Lehetséges-e, hogy Jézus az Atyját nevén szólította volna (bármilyen kis arányban)?

Hogy is szoktad írni? Szalmabáb érvelés. Azzal bizonyítod, hogy volt, hogy nincs bizonyíték, hogy nem volt.

Bizonyítható, hogy nincs semmilyen újszövetségi irat, ami fennmaradt ránk, hogy tartalmazna bármilyen hasonlót is. Ez bizonyítható! A te érvelésed, hogy márpedig volt, és meghamisították semmilyen bizonyíték nincs.

"A JHVH az egy kifejezés röviditése, aminek számtalan jelentése van, de a legtöbbet használt, hogy Én vagyok, aki vagyok."

Nem csak az nem igaz, hogy a JHVH, vagyis a Jehova kiejtés nem Isten neve, hanem ez sem. Nem a legtöbbet használt jelentése ez nemzetközi szinten.

"Amikor Mózes az égő csipkebokrot meglátta, és beszélt Istennel megkérdezte, hogy mi az ő neve, és ekkor mondta az Isten, hogy Én vagyok, aki vagyok."

Mindenképpen NÉVRŐL van szó tehát, ezt maga Jehova is megerősítette.

"A zsidók sokszor Adonájt mondtak rá, ami úr, urat jelent. Meg Elohim, ami pedig istent jelent."

Ez viszont nem bibliai rendelkezés, hanem EMBERI babona.

"Természetesen millió fordítása van ezeknek az iratoknak, és a fordításainak is, de olyan fajta név, mint Mihály vagy Gábor nincs."

A Mihálynak és a Gábornak is megvan a maga jelentése. A héber nyelv speciális írásmódja és nyelvtana csupán az eltérés.

"Isten valóságos nevéről beszélünk, és nem a zsidók héber nyelvtana és babonája határozza meg annak használatát."

De bizony a nyelvtana. Mivel a személy szót névvel "helyettesítették", így nem tekinthetünk el ettől. Nem tudom, hogy hogyan értelmezed azt, hogy 120 név sokasága...

Ugyan ez a helyzet, hogy Isten nevét segítségül hívni. 120 főnyi sokaság, Istent magát segítségül hívni. Ez nem babona, hanem ismeret.

"Hogy is szoktad írni? Szalmabáb érvelés. Azzal bizonyítod, hogy volt, hogy nincs bizonyíték, hogy nem volt."

Éppen te hivatkozol a nem létező eredeti miatt arra tényként, hogy "ez azt bizonyítja, hogy nem volt benne Isten neve". Pedig ez csak azt bizonyítja, hogy a későbbi másolatokban már nem volt!

"Bizonyítható, hogy nincs semmilyen újszövetségi irat, ami fennmaradt ránk, hogy tartalmazna bármilyen hasonlót is. Ez bizonyítható!"

Ez így igaz egészen addig, míg nem nem találnak véletlenül valamit belőle. :-)

"A te érvelésed, hogy márpedig volt, és meghamisították semmilyen bizonyíték nincs."

Ez viszont szó szerint nem igaz! Ugyanis arra TÉNYLEGESEN vannak valóságos bizonyítékok, hogy benne kellett lennie Isten nevének az Újszövetségben - mind biblia, mind külső forrásból származóak. Arra nincsen semmiféle bibliai bizonyíték, hogy nem kell bele Isten JHVH neve!!!

A bizonyítékok a következőek:

 Jézus és az apostolai idejében a Héber Iratok másolatai mindenhol tartalmazták a tetragramot. Korábban néhányan ezt vitatták. De miután Kumrán közelében olyan másolatokat találtak a Héber Iratokról, amelyek az I. századból származnak, minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy ez a kijelentés igaz.

 Jézus és az apostolai idejében a tetragram a Héber Iratok görög fordításaiban is megjelent. A tudósok évszázadokon át úgy tartották, hogy a tetragram nem volt benne a Héber Iratokról készült görög nyelvű Septuaginta-fordítás kézirataiban. Majd a XX. század közepe táján a Jézus idejében használatos görög Septuaginta néhány nagyon régi töredékét vizsgálták meg a tudósok. Ezeken a töredékeken szerepel Isten személyneve héber betűkkel. Tehát Jézus idejében a Szentírásról készült görög másolatok tartalmazták Isten nevét. Ám az i. sz. IV. századra a görög Septuaginta fontosabb kézirataiban, mint például a Codex Vaticanusban és a Codex Sinaiticusban, Mózes első könyvétől kezdve egészen Malakiás könyvéig, már sehol sincs benne Isten neve (pedig ezek a könyvek a korábbi kéziratokban még tartalmazták Isten nevét). Így nem meglepő, hogy az i. sz. IV. századból fennmaradt szövegekben nem található meg Isten neve a Biblia görögül írott részében, az úgynevezett Újszövetségben.

 Magában a Keresztény Görög Iratokban az olvasható, hogy Jézus gyakran utalt Isten nevére, és megismertette azt másokkal (János 17:6, 11, 12, 26). Jézus egyértelműen kijelentette: „Én az Atyám nevében jöttem”. Azt is hangsúlyozta, hogy amit tesz, azt az Atyja nevében teszi (János 5:43; 10:25).

