Jehova Tanúi! Mért nem fogadjátok el azt, hogy Isten és Jézus egyenlő?

Kell egy konkrét nevének lennie? A név minek van? Vagy meghatároz egy jeles tulajdonságot, lásd Mózes, Ádám, és gyakorlatilag szinte az összes Bibliai név. A Mindenható teremtő Atyának kell egy kiemelkedő tulajdonságát megkülönböztető nevének lennie???

Vagy a név megkülönböztet, ahogy kicsiny hazánkban is ezért használjuk. Istent kitől kellene egyetlen névvel megkülönböztetni?

Szerintem meg pont hogy nem szabad egyetlen nevének lennie Istennek. Nézd meg milyen babonaságot, misztériumot, és köpködést tudnak csinálni egy mondvacsinált, emberek által kreált Jehova névvel a Jehova tanúi.

Azt gondolom tudod, hogy az eddig talált kb. 5000 db részleges vagy teljes újszövetségi másolat egyike sem tartalmazza Isten JHVH nevét, dacára annak, hogy némelyik keletkezése a 2. századra datálható. Ha hamisítás történt és az Újszövetség írói eredetileg tényleg használták a nevet, akkor ennek bizonyításához igen komoly érvek kellenének. Továbbá egy ésszerű ok is, amiért ezt megtették. Az a helyzet, hogy nincsenek ilyenek. A keresztények egyszerűen nem tartották annyira fontosnak a JHVH nevet, hogy megőrizzék, hanem követték a szokást és Úrt mondtak helyette.

Pl. amikor Jézus a zsinagógában felolvasott Ézsaiás tekercséből és a névhez ért, Úrt mondott helyette, ha nem ezt tette volna, azonnal elkezdték volna kiráncigálni, hogy megkövezhessék, de ez csak a végén történt, amikor beletaposott a kiválasztottságtudatukba. Vagyis itt Jézus alkalmazkodott a szokáshoz. De nem csak itt, hanem máshol is, hiszen rengetegszer olvasot az Ószövetségből tanításai során, és természetesen az apostolai is. Jézusba és az esőszázadi keresztényekbe mindenért belekötöttek a farizeusok, hogy lehet pont ebben a témában meg egyszer sem? Ha Jézus rendszeresen használta volna Isten nevét, akkor a Farizeusoknak nem kellett volna okot keresniük, hogy kivégezhessék, pedig pont arról számol be az Újszövetség, hogy mindig azt keresték, és persze találtak is okokat rá, de azok között sehol sem szerepel, hogy mert Isten nevét használta, hanem pl. hogy Istennel egyenlővé tette magát:

A zsidók így feleltek neki: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.” (János 10:33)

Ha Jézus és az apostolok akkora jelentőséget tulajdonítottak volna a Jahve névnek, hogy ezzel a névvel imádkoztak volna reggeltől estig, akkor képtelenség, hogy ne őrizze meg a hagyomány. Senkinek semmi oka nem volt, hogy elhagyja a leggyakrabban használt nevet. A Jahve név elmaradásának egyetlen értelmes magyarázata van: hogy nem használták. Sem a zsidók, sem Jézus, sem az apostolok, sem az egyház, sem a másolók.

Az én véleményem egyébként az, hogy nem bűn Istent Jahvénak nevezni, Jehovának sem. De a helyzet az, hogy én soha nem hívom az apámat a személyigazolványba beírt hivatalos nevével. Ha megkérdik természetesen tudom, használom, de számomra nem ez a legfontosabb neve. Ő az apám.

Jézus és a Szentlélek arra tanít, hogy Atyának hívjuk a mi Istenünket.(Róm 8,15; Gal 4,6) A mintaimában is azt kérte, hogy Atyánknak szólítsuk a Teremtőt. A farizeusok azért akarták megkövezni Jézust, mert Atyjának merte nevezni az Istent „ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.”

Istent lehet Teremtőnek, Úrnak, Örökkévalónak, Istennek is nevezni, de az Atyámnak szólítás nem volt annyira elterjedt a zsidók között, mivel ez egy bensőségesebb kapcsolatot mutat Istennel, amihez már csak Jézus által juthatunk el.

