Jehova Tanúja vagyok. Mit szeretnétek tőlem kérdezni?

"De nem ez a kérdés, hanem az a hamis példád, amit ide firkantottál. Akivel te példálózol, az nem alkalmazza az isteni alapelveket és nem az igazság szerint él, tehát NEM PÉLDA arra, hogy aki "betartja", az is viselkedhet így."

Te most is mellébeszélsz és nem válaszolsz, pedig a kérdőjel nélkül is utaltam rá, hogy mire várok választ - annál is inkább, mivel előtte már több üzenetemben is beszéltem erről és vitás kérdés volt.

Azt állítottam, hogy aki a Biblia alapelvei szerint él, az nem tehet olyanokat, amikről te példálóztál. Te pedig azt, hogy tehet!

Én azon negatív példákat, mint pl. az általad említett "pedofil" vádat, személyeskedésnek, sőt sárdobálásnak tartom, mivel bizonyítani nem tudod! Nem is beszélve arról, hogy akik kitartanak a Bibliaellenes viselkedésben, attól a szervezet megválik.

„Te most is mellébeszélsz és nem válaszolsz”

Felhívnám figyelmed, hogy még mindig átnézel afölött, hogy én 10 másik kérdést intéztem feléd, amire akkor, és most sem válaszolsz. Az elmúlt pár válaszomban többször felvetettem, hogy térj vissza rájuk, és őszintén írd le az igazságot. Sajnálatomra nem tetted meg. Továbbra is csak azt tartod pajzsként magad elé, hogy én beszélek félre, én nem válaszolok a kérdéseidre. Jól látható, hogy én nagyon igyekszem, és mindenre reagálok, amire tudok.

Az eddigiekből levezethető, hogy vissza-visszatérsz a vita elejére, olyan kérdésekre, amire már válaszoltam: őszintén, hosszan kifejtve példákkal. Amit már egyszer körbejártunk, nem érintem újra, hiszen megosztottad az álláspontod. Amit viszont nem érintettünk és kérdés formájában feltettem, még mindig megválaszolatlan, és lebeg az éterben. Nem győzöm hangsúlyozni…

Ami szintén egy rövidke összegzés okán figyelemfelkeltő, hogy elvárod, higgyenek neked, ahogy azt is, hogy minden apróságot, amit leírsz próbáljak megcáfolni. Ezzel ellentétben te egyetlen alkalommal sem éltél a cáfolat lehetőségével, ahol alkalmat adtam rá. Kifejezetten felajánlottam, hogy élj a lehetőséggel, és most is tartom magam hozzá.

„"pedofil" vádat, személyeskedésnek, sőt sárdobálásnak tartom, mivel bizonyítani nem tudod!”

Bizonyítékként nem is egy, több honlapot is ajánlani tudok. Keress rá a Google-ben, azonnal több szavahihető site is elérhetővé válik, melyek az adott kérdéssel foglalkoznak. Attól, hogy elzárkózol, még létező probléma. Az emberek mindennapjaik során a nyilvánosságra került katolikus botrányokról sem beszélnek – de mindenki tud róla. Ez nem sárdobálás, még kevésbé személyeskedés. Puszta tény. Nem hogy bárkit is megbántsak írtam le, ahogy mások sem azért tették fel a kérdéseiket, hogy a vallásotokban megsértsenek.

Hogy kivesézzem a Google keresést is: Jehova Tanúi lelkiismereti kérdésként kezelik az egyes „irodalmak” és „médiák” megismerését. Bár nem tiltott egy fiatalnak elolvasni egy Harry Potter könyvet, romboló hatásúnak értékelitek, és egy hithű tanú vonakodik a lefektetett szabályok ellen tenni. Erős a késztetés, hogy inkább hagyja a könyvet parlagon, ahogy egy jobb sorozatot sem nézhet meg, teszem azt mert van benne valami misztikum, amit károsnak ítéltek. Semmi ördögire nem kell gondolni, egy Bűbájos boszik is ugyanúgy lehet megátalkodott, ahogy egy egyszerű mese is, amelynél nem bibliai szabályokhoz kötött a történetvezetés. Ugyanide sorolható, ha házasságon kívül is testi kapcsolatra lépnek egymással a sorozatban – amiből semmit nem mutatnak – de eszmeileg a mögöttes tartalom, utalás is káros, így a sorozat tiltólistás.

