Jehova Tanúihoz szól a kérdésem. Nálatok hogyan működik a párkapcsolat?
Szex nincs, azt tudom, de más van? Úgy tudom, hogy még a csókolózás is tiltott, meg a kézen fogva járás, nehogy kísértésbe essenek a fiatalok.
Meg nálatok nincs konkrét járás, hanem házasodási szándékkal lehet udvarolni.
Meg nyilvános helyen, vagy harmadik személy mellett lehet találkozni, szóval hogy ne legyenek kettesben, a kísértés miatt.
Ezek tényleg így vannak?
Mert egy ismerősöm is ilyen vallásban van, de őt nem akarom ilyenekről faggatni.
Illetve a fiatal tanú fiúk és lányok (az olyanok akik gyakran eljárnak a gyülekezetbe, meg szolgálatba, szóval elvileg tényleg hisznek benne és szeretik a vallásukat) ők mennyire tartják ezeket be? Milyen arányban?
Nem össze-vissza fogalmaztál, hanem nagyon is jól!
Tudod, náluk sok szabály van, és hát rengeteg értelmetlen szabály. Ők meg vannak félemlítve azzal hogy ha nem tartják be akkor elpusztulnak a világ végén, és nem élhetnek Isten királyságában majd. A tanú fiúval persze békén hagyják, vele engedik járni, de teveled azért nem engedték mert a tanúk szemében te sátán embere vagy, te nem tartozol közéjük és rossz úton jársz, és persze szerintük mindenki az aki nem közéjük tartozik. Ezért vitáztam én velük régebben.
El kellene beszélgetned azzal a lánnyal ha tényleg szereted, arról hogy mit is tanít az ő vallása, és hogy ez mind egy szektára illik rá... Ha igaziból szeret, akkor nem megy tovább a vallása után, hanem téged választ, és nem pedig egy fanatikus tanút, aki szolga módjára engedelmeskedik a vallásának, mint egy robot...
Ha szeret és te is szereted, akkor beszélj vele, hátha rájön hogy kemény felügyelet alatt tartja őt a vallása, ami nem jó, és tedd fel neki ezt a két kérdést: - Tudtad hogy minden szekta erősen igaznak tartja az ő hitét és mindenféle "világi" dolgoktól, örömöktől megfoszt? És azt tudtad hogy minden szekta olyan jó módszerekkel dolgozik, hogy képes a legtöbb embert befolyása alá vonni és keményen elhitetni hogy az ő tanítása igaz?
Úgy elhitetik tagjaikat hogy ők nem is kérdőjelezik meg hogy az a tanítás igaz e, legalábbis kevesen, akik mégis azt kérdőre vonják...
MÉG VAN REMÉNY! HA SZERETITEK EGYMÁST AKKOR BESZÉLJ VELE, MUTAST MEG NEKI EZT A TOPICOT, ÉS MOND MEG NEKI HOGY ÉN EGY ÉVIG TANULTMÁNYOZTAM VELÜK BIBLIÁT ÉS RÁJÖTTEM HOGY SZEKTÁS VONÁSAI VANNAK A VALLÁSUKNAK, EZÉRT OTTHAGYTAM ŐKET, MAJDNEM ENGEM IS SIKERÜLT BEHÁLÓZNIUK, ALIG KÉTELKEDTEM A SZAVUKNAK, DE MIKOR MEGKÉRDŐJELEZTEM VALAMIT NAGYON KEMÉNYEN, AKKOR GÁZ VOLT!
A kérdezőnek (felvigyázótól):
Nagyon sajnálom, ami veletek történt. Ha van erőd, akkor mindenképpen javaslom, hogy a To Verdener c. filmet nézd meg. Nagyon hasonló történet van feldolgozva benne: Jehova Tanúja lány és egy nem Jehova Tanúja fiú bonyolult kapcsolata. A filmben van pár pontatlanság, de egész biztos vagyok abban, hogy rá fogsz ismerni magatokra. Ha a film után is úgy érzed, hogy van esély a kapcsolatra, akkor próbáld meg.