Nem valószínű, hogy Jézus és az elsőszázadi keresztények ki ejtették valaha a Jahve szót. Ha kiejtették, jól tették, mert nem tilos. Az azonban bizonyos, hogy nem csináltak Jahve szóból mozgalmat. A Jahve helyett Úrt mondotak, mert ez volt a szokás. Senki sem őt sem a követőit nem marasztal el ezért, és ő sem szidott emiatt senki. Ez egyedül a Tanúknak szívügye...

Jézus azoknak fogja mondani, hogy nem ismeri őket, akik nem cselekszik Isten akaratát:

,,Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát." (Máté 7,21)

,,Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.” „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.” „Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.” (Máté 25,31-46)

""Miért változtatott volna nevet Jehova? Ez sem tűnik logikusnak."

Isten nem változtatott nevet. Egyszerűen több neve is van, az Ószövetségben még egyértelműen JHVH volt a legfontosabb neve, viszont Isten sokáig fontosnak tartotta pl. a körülmetélkedést is, de eljárt felette az idő. Ma már nem kell betű szerint körülmetélkedni. Jó volt a Jahve név a maga idejében, de minek szólítsuk az Atyánkat egy ilyen névvel?"

Ez sajnos roppantul félrevezető és bibliaidegen vélemény. A 2013-as válaszaink egy-két oldallal vissza a Biblia fényében szerintem elég pontosak. Spekulálni és Írásellenes tanokat terjeszteni azt persze lehet, de hitelesen bizonyítani azokat a Bibliából már kevésbé.

Istennek egyetlen másik elnevezése sem hasonlítható a saját maga által EGYEDÜLIKÉNT kinyilatkoztatott nevéhez. Nem véletlen, hogy minden más névnél (azokat összeadva is) sokkal többször szerepel a Héber szent iratokban a JHVH isteni Név. A JHVH Név örökre adott HASZNÁLATA nem egy szertartás, mint a körülmetélés, hanem egyszerűen Isten nevének tiszteletteljes használata. Erre nem jó érv, hogy ezt is, azt is "örökre" írja a Biblia, és ha az egyik megszűnt, mint gyakorlat, akkor a másikat is el lehet hagyni. Ez nem komoly érv, mert a körülmetélkedés szellemi értelemben létezik és így "örök" ma is. Tanítjuk és KIMONDJUK a szót: körülmetélkedés! Akkor is, ha ma fizikailag nem kell már megtenni.

Isten nevének használata elhagyására viszont SEMMILYEN konkrét bibliai tanítás nem alkalmazható, sőt. Alapvetően Biblia-ellenes! Egy seregnyi verset idéznek a Keresztény Görög Iratokban az Héber Iratokból, teljességgel elképzelhetetlen, hogy az IHLETÉS ALATT író emberek kihagyták volna a legfontosabb Nevet.

"Nos pontosan tudjuk, hogy Jézus idején az Isten legfontosabb és leggyakoribb neve az Úr volt."

Ez egy demagóg érvelés. Valójában a rendelkezésre álló ókori irodalmak közül leginkább a Szentírásból lehet tudni, hogy miként álltak ehhez hozzá az igaz keresztények. A Biblia tanítása az isteni Név használata ügyében pedig egyértelmű. Ha nincs egyéb tévtan, mely befolyásolja a JHVH név elhagyását, és legtöbbször az Ószövetségből való eltávolítását (vagyis a Szentírás meghamisítását is!!), akkor senkinek eszébe sem jut Isten szent Nevének az elhagyása, mellőzése, Jézusból pogány háromságisten csinálása.

"A keresztények körében Isten legfontosabb neve és címe átment Jézusra, ő lett az Úr. Az Atya legyakoribb címe pedig az Isten lett. Így tehát mi követünk egy hagyományt, ami megváltoztatta a Jahvét Úrrá. Ezt a hagyományt a zsidók kezdeményezték, amit Jézus és az apostolok is átvettek, s ezzel szentesítettek."

Ez csak mese! Éppen a Biblia mond ennek ellent. És hála Istennek, sok Bibliafordító is felismerte ezt, mert igen sokan használják az Újszövetségben Isten JHVH nevét.

"A legsajátosabb értelemben csak egy legfelségesebb és egy mindenható lehet és van: ez pedig Atya. A Fiú azonban a legfelségesebb mindenható Isten örököse, képmása és visszatükröződése, vagyis ebben a szűkített értelemben ő is legfelségesebb, ő is mindenható, de nem abban értelemben, hogy ő volna a felség és a hatalom forrása, vagy hogy felségesebb és hatalmasabb lenne mint az Atya."