Most gondolkodj el azon, hogy ezek után, miért féltek rákeresni, a szervezetben történt-e olyan, ami rossz fényt vetne rátok. Azért nem teszitek, mivel „káros” hatással lenne rátok. A szervezeten belül láttok valamit, azt gondoljátok az a jó, s ha mégis kiderül az ellenkezője – ti nem látjátok, és nem halljátok. Ha pedig valaki – mint például én – arra ösztökél, hogy keress rá a Google-ben, még a gondolatot és sértőnek érzed, és azt mondod mellébeszélek. Pedig csak annyi lenne a teendőd, hogy rákeresel, több hivatkozást átolvasol. Itt azonban a 22-es csapdája. Mivel káros, nem keresel rá, mivel nem keresel utána, nem ismered meg az igazságot, mivel nem ismered a hírt, olyan mintha nem is létezne.

Egy példa erre: kinyitom a hűtőt, hogy kivegyek egy tojást. A zsúfoltság miatt nem nézek alaposan körül, becsapom az ajtót, és azt mondom, nincs ott a tojás. Pedig a tál és pár margarin mögött ott bújik, csupán jobban körül kellett volna néznem.

Személyeskedés alatt pedig egy másik személy (egy személy, nem több) felé intézett goromba megnyilvánulást értünk, nem az egyes vallási szervezetek tagjai ellen indított rendőrségi eljárások meglétét, amiről az emberek tudnak, és leírva látod magad is. Te magad írtad nemrég a Tanúkról a megpróbáltatások kapcsán:

„Igen, leszerepelhetnek, sőt egyesek folyamatosan le is szerepelnek, és?”

Beismerted, hogy vannak bajok, stiklik, hibák, és lesznek is. Az igazi, és nagyobb mértékű problémák azonban szőnyeg alá vannak söpörve. A kijelentésed megfejelted egy visszakérdezéssel, mintha nem számítana az egész.

„Azt állítottam, hogy aki a Biblia alapelvei szerint él, az nem tehet olyanokat, amikről te példálóztál. Te pedig azt, hogy tehet!”

Újra csak idézlek téged:

„Igen, leszerepelhetnek, sőt egyesek folyamatosan le is szerepelnek, és?”

Hozzáteszem az előbbiekben kifejtetteket is. Bibliai alapelvek szerint lehet élni, de tökéletes ember nincs. Mindenkiben van egyfajta „rosszaság”. Még a leghithűbbek is következnek el olyat, ami ellenkezik a szigorú szabályokkal. Azok is követhetnek el bűnöket, akik Isten törvényei szerint élnek. Nincs bűntelen ember. Mindenki esendő. Nem a „káros” világiak hatására kúszik be a bűn a szervezetbe. A bűn létező valami, kezdetektől létező. A legjobb embernek is lehetnek bűnei, apró, és nagyobb egyaránt – bár a nagyság meghatározása sok dologtól függ.

Meséltem a Tanúról is, akit nagyon jó emberként ismernek, mégis az egyik testvérnőt csúnyán átverte. Továbbra is Isten törvényei szerint él, de a „romlás” vagy másképpen a „bűn” benne van. Komplikált dolog ez. Mivel nincs tökéletes ember, a bűnt is magunkban hordozzuk. Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, makulátlanság nem létezik. Tehát ha tökéletes ember létezne, érvényes lenne, amit mondasz. De a példáim valósak és olyan emberekről tanúskodnak, akik isten törvényeit követik, de tökéletlen emberek.

