsék. Gyengék és együgyűek? Vajon gyenge és együgyű volt-e Apponyi Albert és Prohászka Ottokár? Együgyű volt-e Pasteur és Marconi s az újkor nagynevű tudósainak, gondolkozóinak, szellemi óriásainak az a fényes sora, akik a vallásban s a keresztény hitben találták meg a nagy világtalány megoldását? Gyengék-e azok a hithősök, akik, mint csak nemrég is a spanyolországi vértanúk, bátor szívvel és emelt fővel vállalták a megkínoztatást és a leggyötrelmesebb halált, mert hívők, istenfélők, vallásosak voltak? Vannak a vallásos emberek közt együgyűek is és gyengék kétségtelenül, de az igazi gyengéket és együgyűeket valóban nem a vallás komoly követői közt kell keresni!

Az is szokásos duma, hogy "művelt ember megvan vallás nélkül is."

Ha erővel elhallgattatja magában a végső nagy kérdések után kutató értelem szavát, akkor ideig-óráig csakugyan meglehet az ember vallás nélkül is. Ez azonban nem a műveltség jele, hanem inkább a szellemi szegénységé, egy oldalúságé, sokszor csak az értelmi eligazodást önkényesen beszűkítő bátortalanságé. Viszont a történelem szerint éppen a legműveltebb s legmélyebb elmék nagyon is keresték a világnézeti kérdések megoldását s legjava részük azt a keresztény vallásban meg is találta. Már azért sincs tehát senkinek joga a vallásban műveletlenséget látni.

Fordítva: gyanús dolog, hogy rendesen éppen a félműveltek hivatkoznak a vallással szemben a maguk nagy műveltségére. Amily kevés az igazi műveltek közt a vallástalan ember, éppoly gyakori a hitetlenséggel való üresfejű hencegés a sekélyes műveltségű vagy csak egyoldalúlag (pl. technikailag) képzettek közt s leginkább a teljesen műveletlen hangoskodók soraiban. A vallástalanság az esetek nagyobbik részében a gondolattalanság, nagyzolás és szellemi kamaszkodás jele.

"A gondok akkor kezdódnek, amikor a fanatikusok (pl. jehovatanúi, mormonok scientológusok, megállitják az utcán az embereket, vagy a magánszférájukban zaklatják őket erőszakos térítési kisérleteikkel."

Máté 10:24-28–>24 A tanítvány nem áll a tanítója felett, sem a rabszolga az ura felett. 25 Elég, ha a tanítvány olyanná lesz, mint a tanítója, és a rabszolga, mint az ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább úgy hívják majd a háznépéhez tartozókat! 26 Ne féljetek hát tőlük; mert nincs olyan elfedett dolog, amely le ne lepleződne, és olyan titok, amely ki ne tudódna. 27 Amit a sötétben mondok el nektek, mondjátok a világosságban; és amit suttogó hangon hallotok, prédikáljátok a háztetőkről. 28 És ne ijedjetek meg azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni; hanem inkább azt féljétek, aki a lelket is, a testet is el tudja pusztítani a gyehennában.

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mint új szektát, megvetették őket

Kenneth Scott Latourette történész ezt írta: „Más vádak sorozatának is ki volt téve a keresztényiség, azzal gúnyolták, hogy nemrég jött létre, és szembeállították riválisainak [a júdaizmus és a görög—római pogány vallások] ősrégi voltával” (A History of the Expansion of Christianity, 1. kötet, 131. oldal). I. sz. a II. század kezdetén a római történész, Suetonius a keresztényiséget „egy új és ártalmas babonának” nevezte. Tertullianus azt bizonyította, hogy már magát a keresztény nevet is gyűlölték, és a keresztényiség egy nem kedvelt szekta volt. Robert M. Grant, amikor arról számolt be, hogyan tekintették a Római Birodalom hivatalnokai a keresztényeket a második században, ezt írta: „Az alapvető nézetük az volt, hogy a keresztényiség egyszerűen egy szükségtelen és valószínűleg ártalmas vallás” (Early Christianity and Society).

