A nagy figyelmeztetés próféciák igazak vagy hamisak?

Néhány kiegészítő gondolatot engedj meg kedves

Berta Wooster, semmi esetre sem vita tárgyán.

Tiszteletre méltó, ahogy megfogalmazod az álláspontodat és ezt még értelmesen alá is támasztod.

Az üzenetek legjobb tudomásom szerint nem tartalmaznak időpontot a parúziára vonatkozólag. Nem világvége jövendölések, illetve nem tartalmaznak a világ végére vonatkozó időpontot sem. Ha nem így van, kérlek javíts ki!

Értelmezésemben, egy nem mindennapos lelki élmény bekövetkezését jövendölik meg. Talán hasonlót, mint, amit az első Pünkösd alkalmával tapasztaltak meg a jelenlevők (ez csak analógia!). Vagyis, egy sokakra (mindenkire?) kiterjedő egyetemes, ám mégis különös lelki élmény, ami a megértést segíti. Megértését Isten létének, a lelked létének és helyzetének. Ezt mindenki másként fogja megélni -az üzenetek szerint. Az üzenetek nagyobb része pedig arra sürget, hogy készüljünk fel lélekben egy ilyen szembesülésre az igazsággal. Vagyis tartsunk bűnbánatot,tisztuljunk meg és imádkozzunk másokért is. Amit egyébként is tennünk kellene. Vegyük komolyan keresztény kötelezettségeinket. Ennek részleteiben valóban a katolikus vallásra jellemző módok jelennek meg, amivel talán egy más felekezetű keresztyén nehezebben azonosul, de az üzenetekben nyomatékosan szerepel, hogy senki ne ítélje meg embertársa vallását, hitét, sőt szexuális beállítottságát sem. [link]

Az őskeresztényekben még elevenen élt Jézus újbóli, dicsőséges eljövetelének a várása. Sokan úgy gondolták, hogy ez még az ő életükben bekövetkezik.

Az eszkatológikus ó és-újszövetségi próféciák általában úgy vannak felépítve, hogy mindig egy közeljövőben bekövetkező eseményre és ugyanakkor a távoli jövőre vonatkozó jövendölést árnyalnak össze. Pont ettől nehéz az értelmezésük.

Maga Jézus is egyértelműen figyelmezteti tanítványait, hogy virrasszanak és legyenek éberek. És az Ő igéi ma is felhangzanak. "Legyetek tehát éberek, mert nem tudjátok mely napon jön el Uratok!" Mt.24,42

A kereszténység hajnalán még friss volt ez az éberség, ám ahogy elközelgett az éjszaka, bizony megfogyatkozott az éber várakozók száma.

"De, ha a gonosz szolga azt mondja szívében: "Késik jönni az én Uram", és elkezdi verni szolgatársait,eszik és iszik a részegekkel: megjön majd az Ura annak a szolgának azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem gondolja." Mt.24,48-50.

A mai keresztényeknek bizony példát kellene venni az elsőktől. A Példabeszédek zsidó bölcsessége nem feltétlenül alkalmazható az evangéliumi várakozásra.

Ez a várakozás felkészültséget jelent és nem álmodozást.

A "halogatott reménység" sem azonos a keresztény reménnyel, ami a hitben teljesedik be.

Kedves Kérdező!

Ha a 2011-es évet megjelölte a prófécia, akkor nagyon egyszerű lesz az ellenőrzése. 2012. január 1-én majd meglátjuk, hogy beteljesedett-e vagy sem. Ha nem, akkor Isten Igéje szerint hamisak ezek a próféciák!

Üdv.

Kedves Kérdező és az utolsó kommentje előtti válaszoló!

Úgy gondolom, van, amiben egyetértünk, ez jó. :)

Az üzenetekkel kapcsolatban nem formálnék további véleményt, mivel őszintén szólva ezeket nem ismerem annyira. Ilyenek ezek a randa protestánsok, ha valami már az elején nem egyezik a bibliai látásmódjukkal, akkor nem foglalkoznak vele annyira. :)

Vagy ha igen, akkor abból végtelen hosszú, sehova nem vezető viták keletkeznek, amelyektől a Pál apostol óva int minket. Épp pár perce szálltam ki egy ilyenből, úgyhogy én már csak tudom. :)

A 71 %-os válaszoló által leírtakban is több olyan pont van, amiből kiindulva óriási szócsatákat folytathatnánk. Pl. a "zsidó bölcsesség" kifejezés nekem normál esetben egy pozitív szóösszetétel, mivel igen nagyra becsülöm azt. A Példabeszédek könyve az egyik kedvencem, amely az előző válaszomban leírt kategóriák közül a "még többször olvasottak" közé tartozik. Olyannyira, hogy több fordítását is ismerem, köztük egy magyar zsidóét is (Naftali Kraus).

