Lehetséges-e, hogy Jézus az Atyját nevén szólította volna (bármilyen kis arányban)?

"Mindezek ellenére vannak olyan fordítások, amelyben több százszor bele van írva. Tehát ezek önös felfogású hamisítványok."

Nem, mint az az ezen kérdés alá írt válaszainkból is kiderült, az eredeti kéziratokban benne volt a név, ez bizonyíható a Bibliából, bizonyítottuk is, valós ellenérvetek egy sem volt, tehát a kövekeztetésed nem állja meg a helyét, nem azon fordítók a hamisítók, akik az Újszövetségben használják Isten nevét, hanem azok, akik kivették belőle, még az Ószövetségből is!

"Ezt úgy hívják szaknyelven, hogy Persecutoros (üldöztetéses) paranoia."

Akkor ezek szerint Jézus is paranoiás volt, mikor a hitehagyásról figyelmeztette a követőit, ja meg a többi ihletett író is, akik leírták, hogy Sátán bizony gőzerővel fog dolgozni azon, hogy minnél jobban eltávolítsa az embereket Istentől...

40-es válaszoló!

„Miért? Mert a Biblia héber szövegeiből EGYÉRTELMŰEN KÖVETKEZIK, hogy a JHVH nevet az Keresztény Görög Iratokban is fel kellene tüntetni (min. az idézetekben, de ha ott lehet, máshol is).”

Hol?

Ahol Jézus idéz az Ézsaiás tekercsből? Felolvasta, és helyére ült, és senki meg nem botránkozott. Pedig ha kimondta volna a JHVH-t, ami egy évben egyszer mondhatott ki a főpap az engesztelés napján, nem csak csendben ültek volna tovább, hanem köveket ragadtak volna…

Ez a fajta érvelés, amit próbálsz erőszakkal testálni, semmi más, csak érvek nélküli üvöltözés. Csupán egy hipotézis. Nagyon, nagyon gyenge.

„Ez a megjegyzésed pedig azért üres vádaskodás és ostobaság, mert valójában éppen azok hamisítanak (méghozzá KÉZZELFOGHATÓ BIZONYÍTÉKOK alapján), akik kihagyják a Görög Iratokból Isten nevét”

Tehát az, hogy lefordítanak egy írást, mely nem tartalmazza, és a fordításban sem, az hamisítás, az, ha az írás nem tartalmazza, de a fordító, átíró mégis beleteszi, az nem hamisítás. Érdekes az értékítéleted…

Grkaty!

Sajnos fogalmad sincs, hogy mit is írsz valójában. A név a héberek számára a személyt jelentette. Tehát az, hogy megismertettem a nevedet, nem egy fonetikai hablaty, hanem azt jelenti, hogy megismertettelek téged velük…

Az, hogy szenteltessék meg a nevedet, dettó nem hangok sorozata, Kedves…

42-esre:

Nincs bizonyítékod a hamisításra, hanem csak összeesküvéselméleted van a hamis teológiátokra alapozva, amit paranoiás meggyőződéssel erőltetsz. Ha valóban az igazságért szenvednél tisztelnélek, de így csak sajnállak, néhol pedig az igazság kiforgatása miatt megvetlek... Istenhez tényleg csak egy néven keresztül lehet közeledni, úgy hívják Jézus Krisztus. De ahogy az előttem szóló írta, nem a betűsorozat menti meg az embereket, hanem az, hogy kinek milyen szellemi ismerete van a személyről a betűk mögött.

"Amit megértettem úgy összességébe,hogy a JHVH nincs benne egyetlen Újszövetségi kézíratban sem."

Csakhogy ez NEM BIZONYÍT semmit kérdező! Azt semmiképpen sem igazolja, hogy sok mai fordító a teljes bibliából kihagyta Isten nevét, pedig a Héber Iratokról is nagyon sok kézirat másolat maradt fent, melyek viszont TARTALMAZTÁK Isten nevét.