Egy példa:

A KRESZ-t mindig betarthatod, odafigyelhetsz a legaprólékosabban, attól még egyszer nem szúrsz ki egy táblát, vagy későn kapcsolsz a lámpánál, és már áthágtál egy közlekedési szabályt. A KRESZ szabályait követted és követed ezután is, előfordulhat, hogy újra megtörténik, vagy többször is egymás után. De a KRESZ szabályait megmaradnak, ahogy te sem fogsz mindig készakarva ellene menni ezután.

Üdvözlöm!

Azt szeretném kérdezni,hogy hány összejövetelük van egy héten,miről szól,és milyen hosszúak?

Köszönöm a választ előre is!

Nem a kisebb hibákról, az emberi tökéletlenségről van szó. Ezt természetesen én is elismertem a korábbi válaszaimban. Te a súlyos bűnöket hoztad fel példának, mint "bizonyítékot" arra, hogy az isteni alapelvek szerinti élet mellett is napirenden vannak az ilyenek. De nincsenek!

Aki valamely súlyos bűnt elkövet a Tanúk közül, az nem alkalmazta azokat az alapelveket, melyekről szó van, és ha kitart bennük, kiközösítik. Ez nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem hosszabb folyamat része és az eredménye sajnos az, amit te a neten tekintélynek tartasz.

A legtöbben viszont az isteni alapelvek szerint élnek, még ha tökéletlenségük folytán nem is hibátlanul. De ez nem egyenlő azzal amiről te írtál!

Te degradálni szeretnéd ezen törvények szerinti élet jelentőségét és kiválóbb hatását - sőt, mindenki ezt szeretné, aki foggal-körömmel ragaszkodik a saját vallásos elképzelése szerinti "igazságaihoz" és az nem egyezik ezzel. Hát a lelked rajta! Mi tudjuk miről beszélünk.

Akkor vegyük át újra.

Kapcsolódó idézet:

[„Bizonyítsd be az ellenkezőjét. Bizonyítsd be hogy mindazok, akik alkalmazzák ezeket az igazságokat és aszerint élnek, azok nem a jó gyümölcsöt termik, hanem rosszat?”

Nézd nem ismerem az összes embert a szervezetben, de már a vallásalapítótok háza táján is ha szétnézel, aggályos dolgokat látsz. Mondok mást. Tanú nő, aki nagyon jó emberként ismeretes, de a másik Tanút úgy átveri, hogy a másik hozzászólni sem tud az arcátlansághoz. Olyan Tanúk, akiknél becsúszik egy-egy pedofilbotrány, vagy házasságtörés. Oké, hogy a pedofilt nem fogadjátok vissza, de attól még hogy nem hallasz mindről, a tökéletességben vajnyi hiba van.]

Te bizonyítékot kértél, én adtam. Nem mindenkiről írtam, hanem felsoroltam azt, amire kértél. Ha arra gondoltam volna, hogy mindenki napi szinten bűnt követ el, akkor azt írom.

„Te degradálni szeretnéd ezen törvények szerinti élet jelentőségét és kiválóbb hatását - sőt, mindenki ezt szeretné, aki foggal-körömmel ragaszkodik a saját vallásos elképzelése szerinti "igazságaihoz" és az nem egyezik ezzel. Hát a lelked rajta! Mi tudjuk miről beszélünk.”

Nem degradálok én semmit. De ha elég figyelmes vagy, és globálisan gondolkodó, láthatod, hogy amennyire ragaszkodsz megingathatatlanul az álláspontodhoz, amellett lealacsonyítod a másét, holott az jó emberként él, jót cselekszik, csak bármiféle isten nélkül, vagy más isten nevében. Ha a „jó hatás” megmutatkozik egy vallási csoportosulás és hitelvei nélkül is, ez semmiképp sem elítélendő, lefitymálni is méltatlan. Elfogadás a kulcsszó. Ez az, amiről beszélni kell, és cselekedni.

