Megélted már Istent? Volt már Vele konkrét élményed?

Nincs Isten!

Rossz hír:

Buta ember van, aki nem tudja folfogni, hogy egyedül van és ugyan úgy csak egy élőlény, mint az állatok vagy a növények. Megszületnek és elpusztulnak.

Jó hír:

Nagyon szépen fejlődött a kultúra és a művészet e dolog/dolgok kitalálásával.

Első, te meg bunkó vagy.

Üdv: egy ateista

első: bunkó vagy, de igazad van.

egy ateista: igazad van.

üdv: egy másik ateista

Na akkor itt az ellenpont. Igen, megéltem. Nem, nem vagyok buta, ráadásul ex-ateista vagyok.

Ha érdekel írjál privit.

Gyermekkorom óta hiszek Istenben, de csak néhány hónapja "éltem meg" igazán.Leírhatatlan érzés volt.

Ha emiatt valaki butának tart, na bumm, ettől mi bajom lehet? Boldog vagyok,van reményem,tudom, hogy szeretve vagyok, van kihez fordulnom az életem nehéz pillanataiban,tisztán érzem, tapasztalom, hogy az a Valaki meghallgat, segít rajtam mások számára is megtapasztalható formában.

Tehát ha ostobaság hinni valamiben amit megtapasztaltam, akkor büszkén vallom magam butának.

Te viszont kedves ateista,ha mégis létezik Isten, hogyan fogsz önmagadról vélekedni abban a pillanatban amikor majd elé kell állnod?

Igen, bemásolom a tanúságtételemet. Aki már olvasta attól elnézést kérek az ismétlésért.

"Kiskoromban jártam katolikus hittanra, énekkarba, voltam elsőáldozó, de a nevelésem azért nem volt igazán keresztényinek nevezhető. Szépen lassan ahogy teltek az évek kezdett magába szippantani a világ, de azért templomba még sokáig jártam. Aztán amikor 19 éves koromban jött egy nagy törés (az hogy mi azt nem mondom meg :)) ami miatt évekig rossz hangulatom volt és nem tudtam sehogy se segíteni rajta. Egy ideig még jártam templomba, de aztán amikor rájöttem hogy ez nem segít abbahagytam. Úgy gondolkodtam akkor hogy megpróbálom leélni az életemet minél jobban, de Isten nélkül, mert Ő úgy látszik nem törődik velem.

32 éves koromra az idő telésével szépen lassan rendeződött az életem és egyre javult ezzel a hangulatom is de Istennel még mindig nem tudtam kibékülni. Ekkor történt hogy nyaralni voltunk Krétán, és ott a befizetett idegenvezetős program keretében egy félórára benéztünk egy görög-keleti orthodox kolostorba. Nagyon szép volt, körülnéztünk kb. 10 percig aztán mentünk tovább. Aznap este azt álmodtam hogy abban a kis kolostorban lévő kápolnában vagyok (egy nagyon régi és nagyon kicsi kápolna volt ez) és mintha az elmémbe lenne helyezve egy új ismeret, egy ideig 100%-os bizonyossággal tudtam hogy Isten létezik. Korábban is hittem benne, de akkor arra a rövid időre nem hittem, hanem tudtam hogy létezik. Ez egy természetfeletti tapasztalat volt, korábban soha nem tapasztaltam ilyet. Később megtudtam hogy a kolostor szent Györgynek van szentelve, akinek a közbenjárását hitben való megerősítésért szokták kérni, mint ahogy nekem is a hit erősítésében segített. Ráadásul Szent György a védőszentem, ezért gondolom ő segített a közbenjárásával."

Ha írsz egy üzenetet akkor még tudok mesélni egyebeket is, mert azóta is történtek velem természetfeletti dolgok.