Tehát, hogy te is értsd: nem a bizonyítékok HIÁNYA okozza azt, hogy általánosságban kihagyták Isten nevét sokan még a Héber Iratok fordításaiból is, mert arra VANNAK TÁRGYI bizonyítékok, hogy benne voltak és vannak. Vagy netán meghazudtolod az igazságot?

"Szerény felfogádom alapján úgy gondolom,hogy Isten csak gondoskodott volna,hogy legalább egy minimális bizonyíték maradjon eről az utókornak"

Jehova gondoskodott arról, hogy az igazság megőrződjön a Nevével kapcsolatban is. Ezért tartalmazza rengeteg bibliafordítás ma az Ő nevét a Görög Iratokban is - hiszen sok istenfélő bibliafordító megértette ezt a nyilvánvaló isteni igazságot. Isten ezt nem úgy tette, hogy az eredeti példányokat valami csoda útján megőrizze nekünk ennek a bizonyításául. Számtalan fontos tanításbeli kérdés miatt megtehette volna, melyekben ma szintén nagy a megosztottság az ún. "kereszténységben", de nem tette. És mégis elmondhatjuk, hogy az igazság nyilvánvaló annak, akinek tiszta a szíve és őszintén áll hozzá Isten igazságaihoz, aki nem hagyja, hogy egyes emberi filozófiák félrevezessék.

Tehát kérdező, az ilyen kritikáid valójában Isten ellen szólnak, az Ő eljárását bírálod, mondván, hogy "micsoda dolog, hogy nem őrizted meg nekem az eredeti példányokat, mert akkor elhinném, hogy fontos neked a saját neved, de így sajna nem tudom elhinni". Végtelenül szomorú ez a gondolkozás!

--------

"Nyilvánvalóvá tettem a nevedet azoknak az embereknek, akiket nekem adtál a világból. A tieid voltak, te pedig nekem adtad őket, és megtartották a szavadat. 7 Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van; 8 mert a beszédeket, melyeket nekem adtál, nekik adtam, s elfogadták azokat, és valóban megtudták, hogy a te képviselődként jöttem el, és elhitték, hogy te küldtél el engem."

Szóval ezekből a versekből te azt feltételezed, hogy itt Jézus "saját személyére utalt"? Elég sajátságos a szövegértésed!

"Bárhogy is van,biztos vagyok benne,hogy Jézus soha nem nevezte valamien "néven" az Atyját."

Bizonyíték? Ha az első század előtti héber szent iratokban minden más névnél sokkal többször szerepelt a JHVH, de a későbbi századokban már nem tartalmazzák a másolatok, akkor ILLENE olyan hiteles BIBLIAI bizonyítékkal szolgálna az ellentmondásra, ami kétségtelenül megmagyarázná Isten szent nevének a kihagyását (a teljes Írásból). De amíg nincs ilyen, csak HAMIS, nem bibliai hablaty, addig had éljen már bennem a gyanú, hogy a ti oldalatokon nem Írás szerinti hozzáállás folyik Isten nevével kapcsolatban (is).

"Egyszeri alkalommal nem Atya-ként szólította meg,a kereszten"

Nagy tévedés (de ez nálad sajnos nem szokatlan), sokszor szólította másként, pl. itt:

"Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról." (János 17:3)

Neki Isten az "egyedüli igaz Isten" volt, akivel e szerint is egyértelműen nem tartotta "egyenlőnek" magát.

"„Miért? Mert a Biblia héber szövegeiből EGYÉRTELMŰEN KÖVETKEZIK, hogy a JHVH nevet az Keresztény Görög Iratokban is fel kellene tüntetni (min. az idézetekben, de ha ott lehet, máshol is).”

Hol?"

És erre az állításomra kérdezel vissza így? Ott van benne, hogy 'hol'. Ha idézel egy szövegrészt az ihletett bibliából, de önkényesen, minden HITELES bibliai magyarázat nélkül elhagysz belőle egy nevet és mással helyettesíted, vajon az nem minősül-e hamisításnak?! De még inkább igaz ez a Héber Iratok sok-sok fordítójára, melyből a kézzelfogható bizonyítékok ellenére hagyták ki Isten nevét. Tehát hamisítottak!