Ez egy Írásellenes emberi filozófia. Jézus semmilyen értelemben nem "legfelségesebb", vagy "mindenható", nem is véletlen, hogy nem is nevezi Jézust a Biblia ilyennek.

A körülmetélés örök, de ma már nem szószerint. Nos ugyanez vonatkozik a JHVH névre is. Ma már nem olyan fontos, hogy a Jahve/Jehova nevet is használnunk kell nap mint nap, jó helyette az Atya megszólítás is. "Ti pedig így imádkozzatok: mi Atyánk..." vagyis arra buzdított Jézus, hogy Atyánknak szólítsuk a Teremtőt.

"Isten nevének használata elhagyására viszont SEMMILYEN konkrét bibliai tanítás nem alkalmazható, sőt. Alapvetően Biblia-ellenes!"

Semmi Biblia ellenes nincs abban, hogy Jahve helyett az Úr, Isten vagy az Atya megszólításokat használjuk, a keresztények éppen ezt tették.

"Egy seregnyi verset idéznek a Keresztény Görög Iratokban az Héber Iratokból, teljességgel elképzelhetetlen, hogy az IHLETÉS ALATT író emberek kihagyták volna a legfontosabb Nevet."

Pedig a ránk maradt több ezer újszövetségi másolat épp ezt bizonyítja. Az újszövetségi írók egyáltalán nem problémáztak ezen, hanem követték a szokást. Jézus a zsinagógákban és egyéb helyeken tanításai során Kürioszt használt, nem a JHVH nevet, különben a zsidóknak nem kellett volna folyton az okot keresniük, hogy megkövezhessék. Az akkori zsidó törvény szerint ugyanis aki kiejti a JHVH nevet, annak meg kell halnia. Ennek ellenére egyetlen egyszer sem bírálták Jézust vagy a követőit azért, mert használta volna a nevet. Pontosan azért, mert alkalmazkodtak a zsidó szokáshoz, nem problémáztak egy ilyen lényegtelen dolgon.

"Ha nincs egyéb tévtan, mely befolyásolja a JHVH név elhagyását, és legtöbbször az Ószövetségből való eltávolítását (vagyis a Szentírás meghamisítását is!!), akkor senkinek eszébe sem jut Isten szent Nevének az elhagyása, mellőzése, Jézusból pogány háromságisten csinálása."

Sokat rágódtam ezen a témán és régebben talán még egyet is tudtam érteni érveiddel, de ma már nem így látom. Az Ószövetségből eltávolítani a JHVH nevet nem hamisítás, mivel ezt a szokást az elsőszázadi keresztények szentesítették. Viszont amikor az Újszövetségbe beteszitek a Jehova nevet, azzal éppen azt a szabályszerűséget rúgjátok fel, amit az apostolok elfogadtak, szentesítettek. Ha az Újszövetség "Úr"-ját szétválasztjátok Jehovára és Úrra akkor azzal már keményen hamisítotok, mert éppen azért lett Jézus az Úr, mert ez volt Isten legfontosabb neve. Amit ti összemosásnak véltek az igazából az egylényegűség erőteljes kifejezése. Jézus Krisztus az Úr, mert Isten az Úr.

Meg tudod magyarázni, hogy miért lett Jézus legfontosabb neve és címe az Úr, mikor mindenki az Istent az Atyát nevezte Úrnak? Annyi más címet adhattak volna neki, mondjuk fejedelem, fővezér, arkangyal stb. Bizony az Úr nagyon szerencsétlen választás volt, ha az Atya és a Fiú radikális megkülönböztetése volt a cél. De persze nem az volt, hanem mint ahogy írtam, inkább az egylényegűségük kihagsúlyozása.

"Jézusból pogány háromságisten csinálása."

Ti tanítotok inkább több Istent, míg a háromság egy Istenről tanít és a Biblia is.

"Ez egy Írásellenes emberi filozófia. Jézus semmilyen értelemben nem "legfelségesebb", vagy "mindenható", nem is véletlen, hogy nem is nevezi Jézust a Biblia ilyennek."