Sajnos van olyan, amikor két ember szereti egymást, de a kapcsolatuk nem működőképes. Azt nem állítom, hogy egyik Tanúnak sem lehet sikeres kapcsolata külső emberrel, de ennek kicsi az esélye, az eltérő életstílus miatt.
Nem akarlak elszomorítani, de számos olyan dolog van egy Tanú életében, amit egy külső embernek nehéz békével elfogadnia. Én olyan vagyok, aki szándékosan nem lép át egy határt, amikor felvigyázói szolgálatról van szó. Ugyanakkor ez nem minden vénre igaz. Például ügy lehet abból, hogy mit tettetek karácsonykor, húsvétkor, kellemetlenség lehet a születésnapból és azt hiszem nem is kell sorolnom tovább. El tudnád fogadni, hogy ezekben az esetekben a párod teljesen elzárkózik? Nincs lehetőség konszenzusra, mert nagy eséllyel olyan nemet mond ezekben az ügyekben, ami soha nem változik meg.
Ha ezek után is nagyon akarod ezt a kapcsolatot és vállalod azt az egyenlőtlen szereposztást, hogy nagyobb részben te alkalmazkodsz az ő hitéhez, akkor tényleg sok sikert kívánok hozzá. Nem lesz egyszerű egyikőtöknek sem.
Az ő részét is leírom. A családja és a gyülekezete állandóan támadni fogja. Te eleve úgy indulsz ebben a kapcsolatban, hogy ellenségként fognak rád tekinteni. Ő két tűz között lesz, mert az érzései majd hozzád kötik, de a hitét képviselő gyülekezettől nagyon sok támadást fog kapni, hogy szakítson veled. Az ok egyszerű: te egy kívülálló vagy.
Persze nincs minden veszve, de csak akkor, ha nagyon szeretitek egymást. Keress olyan személyt a barátnőd gyülekezetében, aki nem kezel ellenségként, egy férfit. Beszélgess vele, barátkozz össze vele. Így már lesz egy embered, aki kisegít majd titeket akkor, amikor nehéz lesz.
A másik kérdésedre válaszolva: azért titkolt el téged, mert a kiadványokban leírt szabályokkal ellentétesen cselekedett. A szabályok szerint kívülállóval nem javasolt szerelmi kapcsolat. Ha megteszi, hogy ilyen kapcsolatot létesít, akkor egy ideig megbélyegzett lesz a hittestvérei előtt. Ha a gyülekezeten belül létesít szerelmi viszonyt, az önmagában, mint kapcsolat, nincs megbélyegezve.
Amúgy "megnyugtatlak", az éppen bimbózó szerelmeknek kemény próbát kell kiállni, mert a gyülekezetek többsége nagyon kritikusan kezeli a helyzetet. Ennek a vallásunk történelme ad alapot, de ezt nem írom le, mert számodra érthetően ez érdektelen. Ha a fiúval komolyabb lesz a kapcsolat, akkor majd nagyon sokat kell olyan beszélgetéseken részt venniük, ahol figyelmeztetik őket az udvarlás veszélyeire. A gyülekezet egy-egy tagja szinte állandóan jelenteni fogja, ha kézen fogva sétálnak valahol, meg ilyenek. Tehát ez sem egyszerű út a számukra.
Kérdezted hogy mi lesz közte és a másik fiú között. Igazából ezt ők ketten tudják. Ahogy írtam korábban, a becslésem szerint fele-fele arányban tartják be a szabályokat a gyülekezetben. 50 százalék esély van rá, hogy megmaradnak a házasságig szűznek. Persze abból kiindulva, hogy köztetek mi alakult ki, elég kevés esélyt adok arra, hogy másik kapcsolatában a lány nem megy el minimum addig, mint ti. Azt hiszem egyetértesz te is abban, hogy a szavaknál erősebb érv, hogy ki mit tesz meg. Ha veled elment valameddig, ugyanaddig a mostani szerelmével is - talán. Legalábbis én ezt valószínűsítem.
Ha a saját gyülekezetem nézem, akkor akár pontos statisztikát is tudnék neked írni arról, hogy hány udvarlásnál fordul elő szexuális kapcsolat. Természetesen nem írom le, de a fentebbi becslés közelíti a valóságot.