-------

Jézus és az Ézsaiás tekercs. Te azt feltételezed Jézusról, hogy hagyta magát vezettetni a zsidók írásellenes babonája által, mely önmagában tiltva volt abban a Törvényben, melyet Jézus MINDENNÉL többre becsült és melyet "betöltött"???

Jézus idejére már kialakult az az erős irányzat, amely Isten ésszerű parancsait megpróbálta felettébb ésszerűtlen módon értelmezni. Például a negyedik parancs a Tízparancsolat közül előírta a zsidóknak, hogy ünnepeljék meg a hetedik napot, a szombatot minden héten (2Mózes 20:8–11). Az ortodox zsidók ezt a parancsot szinte nevetségességig komplikálták: számtalan szabályt dolgoztak ki, és a legapróbb részletességgel előírták, mit szabad és mit nem szabad tenni szombaton. Kétségtelen, ugyanebben a szellemben fogták fel Istennek azt az ésszerű parancsát is, hogy Isten nevét nem szabad tiszteletlenül szájukra venni, mert a lehető legésszerűtlenebb végletbe estek: ugyanis azt mondták, hogy ki sem szabad ejteniük ezt a nevet.

Vannak, akik más okot hoznak fel: Könnyen lehet, hogy a zsidókat a görög bölcselet befolyásolta. Például Philónra, erre az alexandriai zsidó filozófusra, aki majdnem Jézussal élt egy időben, nagy hatással volt a görög filozófus, Platón, aki magáról azt tartotta, hogy Isten ihletése alatt áll. A Lexikon des Judentums „Philón” címszó alatt megállapítja, hogy Philón „a görög nyelvet és a görög (platóni) bölcselet gondolatait egyesítette a zsidók kinyilatkoztatott hitével”. Philón tanítása szerint Isten „meghatározhatatlan”, „megismerhetetlen”, ennélfogva meg sem lehet őt nevezni.

De ez mindegy, mert mindenképpen írásellenes ez az álláspont.

Vajon Jézus is rabja volt ennek az írásellenes hagyománynak? Ez kizárt! Nem tartotta vissza magát, hogy gyógyítson szombaton, jóllehet ez a zsidók emberi rendelkezéseinek megszegését jelentette, sőt még életét is veszélybe sodorta! (Máté 12:9–14). Valójában Jézus képmutatóknak bélyegezte a farizeusokat, mert hagyományaik kedvéért áthágták Isten ihletett Szavát (Máté 15:1–9). Így hát legkevésbé sem valószínű, hogy befolyásoltatta volna magát attól a szokástól, amely tiltotta Isten nevének a kiejtését, már csak amiatt sem, mert saját nevének, Jézusnak is a jelentése: „Jehova a megmentés.”

Az Ézsaiás könyvéből olvasott szakasz a mai elnevezés szerint Ésaiás 61:1, 2. verse volt, ahol Isten neve kétszer is előfordul (Lukács 4:16–21). Vajon Jézus itt nem ejtette ki az isteni nevet és helyette „Úr” vagy „Isten” szót mondott? Semmiképpen sem! Ez egyértelmű lett volna azzal, hogy Jézus is rabja lett volna a zsidó vallásvezetők írásellenes hagyományainak. Ehelyett azt olvassuk róla: „Úgy tanított, mint akinek tekintélye van, és nem úgy, mint az írástudók” (Máté 7:29).

Ténylegesen, követőit úgy tanította Istenhez imádkozni: „Szenteltessék meg a te neved!” (Máté 6:9). Kivégzése előtti éjszakáján ezt mondta Atyjának: „Kijelentettem a te nevedet azoknak, akiket nekem adtál a világból . . . Szent Atyám! Őrizd meg őket a te nevedért, amelyet nekem adtál” (János 17:6, 11).

