Miért egyedűl Jehova Tanui vállalták fel, hogy prédikálják Isten Királyságát az egész lakott földön s más vallások nem?

Kétszer is megkaptam ezt a szép, ékes magyarsággal írt személyes üzenetet. Ebből két dolgot szűrtem le:

- az írója jó bunkó, és még magyarul sem tud

- pont olyan térítőek és tolakodóak, mint amiről beszéltünk.

Ha esetleg nem lett volna egyértelmű: NEM KÉREK SZEMÉLYES ÜZENETET SEM!!!!

Még annyi: még egy üzenet, és írok a webmestereknek, hogy tiltsanak le téged, mert NEM VAGYOK KÍVÁNCSI RÁTOK, és ZAKLATÁSNAK veszem ezt.

Azért, hadd lássa mindenki, az üzenet szövege:

"Nos kedves halgato mitszolsz tolakodonak hangzanae ha azt mondanak neked hogy holnap erted jonnek es meg kellene haj es valaki azt megelozoen probal figyelmeztetni?

Ha egyszer vegig halgatod es elgondolkozol rajta akkor lehet hogy kicsit maskepen fogod latni a dolgokat .

Agy egy esejt magadnak nincs mit veszitcsél rajta."

Kedves Tanúk, amit válaszaitokkal ennél a kérdésnél is műveltetek, az iszonyatosan távol áll a szeretettől. Azt hiszem, nem kellene minden erőtöket megfeszítve "szeretettől" indíttatva pokollal rémisztgetni szabad akaratú embertársaitokat. Isten a szabad akaratában senkit nem fog soha sérteni, senkire nem tukmálja Magát. Jézus ugyan odament személyesen bizonyos emberekhez, és felkérte, hogy kövessék Őt, de az illető döntésén múlott, mit kezdenek ezzel. Főleg belső tanítványairól olvassuk, hogy követték, de van ellenpélda is (gazdag ifjú többek között), és utána Jézus többet nem zargatta őket. Gondolom, nem örült neki, de hagyta, hadd menjen.

Oké, evangelizáljatok személyesen. De egyszer szólítsatok meg valakit. Utcán honnan tudd, kivel beszéltek már tanúk? Ha azt mondja, hogy "kösz, hallottam, nem érdekel", hagyjátok békén.

Én is egy tanú vagyok és nem akarok vitatkozni.

Például ha azt mondtad az egyik térsamnak ne keressen fel én még azt nem tudom. És az régen volt hogy ítéletüzeneteket vittek el az embereknek hogy ha nem változnak el lesznek pusztítva. Ma egy örömüzenetet mondunk el és velem még sosem fordult elő hogy azt mondta hogy nem és én tovább mondtam volna. És honét tudod hogy akit az egyik apostol megszólított azt a másik nem szólította meg. Nem erőltetjük rá senkire hiába mondjátok mert akikkel nem lehet beszélgetni szerintem azzal ti sem beszéltek csak azzal aki meghalgat titeket. Jézus azt parancsolta ezt a munkát végezzük és mi ezt szemelőtt is tartjuk.

Nem árt továbbá leszögezni, hogy a Bibliában sehol nincs olyan parancs, hogy 1) az Őrtorony Társulat keretében, 2) Őrtorony-irodalmat terjesztve, 3) házról házra járkálva, idegeneknek szinte rátukmálva, 4) minden egyes hívőnek, 5) a "megmentésben részesülés" elvesztésének terhe mellett, 6) pontosan dokumentálva, a felettes szerveknek beszámolva "prédikálnia" kell.

Angolul tudók nézzék meg:

* [link]

* http://www.youtube.com/watch?v=hISbLIr_2Sw

Itt egy cikk, amit beidézek:

[link]

"Misszió házról-házra:az igazi kereszténység bizonyítéka?