EZT CSAK AZÉRT MÁSOLTAM BE HOGY LÁSSAD JÉZUS KÖVETŐIT MIVEL VÁDOLTÁK! I. sz. 202-ben Septimius Severus császár kiadott egy rendeletet, amely megtiltotta, hogy a keresztények térítsenek. Ez azonban nem állította meg őket abban, hogy tanúskodjanak a hitükről.

Erőszakos térítéssel vádolták őket

A Les premiers siècles de l’Eglise (Az egyház első évszázadai) című könyvében a Sorbonne professzora, Jean Bernardi ezt írta: „[A keresztényeknek] mindenfelé kellett menniük, és mindenhol, mindenkivel beszélniük kellett. Az utakon és a városokban, a nyilvános tereken és az otthonokban. Akár jól fogadták őket, akár nem. A szegényekkel és a vagyonnal terhelt gazdagokkal. Az alacsony sorsúakkal és a római provinciák kormányzóival. . . Utakon, hajókon kellett utazniuk, és el kellett jutniuk a földnek mind végső határáig.”

Vajon tényleg ezt tették? A bizonyítékok alapján kétségtelenül ezt tették. Léon Homo professzor elmondja, hogy a közvélemény ellene volt a korai keresztényeknek a „lelkes térítésük” miatt. Latourette professzor megállapítja, hogy míg a zsidók elvesztették buzgóságukat a térítés iránt, „a keresztények másrészről erőszakos misszionáriusokként tevékenykedtek, és ezáltal haragot ébresztettek”.

I. sz. a második században a római filozófus, Celsus kritizálta a keresztény prédikálási módszereket. Azt állította, hogy a keresztényiség csak a műveletlen emberek számára volt és ’csupán ostobákat, rabszolgákat, asszonyokat és gyermekeket tudott meggyőzni’. Azzal vádolta a keresztényeket, hogy belenevelik „a hiszékeny emberekbe”, hogy „józan gondolkodás nélkül higgyenek”. Azt állította, hogy új tanítványaiknak ezt mondják: „Ne kérdezzetek semmit; csak higgyetek.” Mégis, Origenész szerint maga Celsus elismerte, hogy „nem csupán az egyszerű emberek voltak azok, akiket Jézus tanításai arra vezettek, hogy elfogadják az Ő vallását”.

Amikor a korai időszakban a vallásos hatalmak megtiltották az apostoloknak, hogy prédikáljanak Jézus nevében, az apostolok kijelentették: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Cselekedetek 4:19, 20; 5:29). Továbbra is ez volt a hozzáállásuk — valahányszor ellenállás merült fel. Pál apostol mégis azt tanácsolta a római keresztényeknek, hogy ’engedelmeskedjenek a felső [állami] hatalmasságoknak’. Azt is tanácsolta nekik: „Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek” (Róma 12:18; 13:1). Éppen ezért a korai keresztényeknek egy nehéz egyensúlyt kellett megvalósítaniuk. Elsődleges uralkodójukként Istennek engedelmeskedtek. Ugyanakkor alárendelték magukat a nemzeti hatalmasságoknak, és megpróbáltak minden emberrel békében élni.

A KORAI KERESZTÉNYEKHEZ HASONLÓAN-->Jehova Tanúi egy olyan egyháznak a tagjai, mely nem lép fel egy másik egyház ellen, hanem jóra tanítja az embereket. Komolyan veszik a Biblia tanácsát: „Az Úr szolgája pedig ne veszekedjen senkivel! Legyen kedves és türelmes mindenkihez, és gyakorlott a tanításban! Szelíden és udvariasan igazítsa helyre azokat, akik ellenkeznek vele!” (2Timóteusz 2:24, 25). Jehova Tanúi felhívják a figyelmet arra, hogy különbség van aközött, amit a Biblia mond, és aközött, amit sok vallásos csoport tanít. De a céljuk nem az, hogy megreformáljanak más vallási szervezeteket. Inkább az, hogy segítsenek az őszinte egyéneknek, hogy pontos ismeretet szerezzenek Istenről és a Szaváról, a Bibliáról (Kolosszé 1:9, 10). Ha olyan emberek, akik más meggyőződést vallanak, folyamatosan ellenkeznek velük, Jehova Tanúi nem bonyolódnak értelmetlen vitákba (2Timóteusz 2:23).