80-as nagyon jókat írsz! Szívesen látnánk a blogon néhány [plusz ideológiától mentes, jt cáfoló] cikkedet.

JJ

"Te bizonyítékot kértél, én adtam."

Neked ez "bizonyíték"? Ugye ismered a szó jelentését? Ez arra sem bizonyíték, hogy a Tanúk soraiban jellemzőek lennének ezek, nemhogy arra, amire válaszoltál ezzel (a megfogalmazásod manipulatív jellege jól látszik, hiszen ezzel kezdted a minősítést - óh bocs, "bizonyítást": "már a vallásalapítótok háza táján is ha szétnézel" - tudod, a mi vallásalapítónk Jézus). Üres vádaskodás és sárdobálás, ahogy mondtam.

Mert mit állítottam és állítok most is? Azt, hogy mindazok, akik alkalmazzák ezeket az alapelveket és aszerint élnek, azok jó gyümölcsöt teremnek, nem rosszat. Tökéletlenek és hibázhatnak, de összességében jellemzően meglátszik rajtuk, mint csoporton az, amit tanulnak.

Meglátszik rajtuk, mert e világ törvénytelen útjaitól tartózkodnak.

Ha valaki a Bibliai alapelvek ellen súlyosan vét, nem ezen alapelvek betartásával, hanem figyelmen kívül hagyásával teszi - és erre mondtam azt, hogy ez logikus.

"... láthatod, hogy amennyire ragaszkodsz megingathatatlanul az álláspontodhoz, amellett lealacsonyítod a másét..."

Nem ragaszkodom az én emberi "álláspontomhoz", ha ezt tenném, olyan lennék, mint te! A Biblia igazához, mint a számomra létező Isten igazságához ragaszkodom és azt a mércét fogadom el irányelvként. Amiben ez eltér a világ szellemétől, abban térek el én is.

Ez a mérce fix és sok mindenben nem egyezik a világban tapasztalható erkölcsi irányadó mértékekkel, nyilvánvalóan a tiéddel sem. De ezzel én alacsonyítom le a te vagy bárki más hitét, álláspontját?

Ha valaki megismer egy jobb választ egy adott problémára és tanulmányozva, majd kipróbálva azt rájön, hogy az az igazság, mely hite és gyakorlása tényleg jó gyümölcsöket terem (Isten szerint is), akkor vesse el és hallgasson rád? Mert különben azzal vádolják majd, hogy "lealacsonyít" maga körül minden mást?

Azzal, hogy nem értek egyet veled a világnézetedben, még tiszteletben tartom azt. A világ legtermészetesebb dolga viszont, hogy minden válasz nem egyenrangú és az igazság megismerhető, tehát biztosan van jobb válasz is, mint amit sokan hisznek a dolgokról.

"... holott az jó emberként él, jót cselekszik, csak bármiféle isten nélkül, vagy más isten nevében."

A "jóság" igazi fix pont, vagyis Isteni alapelvek nélkül csak relatív emberi okoskodás.

"Ha a „jó hatás” megmutatkozik egy vallási csoportosulás és hitelvei nélkül is, ez semmiképp sem elítélendő, lefitymálni is méltatlan."

Ne aggódj, én vagy a Tanúk nem ítélnek el téged. A "jó hatás" az isteni alapelvek nélkül viszont viszonylagos és végső soron elégtelen. Azt is állítom, hogy pont az igaz Isten irányelveinek a messzemenő figyelmen kívül hagyása tette ezt a világot ilyenné, amilyen.

Elfogadás és türelem, persze fontos.

De mit fogadsz el és mivel éred be? Beéred mindenféle látszatigazságokkal vagy igazán és őszintén kutatsz az egyetlen igaz forrás után, mely megismerhető a dolgokról?