De minden hatalmat megkapott. Az Atya minden hatalom és minden felség forrása, ezért az Atya viseli ezeket a címeket, viszont ezek lényegében a Fiúra is alkalmazhatók, mivel mindene fölé helyezte, minden hatalmat neki adott. Mi az, hogy a Fiú semmilyen értelemben nem legfelségesebb?! Abban az értelemben nagyon is az, hogy minden teremtménynél felségesebb, minden teremtmény felett áll.

91-re. "Kell egy konkrét nevének lennie? A név minek van?"

- lásd János Logosz-himnusz, a Prológus

Jézus Krisztus az Atyaisten Szava, NEVE.

"Egyébként a háromságtan sem mondja, hogy három Isten van, hanem csak három isteni személy. Három személyről állítja, hogy ugyanazt az egyetlen isteni lényeget birtokolja. A Fiú is Isten akárcsak az Atya, de nem egy másik Isten, hanem lényegében ugyanaz az Isten. Egyedül a személyükben van különbség, Istenségükben nincs."

Ez a háromság pogány misztériumának EGYIK verziója. De mivel ez a tan sem egységes, sőt a zavaros és természetellenes voltánál fogva ésszerűen fel sem fogható, így szinte ahány hívő, annyiféle változat!

"Azt sem mondja, hogy a Fiú mindenben egyenlő lenne az Atyával, mert a származásban nem."

Meg a korban sem! Meg a tudásban sem!, meg a mindenhatóságban sem! Egy-egy vers, vagy szó a teljes Írásból való önkényes kiragadásával lehet persze mindent igazolni, a háromságot is. De ettől még az nem lesz igaz.

"Egylényegűséget tanít, vagyis személyükben különböznek, minden másban egyenlőek."

Szó sincs erről sem! Az "egylényegű" fogalma és tanítása csakúgy hiányzik a Szentírásból, mint a "háromság" szó és tanítás.

-----------

""Az Isteni mivoltát a tanúk sem vonják kétségbe, de halkan jegyzem meg, magát Sátánt is Istennek nevezi a biblia. Vagyis az Isteni képesség és hatalom nem kizárólagosan a mindenhatóra értendő."

"Igaz, bszélnek istenekről, az égen és földön, mivel sok istenük és uruk van, nekünk mégis egy az Istenünk: az Atya, akitől minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk." (1 Korintusz 8:5-6)

A vers világos. A világnak sok istene és sok ura van, de azok itt nem játszanak, mivel nem lehet őket a Fiúval egy sorban említeni. Jézus nem a sok istennel és sok úral van egy sorban, hanem az Atyával, az egyetlen igaz Istennel."

E versek nem erről szólnak! Nem csak Jézus személyéről, elfoglalt helyéről, hanem Jehováról is, méghozzá Jehováról, mint EGYEDÜLI (nyilvánvalóan mindenható) Istenről, akit e tekintetben világosan és logikusan ELVÁLASZTOTTAK Jézustól. Na, így már világos. :-)

Nem véletlen, hogy Jézus maga is ugyanebben a szellemben fogalmazott a János 17:3-as versben leírtak szerint:

"Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról."

Jézus maga nevezte Atyját, Jehovát az EGYEDÜLI IGAZ ISTENNEK!, vagy más fordítás szerint, az "egyetlen igaz Istennek". Márpedig, ha én valakit magamon kívül valamiben "egyedülinek" vagy "egyetlennek" ismerek el, azzal én nem lehetek "egyenlő", ahogy a nem bibliai háromság mondja.

"Pál azt mondja, hogy csak egy Istenünk van és egy Urunk, holott minden isten úr, s minden úr isten. Vagyis Pál szerint a mi értelmezésünkben az Istenünk és az Urunk olyan mély egységet alkot, hogy nincs két Isten és nincs két Úr. Az Istenünk nem egy másik Isten, s az Urunk sem egy másik Úr. Ez szerintem nagyon jó bizonyíték az egylényegűségükre."

Itt szó nincs erről a zagyvaságról, mely értelmezést csak az Írásellenes háromság miatt erőszakolnak rá erre a szakaszra!

Pál azt mondja, hogy CSAK EGY Isten van! Csak EGYETLENEGY mindenható Isten van (mert ugye nem tagadod, hogy akiről itt beszél, az a Mindenható?) ...., de folytatja azzal, amit te szándékosan kihagytál - eltorzítva ezzel az értelmét a mondatnak, "... az Atya ..."