Biztosan találkozott már minden Olvasó Jehova Tanúival,akik utcákon,tereken,vagy házról-házra járva megszólítják az embereket,beszélgetnek Isten Királyságáról. Jehova Tanúi arról vannak meggyőződve,hogy az "igaz vallás" (a hiteles kereszténység) elmaradhatatlan ismertetőjele ez a missziós tevékenység: "Melyik vallás hirdeti ténylegesen az emberiség egyetlen reménységeként Isten Királyságát,ahelyett,hogy emberi kormányzatoktól várná a felhalmozódott problémák megoldását? Vajon előkészített-e vallásunk arra,hogy részt vegyünk ebben a tevékenységben,és megtegyük ezt házról házra,ahogy Jézus és az apostolok is megtették?(Máté 10:7,11-13;Csel 5:42;20:20)." (Érveljünk az Írásokból,401-402. oldal)

Meg kell vizsgálni: Valóban minden kereszténynek menni kellett/menni kell "házról-házra" prédikálni?

Emlékezni kell arra,hogy J.F.Rutherford elnöksége alatt indult be az a missziós tevékenység,amelyben minden Jehova tanújának el kell menni "prédikálni". Előtte nem volt ilyen-sem a Bibliakutatók (Jehova Tanúi hitelődei) történelmében,sem a kereszténység történelmében,-a mindenki által kötelező házról-házra végzett missziós szolgálat.

Ha elfogadjuk Jézus Krisztus állítását,hogy az ő Egyházát kősziklára építette,és azon az "alvilág kapui sem vesznek rajta erőt" (Máté 16:18-Szent István Társulat fordítás),tehát nem szűnik meg (pláne nem 1800 évre!),akkor azt is be kell látni: a missziós munka nem feltétlenül azonos a "házról-házra" végzett szolgálattal. Ha a "házról-házra" végzett missziós munka nélkül nincs hiteles kereszténység,akkor J.F. Rutherford előtt sem voltak élő hitű keresztények. Tehát vagy Jézus Krisztus mondott igazat, vagy az Őrtorony Társulat.

Mivel érvel az Őrtorony Társulat a fentebb idézett "Érveljünk az Írásokból" című könyvben? Nézzük meg azokat a Bibliaverseket,-és azoknak szöveg-környezetét! Máté 10:7-13:"Menjetek,és hirdessétek:>>elközelített a mennyek királysága!<< Gyógyítsátok meg a betegeket! Támasszátok fel a halottakat! Tisztítsátok meg a leprásokat! Űzzétek ki a gonosz szellemeket! Ingyen kaptátok,ingyen adjátok! Övetekben ne vigyetek se aranyat,se ezüstöt,se rézpénzt! Ne vigyetek az útra tarisznyát,se másik ruhát,se másik sarut,se botot! A munkás ugyanis megérdemli,hogy gondoskodjanak róla. Ha bementek egy faluba,vagy városba,keressetek ott egy arra méltó embert,és maradjatok nála addig,amíg tovább nem mentek! Mikor beléptek a házába,mondjátok:>>béke legyen veletek!<< Ha az ott lakók megérdemlik,a békesség,amit kívántok nyugodjon meg rajtuk. Ha azonban nem érdemlik meg,térjen vissza rátok." ("Felhasználva az Újszövetség-Egyszerű fordítás Copyright 2003 World Bible Translation Center Inc. engedélyével"- Zsotza)

Vajon Jehova Tanúira illenek ezek a Bibliaversek,amik által önmagukat az egyetlen-hiteles-valódi-Evangéliumhirdető közösségnek állítják be? (gyógyítás,ördögűzés,és a Jézus által mondott többi utasítás?) Nem!

Ha pedig nem teszik úgy,ahogy Jézus mondta-akkor miért ítéli el az Őrtorony Szervezet az összes keresztény egyházat?