„arra sem bizonyíték, hogy a Tanúk soraiban jellemzőek lennének ezek”

Sok Tanút ismerek, többségük igazán hithű. De mindegyikük életében ott a „sötétség”. A sötétséget ne feltétlen bűnnek vedd. Van igaz arra is példa, szexuális bűntény, de ettől tekintsünk el, hiszen úgysem hiszed el. Ha kíváncsi vagy a magyarázatomra, azért lehetséges ilyen is, mert a vallások szigorú erkölcsi normákat szabnak. A katolikus vallásból is azért hallani szörnyűségeket, mert a papokat cölibátusra kényszerítik. Az ember ösztönös lény, s ha nem is tartanád annak, vannak ösztönei. Vágyai, amit ki kell elégíteni, különben robbanáshoz vezethet. Amiről te is tudsz – és példát adtam róla nemrég – nos pont az ilyen szabályzások miatt okoznak sérülést. De ekkor már két embernek. A bántalmazó is sérült, és sérültté teszi a bántalmazottat.

A sötétség hogy ezt is megmagyarázzam, inkább egyfajta fájdalmas tudat, az egyén fájdalmára utal. Akit csak ismertem és ismerek, vagy mérhetetlen fájdalom van az életében, és az egyetlen kapaszkodó az Új Világ reménye, vagy van kifogásolható az életmódjában, ami nem fér össze az általad elmondottakkal. Mint mondtam, és a folyóirataitok is lefektetik, az emberiség tökéletlen, s bár a helyes cselekedetekre irányuló tett áldásos, és helyénvaló, a KRESZ példa okán, ahogy állítottad is, elbukhatnak, és sokan folyamatosan el is buknak. Mint írod, ez elő is fordulhat, mégis látszik a csoport miben hisz. Látszik, de itt visszatérhetünk arra, hogy jó fa is terem rossz gyümölcsöt. Nem azt mondom, hogy a vallásos nevelésnek csak rossz hatása van, de láttam már arra is példát, hogy „megfojtották” a gyereket ezzel a módszerrel, aki aztán deviáns lett.

„tudod, a mi vallásalapítónk Jézus”

Úgy ítélem meg, szükséges egy kis történelmi áttekintés. Charles Taze Russel adventista családba született, ám nem értett egyet a vallásában foglalt tanokkal, és megalapította Jehova Tanúi közösségét, amit kezdetben szektaként jegyeztek, később emelték vallás szintjére. Russel úgy gondolta, hogy egészen az ő megjelenéséig senki sem értelmezte jól a Bibliát. A mai napig számtalan folyóirat is kisebb könyv jelent meg a Tanúk gondozásában, rengeteg példákkal is illusztrál, ahogy tettem korábban én is. Az idézetekhez társított példákon túl, lefekteti az egyes tanok „értelmezését” attól eltérni nem szabad. A Tanúk szerint az eredeti héber és ógörög iratokból dolgoztak a névtelenséget kérők, akik az Újvilág fordításban közreműködtek. Bár más fordításból is megmutatják a bizonyításukhoz szükséges passzust, de alapvetően a sajátjukat gondolják hitelesnek, lévén, hogy az isteni nevet (Jehova) az egész könyvecskén végigívelve használják. Valószínűleg még napjainkban is formálódik a vallás, a korábbi „tévedéseket” kijavítva, vagy mélyen hallgatva róla. 1914-ben a Tanúk a világvégét várták, ám Russel jóslata ilyenformán megbukott. Összesen mintegy hétszer várták a világvégét, újabban nem konkrét dátumokkal kifejezve. Napjainkban úgy tartják, az 1914-es dátumtól kezdődően érkeztek el az „Utolsó napok” és a bibliai próféciákból igazolni igyekeznek, hogy aki most nem lép, később sem teheti már meg, közel az apokalipszis.

„Nem ragaszkodom az én emberi "álláspontomhoz", ha ezt tenném, olyan lennék, mint te!”

Pedig ez is emberi álláspont. Emberek próbálták évszázadokon át értelmezni a Bibliát, az emberi értelmezés szerint alakítani a szemléletet. Még a Bibliát is emberek írták emberi hibáikkal megtűzdelve a történeteket. Tehát az álláspont emberi.