Nahát, és mekkora szerencse, hogy az Őrtorony-fanatikusok nem első századi keresztények, és legnagyobb sajnálatukra az első századi keresztények sem JT-k voltak, vagyis semmi közük egymáshoz. Így ez a gyerekes "érv", hogy "de az első századi keresztényeket is lenézték" lópikulát sem ért. Őket jogtalanul, a mai JT-ket meg joggal. Méghogy nem lépnek fel más egyházak ellen! A propagandájuk jelentős százaléka a másmilyen keresztények pocskondiázása teszi ki, hitehagyottaznak, hamiskeresztényeznek... ejnye...

Kell neked Őrtornyot bemásolni!

"A vallásos emberek fő része műveletlen. Mint pl. a templomban ülő zombik, akik azt se tudják, miről van szó, csak félnek. Van pár olyan vallásos ember, aki véletlenül művelt. Ebből te azt vontad le, hogy aki nem hisz Istenben, hülye, aki hisz, az okos."

Te pedig a saját környezetedből szűrted le mindannak a 1-2 milliárd keresztény véleményét, aki ebben a világban él. Ennélfogva ne alkossunk senkiről se 'objektívnak' nevezett "tényeket", mivel nem tudod meghatározni, hogy a keresztények másik 99%-a milyen. Ez egy rossz általánosítást.

Én igenis elgondolkozok mindazon, amiben hiszek, és tudom, hogy miért hiszek benne. Ezért van az, hogy sok kérdésre más iratok is segítségül szolgálnak. Az ateistákban az a baj, hogy teljesen agnosztikusok, és ez elvakítja őket, úgy mint az általad 'zombi'-nak titulált hívőket.

A legtöbb ember tudja, hogy vannak korlátai, az ateista hiába hú de erős, hisz önmagában, viszont nincs önmagával tisztában, hiányos az önismerete.

Most visszatérnék témához, s most hagyjuk azt ki, hogy összekeverted Hérakleitoszt egy pornográf pszichopatával...

Szóval, az emberi logika természeténél fogva egy problémát, egy történést és egy cselekvést mindig egy oknak rendeli alá. Tehát nem tudjuk elképzelni, hogy ezek, más nevén "okozat", nincsen oka.

Tehát a valós világban a vallásosok nem tudnak elképzelni olyat, amelynek oka ne lenne, hanem összefüggésbe hozza valamilyen "rendszerrel", amelynél már ez lehetséges, és nincsen e világi dolgoknak alárendelve. Látod és tudom, hogy te egy értelmes fiatal vagy, remélem már érted, mire gondolok.

Ugyanezt csinálják az ateisták is: csak ők azt gondolják, hogy nincsen ilyenre szükség, mert a logika az emberi fikció ezért nem lehet az Univerzumra ezt rákényszeríteni. Tehát ez az emberi gondolkodást noha megcsorbítja, ám a kérdés jogos, ha az ember az agyáról "kívülállóként" gondolkozik, - ha kicsit is -, hiszen agy nélkül gondolkodni lehetetlen. Ezek az agnosztikusok.

Vannak olyan ateisták is, akik 'Istent' az elől írottakhoz hasonlóan képzeli el, csak azt hiszi, hogy akkor az már nem is Isten...

A témához visszatérve: Ha az oknak Isten ad értelmet, tehát egy VÉGSŐ oknak, akkor bizony értelmet ad arra, hogy egy egészen más, vagyis mentális, és nem fizikai faktorok által fölépített rendszer létezik, akkor annak is ad értelmet, hogy nem kezdődött el Isten.

Tehát a hívők Istennel alkotott 'dualista rendszerben' képzelik el a mindig volt, mindig van, mindig lesz szisztémát, addig az ateista agnosztikusok anélkül: Nem kell egy kezdetlen végtelen ahhoz, hogy egy elkezdett és véges világ létezzen, noha ezt nehezebben fogja be a logika.

Remélem sikerült korrekt választ adnom.