Miért -még csak nem is feltételezik:ez az Ige nem az összes hívő kereszténynek szól,hanem ahogy a Máté 10:1-ben olvasható:"Magához hívta tizenkét tanítványát,(mármint Jézus-Zsotza.),és hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek fölött,hogy kiűzzék azokat,és hogy gyógyítsanak mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot" ("Új Világ fordítás") Az egész Máté 10.fejezetben a 12 apostolnak beszél Jézus Krisztus. Ha mégis,minden kereszténynek szól Jézus utasítása,akkor minden kereszténynek kell(ene) halottakat is feltámasztani,betegeket is gyógyítani,démonokat is űzni-kiváltképp Jehova Tanúinak,-ha következetesek lennének. Nézzük meg az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvet (röviden :ApCsel),ebből két Igét is idéznek: Apcsel.5:42:" És a templomban és házról házra szakadatlanul folytatták a tanítást,és a jó hír hirdetését a Krisztusról,vagyis Jézusról" ( "Új Világ fordítás") Kik tanítottak (a templomban,és házról-házra)? Az apostolok! Apcsel. 5:40: "Azok pedig (a Szanhedrin tagjai-Zsotza.) hallgattak rá (Gamálielre-Zs.),és hívatták az apostolokat,megverették őket,aztán megparancsolta nekik, hogy ne beszéljenek többé Jézus nevében,és elengedték őket. Ők tehát elmentek a szanhedrin elől,örvendezve,amiért méltónak bizonyultak arra,hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért. És a templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást,és a jó hír hirdetését a Krisztusról,vagyis Jézusról"

("Új Világ fordítás-kiemelések tőlem-Zsotza.)

Tehát megint az apostolokról van szó-nem pedig az összes keresztényről,-ahogy Jehova Tanúi magyarázzák. ApCsel. 20:20:" eközben nem tartottam vissza magam attól,hogy elmondjak nektek mindent abból,ami hasznos,és attól sem,hogy nyilvánosan és házról-házra tanítsalak benneteket." ("Új Világ fordítás") Ki írta ezt-kiről: Pál apostol-önmagáról! Mi lehetett ez a "házról-házra" tanítás? Az első Századi keresztények nem rendelkeztek templomokkal-imaházakkal. "Királyságtermek " meg pláne nem voltak. A házakban tartották az Istentiszteleteket (Pl.:Filemon 1:2,Kolossé 4:12,stb...)

Az utóbbi évtizedekben kezdte -újra-felfedezni ezt az Istentiszteleti formát sok katolikus,és protestáns gyülekezet-és évekkel ezelőtt szüntették meg Jehova Tanúinál -micsoda visszafejlődés!-nyilván félve a túl nagy szabadságtól.

Érdemes még megnézni az ApCsel 2:46-ot is,ahol ezt olvassuk:"Napról-napra állhatatosan,egy szívvel,egy lélekkel voltak a templomban,és amikor házanként megtörték a kenyeret,örömmel,és tiszta szívvel részesültek az ételben" (Új Protestáns fordítás) Vajon házról-házra járva menet közben étkeztek....?! (Házanként hirdették az Evangéliumot az Apostolok-> házanként megtörték a kenyeret a keresztények) Ezekben a házakban hitem,és ismeretem szerint gyülekezetek voltak. Lukács evangéliuma 10:7:

"Maradjatok ugyanabban a házban,és azt egyétek,igyátok amit adnak,mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra." (Új Protestáns fordítás)

Határozottan feltételezem:a háznál -ahol vendégek voltak-étkeztek,és aludtak,és napközben pedig ahol sok ember volt,és meg lehetett szólítani őket ott hirdették Krisztust-akár embereket megszólítva,akár tömegnek szónokolva. 1.Timótheushoz írt levél 5:13: "Azonkívül rászoknak arra,( az özvegyasszonyok- Zsotza.) hogy tétlenül házról-házra járjanak,s nemcsak tétlenkednek,hanem pletykálkodnak,haszontalanságot művelnek, s olyasmit beszélnek,amire semmi szükség nincs" (Szent István Társulat fordítás)