„Ez a mérce fix és sok mindenben nem egyezik a világban tapasztalható erkölcsi irányadó mértékekkel, nyilvánvalóan a tiéddel sem.”

Erre hadd világítsak rá. Vegyük a 10 parancsolatot. Ebből az utolsó 7 igaz rám:

4. Atyádat és anyádat tiszteld!

5. Ne ölj!

6. Ne paráználkodj!

7. Ne lopj!

8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

9. Felebarátod házastársát ne kívánd!

10. Mások tulajdonát ne kívánd!

Ha nagyon akarom, az első három parancsnál ráfoghatom, hogy nem szoktam Isten nevével viccelődni, és káromolni sem, tehát az is igaz rám. Helyesen cselekszem. Ne kezdjük újra a vitát, mit jelent az, hogy helyes. Mi mégis az elvetendő az álláspontomban? Az isteni imádat hiánya. Ez valóban elvetendő? Nem. Nem ezen múlik, hogy egy ember jó-e. Ha te nem imádnád az istent, de úgy cselekednél, ahogy eddig is jó ember lennél. A prédikálás se tartozik szorosan a jó ember ismérvei közé.

„Mert különben azzal vádolják majd, hogy "lealacsonyít" maga körül minden mást?”

Ezt a kérdést úgy is feltehetjük: Tényeket mondunk, és róla kérdezünk, s ha nem úgy cselekszünk és teszünk, mint egy Tanú, miért kell azonnal mocskolódással, személyeskedéssel, vádaskodással és mellébeszéléssel okolni?

„Azzal, hogy nem értek egyet veled a világnézetedben, még tiszteletben tartom azt.”

Ezt jó tudni, de ha tiszteletben tartod, miért gondolod mocskolódásnak és mellébeszélésnek?

„A "jóság" igazi fix pont, vagyis Isteni alapelvek nélkül csak relatív emberi okoskodás.”

A „jóság” mint igazi fix pont nem csak emberi okoskodás egy vallás nélkülitől. Szét lehet választani a vallástól a fogalom tartalmát, ahogy már pár oldalon keresztül leírtam.

„Ne aggódj, én vagy a Tanúk nem ítélnek el téged. A "jó hatás" az isteni alapelvek nélkül viszont viszonylagos és végső soron elégtelen.”

Nem aggódom. Viszont elégségesnek kell lennie, mert nem ártunk, sőt segítünk a jóval a másiknak. Lehet ezért az Új Világba nem kerül be az ember, de a lelkiismerete tiszta lesz. Ahogy pedig írtam már, uralkodó a materiális szemlélet. Ha valaki materialista halált hal, de jó ember, mindegy neki, hogy a tanok szerint nem vár rá egy jobb világ a halála után. Amit életében megcselekedhetett, azt megtette, és ez épp elég, hogy békében nyugodjon.

„Beéred mindenféle látszatigazságokkal vagy igazán és őszintén kutatsz az egyetlen igaz forrás után, mely megismerhető a dolgokról?”

Ebben a hozzászólásodban hatszor is említetted az igazságot kétféle kontextusban. Először az isteni igazságként, máskor az igaz hit, az igaz Isten kapcsán. Erről is írtam már korábban. „Ez az igaz, így igaz, mi az igazságot követjük, az igazság nem származhat embertől”. Ehhez két hozzáfűznivalóm is lenne:

1. Az „igazság” emberektől ered, akik formálják ma is a vallás tanait, és igaznak fogadnak el dolgokat, míg másokat vele ellentétesnek. Emberek alkotják a Bibliára támaszkodva, emberektől származik a végső szó.

2. Jó, hogy tiszteletben tartod mások véleményét, de az embert nem fogadod el az igazság jegyében, mivel az ő igazsága hamisság a szemedben. Mivel azonban az első pontban lefektettem, hogy az igazság, amiben hiszel emberektől ered, egy másik embernek is ugyanúgy lehet igaza.