Ebben a szövegkörnyezetben viszont zsidóellenesnek tűnik, akár vallási, akár nemzetiségi értelemben. Ehhez pedig két fontos dolgot említenék: 1. Ha az Igét tekintjük, akkor nincs ilyen, hogy "zsidó bölcsesség". Ha valaki hiszi, hogy igaz, amit az Írás állít saját magáról, hogy az Isten Szent Lelke / Szelleme által íródott a teljes írás (= Istentől ihletett), ill. az írások fel nem bonthatók, akkor csak Isten bölcsessége létezik, nem az egyes embereké vagy csoportoké. A Biblia írásait nem lehet kiválogatni, kiollózni belőle részeket; ez nem szakácskönyv, hogy vannak alapvető hozzávalók, de aztán ízlés szerint fűszerezünk. :)

2. Az ún. "helyettesítési teológia". Szintén tévesnek tartom; ajánlom szíves figyelmetekbe a Róma levél 11. fejezetét, különösen a 17. - 29. verseket.

Persze azzal egyetértek, hogy az emberek figyelmét jó dolog felhívni a fontos dolgokra, mint a várakozás, felkészülés, de ehhez nekem eléggé megfelelőnek tűnik a Biblia, ill. a rendszeres tanítások, írások a témában.

Úgyhogy röviden ennyi a véleményem, és tényleg nem szeretnék vitatkozni. Legfeljebb beszélgetni. :)

Üdv mindenkinek!

Kedves Kérdező és az utolsó kommentje előtti válaszoló!

Úgy gondolom, van, amiben egyetértünk, ez jó. :)

Az üzenetekkel kapcsolatban nem formálnék további véleményt, mivel őszintén szólva ezeket nem ismerem annyira. Ilyenek ezek a randa protestánsok, ha valami már az elején nem egyezik a bibliai látásmódjukkal, akkor nem foglalkoznak vele annyira. :)

Vagy ha igen, akkor abból végtelen hosszú, sehova nem vezető viták keletkeznek, amelyektől a Pál apostol óva int minket. Épp pár perce szálltam ki egy ilyenből, úgyhogy én már csak tudom. :)

A 71 %-os válaszoló által leírtakban is több olyan pont van, amiből kiindulva óriási szócsatákat folytathatnánk. Pl. a "zsidó bölcsesség" kifejezés nekem normál esetben egy pozitív szóösszetétel, mivel igen nagyra becsülöm azt. A Példabeszédek könyve az egyik kedvencem, amely az előző válaszomban leírt kategóriák közül a "még többször olvasottak" közé tartozik. Olyannyira, hogy több fordítását is ismerem, köztük egy magyar zsidóét is (Naftali Kraus).

Ebben a szövegkörnyezetben viszont zsidóellenesnek tűnik, akár vallási, akár nemzetiségi értelemben. Ehhez pedig két fontos dolgot említenék: 1. Ha az Igét tekintjük, akkor nincs ilyen, hogy "zsidó bölcsesség". Ha valaki hiszi, hogy igaz, amit az Írás állít saját magáról, hogy az Isten Szent Lelke / Szelleme által íródott a teljes írás (= Istentől ihletett), ill. az írások fel nem bonthatók, akkor csak Isten bölcsessége létezik, nem az egyes embereké vagy csoportoké. A Biblia írásait nem lehet kiválogatni, kiollózni belőle részeket; ez nem szakácskönyv, hogy vannak alapvető hozzávalók, de aztán ízlés szerint fűszerezünk. :)

2. Az ún. "helyettesítési teológia". Szintén tévesnek tartom; ajánlom szíves figyelmetekbe a Róma levél 11. fejezetét, különösen a 17. - 29. verseket.

Persze azzal egyetértek, hogy az emberek figyelmét jó dolog felhívni a fontos dolgokra, mint a várakozás, felkészülés, de ehhez nekem eléggé megfelelőnek tűnik a Biblia, ill. a rendszeres tanítások, írások a témában.

Úgyhogy röviden ennyi a véleményem, és tényleg nem szeretnék vitatkozni. Legfeljebb beszélgetni. :)

Üdv mindenkinek!

Kedves Berta Wooster!

Elnézést, hogy bemásoltam a válaszodat és véletlenül újra elküldtem. Úgy látszik tényleg nagy jelentősége van, ha így most kétszer egymás után is megjelent.