Mire biztatja őket Pál apostol? Járjanak házról-házra-de missziózzanak? Nem! "Azt akarom ezért,hogy a fiatalabbak menjenek csak férjhez,adjanak gyermekeknek életet,viseljék gondját családjuknak, s ne szolgáltassanak alkalmat az ellenfélnek a becsmérlésre." Ha a keresztény élet legfontosabb területe a házról-házra,és az utcai missziós szolgálat,nem furcsa,hogy a Szentírás nem ad általános , mindenkinek szóló tanácsokat? Az apostoli levelekben sincs arról szó,hogy Pl.: a korinthusbeli hívők hogyan "munkálják be" városukat,kettesével menjenek-e,férfi férfival induljon prédikálni,vagy lehet-e "vegyes-páros",hogyan töltsék ki a "munkajelentést",stb. .... pedig bőven foglalkoznak az apostoli levelek a gyülekezeti élet gyakorlati dolgaival-anélkül,hogy bármelyik apostol minden keresztényt kiküldene missziózni házról-házra,és utcai szolgálatra. Ha pedig az "igaz vallás" ismertetőjele a házról-házra/utcai misszió-munka,akkor vagy a Bibliában van a hiba,vagy az Őrtorony Társulat nem tanít jól.

Ismert tény,hogy a Római Birodalomban sok rabszolga lett keresztény. Ha az "igaz imádat" része a házról-házra végzett missziós szolgálat, akkor a rabszolgák hogyan lehettek keresztények?

Kimenőt kaptak volna gazdáiktól? Ha a rabszolgák ugyanazt csinálták volna,mint Jehova Tanúi,akkor mikor "értek rá" foglalkozni a munkájukkal?

Elgondolkodnak -e Jehova Tanúi, -mernek rádöbbenni?

Nem az a baj,szerintem hogy vannak,aki házról-házra mennek evangélizálni (persze:akkor az Evangéliumot hirdessék-"tisztán,natúrban"),hanem azt tartom tévedésnek,amikor egy felekezet alkalmaz egy missziós módszert,majd kitalálja: akik nem így dolgoznak,azok automatikusan nem is keresztények. Miközben az általuk preferált módszer nem is volt általános-de a Vezérkar érdekei a dominánsak,nem a Biblia!

Visszaemlékezem,egy bátor Vén mondta nekem,amikor még bent voltam a Szervezetben: "Jónéhány testvérnek meg kellene tiltani,hogy prédikáljanak-de nem lehet...-pedig több kárt okoznak,mint hasznot!"

Ami nagyon fontos még: A keresztények Jézus Krisztust hirdették, az Evangéliumot. Ő a főszereplő!

Nem valami "Paradicsomi Föld" ígéretét tanították,amit azok kapnak meg,akik egy speciális teológiai ismeretet megtanulnak, azt terjesztik házról-házra/utcai misszióban,és reménykednek: talán Isten elfogadja őket.

Az egy más "evangélium" (Galata 1:6-8) Mi a tiszta Istentisztelet-Isten előtt-a Biblia szerint?

"Az Istennél és az Atyánál tiszta,és szeplőtlen istentiszteletnek ez számít: Látogasd meg nyomorúságukban az árvákat,és az özvegyeket,őrizd meg magadat,hogy a világ be ne mocskoljon" (Jakab 1:27-Csia fordítás)

Isten adjon szabadulást az őszinte,Krisztust kereső,-Őt követni akaró Jehova Tanúinak!"

A Csel5:42 és Csel20:20,21 hamisan van fordítva az Őrtorony fordításában, ugyanis ott nem "házról házra" szerepel, hanem házanként.

A "házanként tanít" egyébként kizárja, hogy idegen emberekre tört volna rá Pál a saját házukban. Itt valószínűleg házi gyülekezetekben való tanításról, intésről beszél, nem holmi Jézussal házaló ügynökmunkáról.

Semmiképpen nem úgy lesz az ember keresztény, hogy berontanak a házába és ott támadják le. Ilyet csak Saul csinált, mikor még a keresztényeket üldözte:

ACTS-08-03 saulos de elumaineto thn ekklhsian kata tous oikous

eisporeuomenos, surwn te andras kai gunaikas paredidou eis fulakhn.