Nem mossa össze, még véletlenül sem Jézussal ezt azt EGY ISTENT, hanem értelemszerűen elválasztja e tekintetben tőle, mert ilyen értelemben Jézus NEM ISTEN! Mivel Pál az "EGY ISTEN" kifejezést nem abban a tágabb értelemben használta, amit te itt rá akarsz erőltetni e versekre, hanem konkrétan az EGY ISTEN azonosítására és MINDENKI MÁSTÓL való elválasztására, még Jézustól is.

"A körülmetélés örök, de ma már nem szószerint. Nos ugyanez vonatkozik a JHVH névre is. Ma már nem olyan fontos, hogy a Jahve/Jehova nevet is használnunk kell nap mint nap, jó helyette az Atya megszólítás is."

De miért torzítod el a lényeget? A körülmetélkedés szertartásos gyakorlatát össze sem lehet hasonlítani Istent nevének örök használatával. A fizikai körülmetélés az emberek egy kis csoportjára vonatkozott, majd szellemi értelemben folytatódik tovább ma is. Isten nevének a használata viszont nem szűnt meg csak azért, hogy segítsen egyeseknek Jézusból Istent csinálni és csakis Őt bálványozni, Őt nem megillető helyzetbe hozva. A körülmetélés változásáról beszél a Biblia a Keresztény Görög Iratokban világosan, de Isten nevének az elhagyásáról, vagy "lecseréléséről" természetesen nem, hiszen Jehova helyzete Jézus földre jövetelével sem változott, Jézus is Őt imádta és hozzá imádkozott, csakúgy mint a hűséges zsidók évszázadokkal előtte, amikor rendszeresen használták Isten szent Nevét.

""Ti pedig így imádkozzatok: mi Atyánk..." vagyis arra buzdított Jézus, hogy Atyánknak szólítsuk a Teremtőt."

Szó sincs róla! Ez egy mintaima, melyet nem betanult szövegként kell mantrázni, mint egy papagáj. És itt nem a megszólításon van a hangsúly, nem arról tanít - ugye elismered? :-) Ez a versértelmezés egy tipikus példája annak, amikor egy hamis ideológia miatt kiragadtok és és félremagyaráztok egy kis szöveget MAGÁBAN.

"Semmi Biblia ellenes nincs abban, hogy Jahve helyett az Úr, Isten vagy az Atya megszólításokat használjuk, a keresztények éppen ezt tették."

No, erre mondtam azt, hogy demagóg kijelentés, mert nem tudod, hogy mit tettek, mert nem voltál ott és mivel nincs eredeti szöveg erről. És mivel nem kellő súllyal veszel tekintetbe bibliai helyeket, és amúgy is eltorzítja a tisztánlátásodat egy hamis, bibliaidegen tan, nem tudsz tárgyilagos maradni sajnos.

""Egy seregnyi verset idéznek a Keresztény Görög Iratokban az Héber Iratokból, teljességgel elképzelhetetlen, hogy az IHLETÉS ALATT író emberek kihagyták volna a legfontosabb Nevet."

Pedig a ránk maradt több ezer újszövetségi másolat épp ezt bizonyítja."

Melyek majd mindegyike évszázadokkal az eredeti után keletkezett! Tehát nem bizonyít semmit. Ellenben kiváló bizonyítékok vannak arra, hogy a Nevet használták az első században is a hithű keresztények és Jézus is. Jézus éppen a zsidók Írásellenes hagyományait bírálta a Biblia szerint, mert érzékeny volt Atyja igazságának a betartására. Márpedig Isten nevének az elhagyása Írásellenes! Hogyan mondhatod hát, hogy "követték a zsidók hagyományait", melyek e tekintetben BABONÁN és korántsem "tiszteleten" alapultak?!! Ellenben nyilvánvaló, hogy minden hitvita és konfliktus nem került feljegyzésre az ihletett bibliában. Tehát az ilyen negatív érvelés, ami valaminek a hiányán, meg nem említésén alapszik, megint csak tipikus jellemzője annak a vergődésnek, amelyet azok szoktak produkálni, akik valamely hamis tant védelmeznek körömszakadatukig.