 Mivel a Keresztény Görög Iratok a Héber Iratokhoz hasonlóan Istentől ihletett, következetlen lenne, ha hirtelen eltűnne a szövegből Jehova neve. Az i. sz. I. század derekán Jakab tanítvány ezt mondta a jeruzsálemi véneknek: „Simeon részletezte, hogyan fordította először az Isten a figyelmét a nemzetekre, hogy népet szerezzen közülük a nevének” (Cselekedetek 15:14). Ez a kijelentés ésszerűtlen lenne, ha az I. században senki nem ismerte és nem használta volna Isten nevét.

 A Keresztény Görög Iratokban szerepel Isten neve rövidített formában. A Jelenések 19:1, 3, 4, 6-ban Isten neve az „alleluja” szó részét alkotja. Az alleluja egy olyan héber kifejezésből ered, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’dicsérjétek Jahot’. A Jah a Jehova név rövidített formája. A Keresztény Görög Iratokban szereplő sok névben valamilyen formában benne van Isten neve. Valójában több forrásmű is megállapítja, hogy például Jézus neve azt jelenti, hogy ’Jehova megmentés’.

 A korai zsidó írások tanúsítják, hogy a zsidó keresztények használták Isten nevét az írásaikban. A Toszifta – a szóbeli törvénynek egy írott gyűjteménye, amelyet körülbelül i. sz. 300-ban fejeztek be – ezt mondja azokról a keresztény írásokról, amelyeket sabbaton elégettek: „Az evangélisták könyveit és a minim [valószínűleg zsidó keresztények] könyveit nem mentik ki a tűzből, hanem hagyják elégni azokat az Isten nevére történő utalásokkal együtt.” Ugyanez a forrás idézi az i. sz. II. század elején élt galileai José rabbi szavait, miszerint a hét többi napján „kivágják [a keresztény írásokból] Isten nevét, ezeket a részeket elrejtik, a maradékot pedig elégetik”.

 Egyes bibliatudósok elismerik, hogy Isten neve valószínűleg szerepelt a Keresztény Görög Iratokban ott, ahol a Héber Iratokból vannak benne idézetek. Egy bibliai szótár a „Tetragram az Újszövetségben” címszó alatt ezt írja: „Vannak bizonyítékok arra, hogy amikor az Újszövetséget megírták, a tetragram, vagyis Isten neve, a Jahve név szerepelt az Ószövetségből vett idézetek némelyikében, de az is lehet, hogy az összesben” (The Anchor Bible Dictionary). George Howard tudós pedig ezt mondja: „Mivel a tetragram még benne volt a görög Biblia [Septuaginta] másolataiban – és ez a Biblia része volt a korai egyház Szentírásának –, ésszerű azt feltételezni, hogy az Újszövetség írói megtartották a bibliai szövegben a tetragramot, amikor az Írásból idéztek.”

Folyt. köv.

"Ugyan ez a helyzet, hogy Isten nevét segítségül hívni. 120 főnyi sokaság, Istent magát segítségül hívni. Ez nem babona, hanem ismeret."

Ettől még léteznek héber nevek a bibliában, mint ahogy Isten neve is. És ettől még még szó szerint is beszéltek az első sz.-i keresztények Isten nevéről. Miért ne tették volna? Egy Írások által elítélt zsidó babona miatt?

 Elismert bibliafordítók használják Isten nevét a Keresztény Görög Iratokban. Közülük többen is már jóval azelőtt így jártak el, hogy az Új világ fordítás elkészült volna.

 Száznál is több nyelven létezik olyan fordítás a Keresztény Görög Iratokról, melyben benne van Isten neve. Sok afrikai, észak-amerikai indián, ázsiai, európai és csendes-óceáni-szigeteki nyelven készült bibliafordításban számos helyen szerepel Isten neve.

És akkor nem is beszéltünk arról, hogy egyértelműen CSAK ZAVARÓ és Isten kilétét elhomályosító hatása van a Név kihagyásának mind a görög, mind a héber szövegekben!

Kedves kérdező!

Jézus 100 % arányban a nevén szólította Istent.

Így: Atyám, Atya, mennyei Atyátok, stb.

Melyik gyermek szólítja személynevén az apját?

Csak az szólíthatja Atyának Istent aki Istentől született.

A Jehova nevet azért hamisították bele az ÚVF-ba, mert nem születtek Istentől.

Kedves Kérdező!

Megírták előttem, hogy az ógörög iratokban nincs benne a jehova szó, csak a zsidók által másolt nem elfogadott másolatokban. Jézus Krisztus soha, egyetlen egyszer sem mondta ki azt a szót, hogy jehova, mivel ezt a szót csak pár száz éve találták ki, mégpedig a JHVH tetragrammából.

Ez a tetragrammaton jelölte a zsidók által ki nem mondható isteni nevet, aminek a Jahve valószínűbb helyes alakja, kiejtése pedig Adonáj.

Érdekessége, hogy a JHVH jelentése: válni valamivé, megtörténni. Ezért se mondhatta ki Jézus ezt a szót, mivel ö reá utal már a jelentés is: Isten emberré válik

A jehova szó azért sem szerepelhet az ógörög iratokban, mivel ez a szó csak a 16. században jött létre egy tévedésből: hibásan olvasták ki a JHVH teragrammont. Azért is hibás, mivel a JHVH imperfektum, azaz jelen-jövő idejű befejezetlen igealak, ezt a szó eleji -י j- egyes szám 3. személy hímnemű imperfektum előragról lehet tudni, a jehova szó viszont nőnemű! Kétlem, hogy Jézus ilyen hibát vétett volna. :)

A többi lényegest előttem megírták, ezt a kis kiegészítést fogadd el tőlem még.