Itt kendtek valamiért mégsem a kedvenc "házról házra" szövegükkel fordítanak, hanem így: "Sorra betört a házakba."

De van itt más is annak jeléül, hogy kendteknek csak saját ideológiájuk adta a szájukba az Apcsel két felhozott helyén a "házról házra" szavakat.

ACTS-02-46 kaq' hmeran te proskarterountes omoqumadon en tw ierw,

klwntes te kat' oikon arton, metelambanon trofhs en agalliasei kai

afelothti kardias

Lám, az ÚV-"fordítás" tudja, hogy kell ezt a kifejezést helyesen fordítani, ha éppen nincs az útjában saját ideológiája: "magánotthonokban étkeztek." Pedig a maguk illogikája szerint bátran fordíthatták volna úgy: "Házról házra járva étkeztek."

(Ide nem tartozó, de lényeges kifogás a fordítók ellen, hogy itt szó szerint "a kenyér megtöréséről" beszélt Pál, amit a kendtek fordítói egyszerű étkezéssé silányítanak, holott a fordításban is fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy úrvacsoráról és vele egybekötött szeretetvendégségről van szó.)

Az meg, hogy kend tartózkodna a Jézussal házaló ügynökmunkától, éppen nem festi kendet valami őszinte vitázónak. Hiszen éppen a napokban vetette mások szemére, hogy nem hirdetik Jézust házról házra, mert az apostolok is azt tették. De aki házról házra jár valamivel, amit rá akar sózni másokra, az házal. És ha nem porszívóval házal, hanem Jézussal, akkor nem porszívóügynök, hanem Jézussal házaló ügynök.

A házalásban az az elítélendő, hogy olyan helyen támadja le az embert, ahonnan az nem tud semleges gesztussal, udvariasan továbbmenni. A türelmetlenebbje udvariatlanul becsapja az ajtót, a türelmesebbje végigállja a fél órát.

ApCsel 5:42:

SZIT: "Továbbra is mindennap tanítottak a templomban és a házakban, hirdették, hogy Jézus a Krisztus."

Házanként, azaz minden házban, ahol a hívek összejöveteleiket tartották.

ApCsel 20:20-21:

"Nem tagadtam meg tőletek semmit, ami javatokra szolgálhatott: prédikáltam nektek és tanítottalak benneteket, nyilvánosan és magánházaknál. Zsidóknak és görögöknek egyaránt hirdettem, hogy térjenek meg az Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban."

Az apostol Efezusban tanított nyilvánosan a zsinagógákban, és házanként, Tirannusnak az iskolájában, valamint azokban a házakban, melyekben a hívek összejöveteleiket tartották.

Tehát, amíg a kereszténység tiltott vallás volt, addig a keresztények nem építhettek erre a célra rendelt épületeket, templomokat, amelyeknek első nyomai a 3. századból valók; addig a liturgiát magánházaknál végezték (ApCsel 2,46), maga a közösség számított Isten templomának (vö. 1Kor 3,16; 2Kor 6,16; Ef 2,21). 230 körül az ún. tituláris templom a benne őrzött vértanú-ereklyék alapján a magánház tulajdonosának nevét őrzi. - Dura Europoszban maradt meg egy 230 körül kultikus célra átalakított lakóház.

A NWT kritikus részleteit magánszemélyek alig ismert, hibás fordításaival, közismert fordítások közismert „bakijaival", a szakmailag elfogadott görög nyelvkönyvek szelektív idézgetésével, semmit sem bizonyító „példák" meg­tévesztő sorával, és olyan liberális katolikus és protestáns szerzők müveivel akarják igazolni, akik a Bibliát nem tekintik Isten megbízható szavának. A nagyszámú és terjedelmes „bizonyíték" természetesen igen meggyőzően hat a nem szakemberre, a Társulat pedig hallgat arról, hogy a hivatkozott nyelvkönyvek írói nyílt levelekben már hangot adtak tiltakozásuknak, hogy az ő műveikre hivatkozva ne hamisítsák meg a Bibliát.