Tekintettel Jézus Isten nevére való hivatkozásaira a Der Name Gottes (Az Isten neve) című könyv kifejti a 76. oldalon: „Értékelnünk kell azt az alapvető tényt, hogy Isten kinyilatkoztatásának hagyományos ószövetségi értelmezése nem más, mint Isten nevének feltárása, amely végigvonul az Ószövetség minden könyvén, sőt folytatódik az Újszövetség utolsó részeiben is, ahol például János 17:6-ban azt olvassuk: ’Kijelentettem a nevedet.’”

"„Ez a megjegyzésed pedig azért üres vádaskodás és ostobaság, mert valójában éppen azok hamisítanak (méghozzá KÉZZELFOGHATÓ BIZONYÍTÉKOK alapján), akik kihagyják a Görög Iratokból Isten nevét”

Tehát az, hogy lefordítanak egy írást, mely nem tartalmazza, és a fordításban sem, az hamisítás, az, ha az írás nem tartalmazza, de a fordító, átíró mégis beleteszi, az nem hamisítás."

Te tudod egyáltalán, hogy miről beszélsz? Mert nem úgy veszem észre. Arra VAN bizonyíték, hogy a JHVH isteni név benne van a Héber Iratok azon sok-sok versében, melyet a Görög Iratokban idéznek, ezekben mégis kihagyják Isten nevét.

"A név a héberek számára a személyt jelentette."

Vagyis mindazt IS jelentette, amit a "Név" képvisel, igen. Csakhogy ettől még maga a NÉV használata ugyanolyan fontos és természetes volt nekik, mint nekünk mindenhol a világon. A 'Jézus nevében' kifejezés is azt jelenti, hogy 'elismerni Őt', mindazt, amit tett értünk, a rangját és a hatalmát tiszteletben tartani, stb. De ettől még Jézus nem fosztjuk meg a valóságos nevétől, ettől még HASZNÁLJUK! Mi ebben a bonyolult?

"Istenhez tényleg csak egy néven keresztül lehet közeledni, úgy hívják Jézus Krisztus."

45-ös válaszoló, én ellentétben veled, keresztényként óhajtok viselkedni, amennyire tőlem telik, tehát nem vetlek meg, ahogy te engem! :-)

A fenti mondatoddal egyet értenek Jehova Tanúi, de akkor mi a probléma? Tudod te egyáltalán, hogy mit és kit támadsz? Kétlem!

"Vagyis mindazt IS jelentette, amit a "Név"

képvisel, igen. Csakhogy ettől még maga a

NÉV használata ugyanolyan fontos és

természetes volt nekik, mint nekünk

mindenhol a világon. "

Ez csúnya ferdítés. Mivel a saját hagyományuk szerint, nem hogy fontosnak tartották, hanem tiltották a JHWH név kimondását, ennek ellenére teleJehováztátok az Újszövetséget ott is ahol nem az Ószövetségből idéznek az evangélisták. Ha Jézus kiejtette volna, vagy tanította volna a név használatát, akkor azt is megemlítenék az evangéliumok. Főleg, hogy emiatt is üldözték volna Jézust a farizeusok. De még az apostolok is Jézus nevéért szenvedtek, nem Jehova nevéért. Ti az Atya akaratát vetitek meg a Jehova kántálásával. Ahogy az Uram-Uramozás sem ér semmit belső tartalom nélkül, a Jehovázás is hiábavaló a téves teológiátok miatt.

"45-ös válaszoló, én ellentétben veled,

keresztényként óhajtok viselkedni, amennyire

tőlem telik, tehát nem vetlek meg, ahogy te

engem! :-)"

Én sem gyűlöletre értettem, hanem elutasítom a személyedet. Nem szívesen beszélgetek eretnekekkel, mert viszolygok Tőlük, és amúgy is kerülni kell őket. De ha megtérnél akár barátok is lehetnénk. :-)