Szalai András: Jehova és a szervezet című könvyének 198.-200. oldalairól:

"

2Kor 3:17-18

Görög ho de Küriosz to pneuma esztin, hu de to pneuma Küriu, eleütheria …

apo doxész eisz doxan, kathaper apo küriu pneumatosz

KIT The—but—Lord—the—spirit—is—where-but—the—spirit—of Lord—freedom

from—glory—into—glory—acording to which (things) even—from—of Lord—of spirit

NWT Now Jehovah is the Spirit; and where the spirit of Jehovah is, there is freedom...

from glory to glory, exactly as done by Jehovah [the] Spirit.

ÚVF Jehova pedig a Szellem, és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van

dicsöségről dicsőségre, pontosan úgy, ahogy Jehova, a Szellem véghezviszi ezt.

Bevezetés

Az UVF a „szellem” szót 3 helyen (Jn 4:24 és itt kétszer) nagy Sz-szel kezdi (Szellem),

minden más helyen viszont kis sz-szel (szellem). Ez fordításbeli, helyesírási és logikai

kérdéseket is felvet. A 18. versben a NWT zárójelbe teszi a betoldott határozott névelőt

[the], a magyar UVF a betoldást: „a Szellem” — az Elősző ígéretei ellenére — nem jelzi. A

két vers egyike sem ószövetségből vett idézet, úgyhogy „az Úr” szó kétszeri

helyettesítése „Jehovával” ugyanolyan alaptalan és jogtalan, mint a többi 153 esetben.

Szótári és nyelvtani adatok

A „Szellem” és a „szellem” eredetije mindhárom esetben ugyanaz a görög szó: pneuma.

A 18. vers végén az apo küriu pneumatosz azt jelenti: „az Úr Lelkétől / szellemétől [változik]” (apo = tál, től, révén, által).

Értelmezésbeli lehetőségek

A 17. vers eredeti szövege pusztán logikai szempontbál kétféleképpen értelmezhető:

(1) a Lélek az Úr megszemélyesítése, (2) az Ur és a Lélek bizonyos szempontból beazonosítható (lásd szövegkörnyezet!). A 18. vers végének eredeti szövege csak egyféleképpen értelmezhető: az Úr Lelke az, aki által a hívők az Úrhoz hasonlóvá válnak (itt semmiképpen sem megszemélyesítés).

Amit a szöveg nem mond

A 17. versben Pál nem azt állítja, hogy „a Lélek maga az Úr” (ho küriosz autosz to

pneuma esztin), mintha az Úr és a Lélek egyazon személy lenne. Azt sem mondja,

198

hogy „az Úr szellem[i lény]” (pneuma ho küriosz, vö. ÚVF Jn 4:24 „Az Isten Szellem”). A 18. versben Pál nem azt mondta, hogy „az Úrtól: a Lélektől” (apo tu küriu, tu

pneumatosz), mintha a személyeket azonosítaná, vagy megszemélyesítené, mint esetleg a 17. vers elején. Pál egyiket sem mondta, és erre bizonyára oka volt.

A szövegkörnyezet

Pál szavai az egész 3. fejezet gondolatmenetének szerves részét képezik, az pedig a

Lélek általi megelevenedésről, a Lélek szolgálatra való felszabadulásról, a Lélek általi

maradandó átformálódásról szól. Az ezt akadályozó „lepel” Krisztusban tűnik el (14.

vers), „az Úrhoz” való megtéréskor vétetik el (16. vers). A Krisztus és az Úr itt Ugyan

az a személy. Az Úr pedig (akiről Pál beszél), nem más, mint ugyanaz a Lélek, akiről

az előző versekben (3, 6, 8) is szó volt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ahol „az Úr Lelke”

van, ott szabadság van. Tehát nem az Úr és a Lélek lényét, hanem hatását, gyümölcsét

tekinve lehet elmondani, hogy „az Úr a Lélek”. Ez lehet megszemélyesítés, de nem a

személyek azonosítása.