Ha latra tennénk az Apcsel 5,42-t a "házról házra" kifejezéssel fordítókat és a többieket, az előbbiek még mindig elenyésző kisebbségben volnának. A görögben az áll, hogy sem a templomban, sem a házaknál nem szűntek meg Krisztusról tanítani és evangéliumot hirdetni. ("pasan te hmeran en tw ierw kai kat' oikon ouk epauonto didaskontes kai euaggelizomenoi ton xriston, ihsoun.") Szó sincs semmiféle "menésről", hát még házról házra. És hogy mi módon hirdették az igét a háznépnek, miután a családfőben már megfogant az érdeklődés, azt az Apcsel több más helyéről is tudjuk. Semelyik esetben nem az utcáról beszabadulva törtek rá az emberekre, hanem nyilvános helyen szólították meg őket, és csak az ő kívánságukra látogattak el otthonukba.

Apcs 16,14-15

"És egy Lidia nevű, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata [reánk.] Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, amiket Pál mond vala. Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok [ott.] És unszola minket."

Ebben Jézusra visszamenő parancsot követtek:

Mt 10,11-14

"Amely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, amíg tovább mehettek. Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt. És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza. És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le."

Tehát nem úgy kopogtak rá az emberekre, mint a házról házra járó JT-i, főleg mivel Jézus tiltotta a házról házra járást.

Lk 10,7

"Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, amit ők [adnak]: mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról-házra."

Hallottam persze azt a kifogást, hogy "ez csupán a vendéglátók váltogatását tiltotta." De mit szólnak ahhoz, ha én még szorosabban ragaszkodom az Íráshoz, és azt mondom: még ott sem szabad házról házra járni, ahol befogadnak - hát még mennyire tilos ott, ahol nem látnak szívesen?

Az Apcs 2,46-ban hasonló szövegezéssel ("kaq' hmeran te proskarterountes omoqumadon en tw ierw, klwntes te kat' oikon arton, metelambanon trofhs en agalliasei kai afelothti kardias") van szó arról, hogy házanként megtörték a kenyeret. Érdekes, ezt senki nem akarja úgy fordítani: "Házról házra megtörték a kenyeret." Tehát e helyeken Bruns hipotézise csődöt mond, holott itt is ugyanaz a görög szerkezet áll, mint az 5.42-ben.

Az "osztó értelem" sem jelent többet, hogy némelyek az egyik házban, mások meg a másikban. De nem azt, hogy valakik mind ebben, mind abban a házban, azaz házról házra járva térítettek.

Jól tudjuk, hogy művelte Pál a háznál való tanítást.

Apcs 18,19-20

"Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal. Mikor pedig azok kérék, hogy több ideig maradjon náluk, nem álla reá"

Azaz nem önhatalmúlag tört rájuk otthonukban, hanem a zsinagógában térítette őket. Sőt második efézusi tartózkodásakor is ott kezdte az evangélium hirdetését:

Apcs 19,8

"Bemenvén pedig a zsinagógába, bátorsággal szól vala, három hónapon át vetekedvén és igyekezvén meggyőzni az Isten országára tartozó dolgokról. Mikor pedig némelyek megkeményíték magokat és nem hivének, gonoszul szólván az [Úrnak] útáról a sokaság előtt, azoktól eltávozván, elszakasztá a tanítványokat, mindennap egy bizonyos Tirannus oskolájában prédikálván."

Egy házi istentiszteletet így ír le Lukács:

Apcs 20,7

"A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig. Vala pedig elegendő szövétnek abban a felházban, ahol egybe valának gyülekezve."

Ez tehát ama házankénti kenyértörések egyike volt. Pál itt sem járt házról házra, hanem egy háznál maradt egész nap.

Varga Zsigmond J. éppenséggel ezt írja: "kata túsz oikúsz: házanként, némely vagy minden egyes házba (házban)", illetve egyes számban: "kat' oikon: egy-egy házban vagy háznál." És egy helyet (Rm 16,5) éppen a "házi gyülekezet" kapcsán említ.