A "randa protestánsok" kifejezés nekem normál esetben egy negatív szóösszetétel. (Itt most egy mosolyt tessék elképzelni!) Mivel vannak protestánsok, akiket igazán nagyra becsülök. Személyesen ismerek református testvért, aki az istentiszteletek mellett épp úgy eljár a katolikus templomba is (nem mint katolikus vesz részt a miséken, hanem mint keresztény), mert erre lelki igény van benne, és mert ebben lényegében semmi ellentmondás nincs. Ezt hívják ökumenének.

A Példabeszédekben megjelenő "zsidó bölcsesség" egy teljesen tárgyilagos megnevezés, olyan, mintha pl. azt írnám arisztotelészi metafizika, vagy taoista életszemlélet stb. Egészen pontosan: ószövetségi zsidó életbölcsességet akartam volna írni.

Sajnos én nem tartok ott, hogy az ószövetségi írásokat teljesen egy rangra tudnám emelni az újszövetségivel. De tiszteletben tartom, ha valaki így gondolkodik. Számomra az Ószövetség annyiban és csak annyiban értékes, amennyiben előre mutat Jézus Krisztusra, kezdve a protoevangéliumtól. Tehát az Ószövetségnek egy sajátos helyzete van az Újszövetséghez képest. Azt viszont határozottan állítom, hogy az ószövetségi nemzeti zsidó vallás nem a keresztény vallás.

Óriási probléma az Ó és Újszövetség közötti korizmoszi szakadék átívelése. -Nekem.

Kedves "A válasz írója 70%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 21:06"!

Semmi gond; lehet, hogy majd valaki bejelenti, és a modik letörlik. :)

"A "randa protestánsok" kifejezés nekem normál esetben egy negatív szóösszetétel. (Itt most egy mosolyt tessék elképzelni!)"

Ez édes volt... :)

Én ezért szoktam elég gyakran smiley-t használni, ezzel jelezve, hogy nem kell ám véresen komolyan venni, amit írtam. /Humoros mondat után pedig megerősítésként, vagy azért, hogy hátha valakinek nem esett le a tantusz./ Tényleg nehéz az írásos kommunikáció, szerintem ezért is van belőle annyi félreértés: nincs hangszín, hangsúly, beszédtempó, mimika, gesztusok... És nem tudjuk mivel pótolni. :(

Egen, hallottam már az ökumenéről, de őszintén szólva nem vagyok a pártján. Most nyugodtan utálhatsz emiatt. :)

Persze abban egyetértünk, hogy keresni kell a közös pontokat; vagy hogy azokat kell alapnak tekinteni. De egyre nagyobb szakadékot látok a különböző felekezetek között. Erre most a legfrissebb példa a már említett beszélgetés / vita, amiből kiszálltam: Végeláthatatlan magyarázgatások, félreértések, elbeszélés egymás mellett, érvelések pro és kontra... Fuj, de nem szeretem...

De a lényeg: Igazából odáig jutottunk el, hogy a katolikus illető szerint nagyjából minden protestáns tévelyeg, hamis dolgokban hisz, és a katolikus az egyetlen üdvözítő anyaszentegyház...

Na, szerinted akkor mi értelme van a párbeszédnek, ha kiderül, hogy a felszín mögött ilyen gondolkodásmód és indulatok vannak? Persze, valószínűleg én sem voltam finom és nőies... :) Csak már elég sokat olvastam a témában, és gondoltam, nyújtok némi információt; azután meg belelendültem...

Tudod, mit, egyszerűbb, ha megmutatom:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

Ok, a zsidó bölcsesség ügyében akkor megnyugodtam. :)

Az ÓSZ - ÚSZ témában akkor nem vagyunk egy véleményen. Nem tudom, itt írtam-e már, de "A teljes írás Istentől ihletett... ". Persze, ezt is lehet aztán többféleképpen magyarázni. Részemről nagyon röviden csak annyi, hogy amit az ÚSZ nem ír felül az ÓSZ-ből, az érvényes, és pont.

"az ószövetségi nemzeti zsidó vallás nem a keresztény vallás."

Persze, hogy nem, az előbbi a judaizmus, az utóbbi meg a kereszténység. Mondtam én bármikor mást? :)

A kereszténység ugyan a judaizmusban gyökerezik, hiszen Jézus Krisztus is zsidó volt emberi származását tekintve, ill. "vallását" tekintve is. /Rabbi, aki tanított a templomban és zsinagógákban./ De nem maradt meg változatlan formában, hiszen Jézus pontosan elmondta, mi az, amit addig rosszul értelmeztek, ill. - elnézést, ha túl erős a kifejezés - behozta a 2.0-s változatot... :)

Üdv, jó olvasást!

Egy kicsit hosszú ugyan, de elég érdekes, ill. elkeserítő is, továbbá hasznos is bizonyos szempontból... :)