Tágabb bibliai összefüggések

Krisztus a megdicsőülése óta maga is „életadó Lélek” (szellemi lény, 1Kor 15:45), és

aki vele egyesül, az „egy Lélek ővele” (lKor 617). Ezek a bibliaversek Krisztus lényéről,

és nem a Szentlélekkel való azonosságáról beszélnek.

A Szentléleknek a hívőkben való lakozásáról és munkálkodásáról sokat beszél a

Biblia (p1. Jn 14:17, Gal 5:22-25). A Lélek a Bibliában megszemélyesítheti Istent, de

maga a Lélek nem pusztán Isten megszemélyesítése, hiszen a Biblia többször is az

Atyával és a Fiúval együtt, de külön személyként említi (Lk 3:22, Mt 28:19, 2Kor

13:13 stb.), vagy valamelyik személlyel kommunikálva mutatja be (Jn 16:13-14, Rám

8:26-27, Jel 22:17 stb.).

Helytelen fordítások és értelmezések

Több katolikus értelmezés szerint is „Az Úr ugyanis lélek” (Soós), vagy „Az Úr ugyanis Lélek” (Katolikus, Békés-Dalos) „Mert az Úr Lélek, s ahol az Úr Lelke...” (Káldi).

Az eredeti szöveg állítmánya (a pneuma előtt is van névelő) nem arra a kérdésre válaszol, hogy mi az Úr, hanem arra, hogy kicsoda? A kis l-, nagy L- betűméretezés

nemigen Segít a félreértésen. Több angol fordítás is úgy értelmezi a 17. verset, hogy

„az Úr pedig, akiről eddig szó volt (TEV) / akiről ez a bibliavers beszél: a Lélek, és

ahol az Úr Lelke...” (NEB, REB). Ez nyelvtani szempontból elfogadható: „az Úr pedig a Lélek” szövegben „pedig” vissza is utalhat a 6. és 8. versre (a Lélek szolgái, a

Lélek szolgálata), de egyfelől egyik előző vers sem ószövetségi idézet, másfelől a 14.

vers Krisztusról beszél, a 16. pedig az Úrhoz való megtérésről.

Helyes fordítások és értelmezések

Angolul: „Now / For the Lord is that / the Spirit: and where the Spirit of the Lord is,

there is liberty / freedom” (KJV, NKJV, NASB, NIV, NBV, RSV, NRSV).

Magyarul: „az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” (Ökumenikus,

Károli, Czeglédy, Rafffay, Ravasz); „mert az Úr a Lélek s ahol az Úr Lelke, ott a

szabadság” (Masznyik); „Az Úr pedig a Lélek, és az ahol az Úr Lelke van, Ott szabadság van” (Kecskeméthy); „Az Úr pedig a Szellem, és ahol az Úr Szelleme, Ott

szabadság van” (Vida).

A Társulat tanítása és a fordítás közötti összefüggés

A Szó (pneuma) szótári jelentését a Társulat sem vitatja, de kétféle értemezésének

megfelelően eltérő helyesírással jelenik meg az ÚVF-ban. A „Szellem” maga Jehova.

199

Jehova megszemélyesítése, a „(szent) szellem” viszont Jehovának a szelleme (ereje,

ihletése stb.). Az Újszövetség szövegének írásakor azonban csak nagybetűvel írtak,

tehát a betűméretnek itt ugyanúgy nem lehet jelentősége, mint a Jn 1:1-nél az Isten /

isten megkülönböztetésnek.

Összefoglalás

A 17. vers szerint a Lélek az Úr megszemélyesítése, vagy hatásában, gyümölcsében

azonosítható az Úrral, akinek a Lelke; a 18. vers a Szentléleknek tulajdonítja a hívők

átalakításának munkáját."

Ezt hogyan cáfolnátok meg?