A JT gyakorlata a mindenkire rátörni kész lelkületet jelenti, sőt éppen ezzel kapcsolatban mondja Jézus, hogy "ne járjatok házról házra." (Lk 10:7) Mt 24:14-ben nem házról házra, hanem minden népnek való hirdetésről van szó.

Nem egyik házól a másikig megosztva jártak, hanem egyik tanítvány az egyik háznál, a másik a másiknál prédikált, de inkább házi istentiszteletet tartott.

Apcs 12.12-14

"És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala. És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék: És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt" stb.

Láttuk, mimódon prédikált Pál házaknál (nem pedig "házról házra"): oda ment, ahol már fogékonyságot tapasztalt.

Ti ezt komolyan úgy képzelitek el, hogy Jézus végigjárta a házakat, és minden idegenhez bekopogtatott, hogy "Jó napot kívánok! Érdekli Önt Isten királyságának jóhíre?"

A "κατ οικον" (lat. per domos) kifejezés fordítása ismertebb magyar fordításokban:

- "házanként" [Károli, MBT, Csia, Ravasz László, dr. Budai Gergely, Czeglédy, Raffay, Kecskeméthy]

- "házanként (otthon)" [Vida Sándor]

- "házankint" [Káldi]

- "házaknál" [KNB]

- "házakban" vagy "magánházaknál" [SZIT]

- "magánházakban" [Békés-Dalos]

- "otthonaitokban" [Raffay Sándor].

Szó sincs semmiféle "házról házra" térítő-jehovista hókuszpókuszról, hiába hamisította azt oda az ÚVF...

Tehát itt egyszerűen arról van szó, hogy amíg a kereszténység tiltott vallás volt a római birodalomban, addig a keresztények nem építhettek erre a célra rendelt épületeket, templomokat, amelyeknek első nyomai a 3. századból valók; addig az istentisztletet, a liturgiát magánházaknál végezték (ApCsel 2,46), maga a közösség számított Isten templomának (vö. 1Kor 3,16; 2Kor 6,16; Ef 2,21). 230 körül az ún. tituláris templom a benne őrzött vértanú-ereklyék alapján a magánház tulajdonosának nevét őrzi. - Dura Europoszban maradt meg egy 230 körül kultikus célra átalakított lakóház.

A házról-házra kifejezés az eredeti görögben csak három helyen található az Igében.

Egyik ilyen hely az,amikor Jézus megtiltja a tanítványainak,hogy házról-házra járjanak.

Ez van a Lukács 10:7-ben: " NE JÁRJATOK HÁZRÓL-HÁZRA".

Házról-házra csak az egyházat pusztítani lehet és nem építeni. Ezt tette Pál,amíg meg nem tért.

" Saulus pedig pusztítá az anyaszetegyházat,házról-házra járva.. Ap.Csel. 8:3.-

Aztán a dologkerülő asszonykák,akik szintén szégyene és nem dicsősége az

anyaszentegyháznak jártak a Biblia szerint házról-házra.

" Egyszersmind pedig dologkerülők lévén ,megtanulják a házról-házra járást...” 1.Tim. 5:13.-

Nos a Bibliában csak ezen a három helyen olvasunk házról-házra járásról.

Mind a három esetben negatív,tiltó értelemben.

Az Őt bálványszervezet UVFerdítésű bibliája ezért meghamísítva az eredeti szövegeket más helyeken is házról-házra járást fordít a házanként helyett,

hogy valamiképpen igazolni tudja helytelen nem keresztényi és nem is krisztusi

házról-házra való járását,amit saját bevallása szerint is pusztító,igaz lekeket

gyötrő és nem építő szándékkal tesz.

(2Korintusz 2:17 ÚVF) Mi; mert mi nem házalunk az Isten szavával, mint sokan, hanem őszinteségből, igen, mint akik Istentől küldettek, Isten tekintete előtt, Krisztussal közösségben szólunk.