Ez nem napi jehovista kérdés, hanem más: ezt hogyan kell értelmezni?

Itt egyedül azt kell tudomásul venni, hogy Istennek joga van életet adni és életet elvenni. És azt is Ő dönti el, hogy kinek ad majd örök életet. Lehet azon filózni, hogy mi alapján, én ebbe most nem mennék bele.

Igen, Noé családtagjai, rokonai stb. meghaltak az Özönvíz idején, és biztosan voltak köztük gyermekek is. Na de ebből azt kihozni, hogy a kisgyerekek ugyanazt az ítéletet kapják az utolsó ítéletkor, mint a szüleik, és ha a szüleik bűnösök, akkor ők halálra vannak ítélve? Értem én, hogy hol látod a párhuzamot, DE ez nem több, mint belemagyarázás.

"... biztos halál várna rá, mert nem él helyes életet."

Én azért ebben nem lennék olyan biztos. Bízzuk szépen Istenre, hogy kit szán életre és kit nem. Még ha olyan megátalkodottan gonosz gyereked is lenne (amit nem hiszek), Isten akkor is megkegyelmezhet neki. Csak Ő látja, mi van az emberek szívében, és ez alapján ítél, nem pedig az alapján, hogy betartott-e az illető minden vallási szabályt az életében.

Szóval én abszolút nem félnék a helyedben, hanem bíznék Isten jóakaratában.

"Hiszen nekem is van gyermekem, és ha holnap jönne el az a nap, biztos halál várna rá, mert nem él helyes életet."

Vagy ő vígan üdvözülne, míg te elkárhoznál. Miért kármolod Istent? Ez a káromlás, hogy Isten helyébe helyezed magad már eleve nagyon súlyos bűn. Krisztus fog ítélni és nem te, vagy nem tudtad?

Sziasztok! Látom jól kiveséztétek a témát, azaz inkább témákat. Én két dologra reagálnék, először is természetesen a kérdező kiirt kérdésére. Sajnos kérdező olyan kérdést tettél fel, ami nem a Tanúkról szól (itt jegyzem meg, hogy nem "jehovisták", hanem Jehova Tanú).

Alaposan félremagyarázod a dolgot, eleve ellenséges hangulatot keltve -nem szép!

Igen, Isten adta az Életet, tőle származik, de ez nem azt jelenti, hogy minden egyes élőlény esetében Ő maga "csihol életet" annak fogantatásakor. Jehova az első emberpár esetében pl. a fizikai testbe helyezte a szellemét (héber ruah, görög pneuma), ami ebben az esetben az életerőt jelenti. Ezt az életerőt adja tovább minden ember. Tudod, élő csak élőtől származhat.

A másik érdekes kérdés, hogy nyilván sokan születtek már olyan kapcsolatból, mely Jehova törvényével ellentétes. Nyilván ez nem az Ő jóváhagyásával, vagy áldásával történt. De ettől még az ilyen körülmények között felnőtt emberből lehet kiváló szolgálja Istennek.

De mi lesz egy kiskorúval (a korhatárt gondolom Isten szabja meg) ha eljön az a bizonyos "utolsó nap"? Van aki itt jól érvelt a Bibliából, de sokan mások viszont tipikusan emberi módon gondolkoztak és szidták az illetőt. Gonosznak, kegyetlenek tartva az istenét. Pedig egy nagyon fontos dologról feledkeztek meg: a szülői FELELŐSSÉGRŐL! Jehova minden szülő kezébe adta annak a jogát, hogy a gyermekének a jólétéről és az életéről gondoskodjon. Ti reklamálnátok a legjobban, ha ettől megfosztana titeket Isten! Így van, vagy nincs így?

Miért ütköztök meg azon, hogy ezt a jogot Isten nem veszi ki a kezetekből? Miért esik rosszul nektek, hogy a szülői magatartásnak, a szülők döntésének KÖVETKEZMÉNYE VAN, mint minden másnak. Vagy azt szeretnétek, hogy itt kivételesen ne működjön az ok/okozat szigorú törvénye? Milyen szörnyű, hogy a szülők FELELŐSSÉGGEL TARTOZNAK a gyermekeik felé, igaz? Mennyivel egyszerűbb lenne, hogy Isten egyszerűen kivenné a szülő kezéből ezt a felelősséget, igaz? Vagy még sem?