Tehát 2 érvem van arra, hogy miért nem feltételezem, hogy teljesen "szabálykövető lesz":
- statisztikai valószínűség
- veled létesített kapcsolatban felmutatott viselkedése
Módosíthatja azért az is a kialakuló helyzetet, hogy milyen a fiú, hol találkoznak és mit akarnak.
Írtad, hogy az egyik vén felesége "jelentett" titeket. Na, ez egy nagyon jellemző szokás a gyülekezeteinkben. Van egy szabály, mely szerint "jelentési kötelezettség" van arra nézve, ha valaki "rosszat" tesz. Ezt sajnos nem úgy alkalmazzák sokan, ahogyan kellene. Arra tippelek, hogy utána a barátnőddel elbeszélgettek a gyülekezete vezetői és ez is benne volt a szakításotokban. Egy-egy ilyen beszélgetés során nagyon erős érveket tudnak bevetni a barátnődnél.
Én nem csinálok ilyeneket, de így is el kell mondanom bizonyos tényeket annak a gyülekezetbe járó testvérnek, aki külső emberrel létesít szerelmi kapcsolatot. Ebben az esetben egy sor "gyülekezeti karrierlehetőség"-ből kizárja magát. Talán valami ilyesmit mondtak a barátnődnek és ettől meggondolhatta magát. 10 esetből 9 alkalommal, amikor ezeket a kizárási lehetőségeket felsorolom, azt kapom válasznak, hogy "akkor is szeretem annyira, hogy ez nem riaszt el". A barátnőd lehet, hogy a 10. volt.
Tényleg nézd meg a To Verdener-t. Nézd végig és egy csomó dologra rá fogsz ébredni. Könnyen lehet, hogy utána már nem is vágysz majd rá.
Egyébként 2 hete jött hozzám egy fiú, hogy szakított a gyülekezetünk egyik testvérnőjével és nem bír túljutni. Szerinte lenne esélyük - amúgy a hit miatt szakítottak, a fiú beteg édesanyjának volt születésnapja, akkor borult minden. A fiúval megnézettem a filmet és azt mondta, hogy jobb így. Amikor múlt héten a boltban összefutottunk azt mondta, hogy most már kifejezetten örül. Nézd meg te is, melegen ajánlom.
Kérdezted még, hogy mi lesz ezek után?
A soraidból úgy érzem, hogy fiatal lehetsz, ez az első szerelmed, ezért még nem tudod mit lehet tenni, hogy ne fájjon annyira.
Innen saját tapasztalatom osztom meg veled. Nekem van egy 3 lépéses terápiám.
1. lépés: elfogadom, hogy a kapcsolatnak vége. Egyszerűen tudatosítom magamban, hogy ez lezárult, nincs tovább. Valamit nekem kell tennem, hogy ne fájjon, mert a másik fél nem fog.
2. lépés: veszek a boltban 3-4 nagyon jó DVD-t és megnézem.
3. lépés: keresek mást, akivel kicsit kiszórakozom magam, aki mellett lehet felejteni. Nem beszélek neki arról, hogy mi a bajom, csak szórakoztatom, beszélgetek vele, hagyom, hogy jól érezze magát velem. Ez nagyon sokat segít.
+ egy "bölcs" tanács: ha valaki egyszer szakított veled, és újra elkezditek, akkor te jársz rosszul. Neked kell alkalmazkodni, másodlagos leszel az illető életében, nem vagy vele egyenjogú. Ez szerintem nem jó.
Olyannal érdemes kezdeni, aki ugyanúgy akar, mint te őt. Ahol ő is kész érted mindenre, és te is viszont. Az a kapcsolat szerintem az igazi, ahol egy vallás nem képes közétek lépni.
Nekem olyasvalaki volt először a feleségem, akit mindenki irigyelt tőlem. Tényleg csinos volt, megőrültem érte. Én alkalmazkodtam, én tűrtem, stb. Alig fél év után maga volt a pokol. Amikor elköltözött tőlem, egy hétig ünnepeltem. Utána találtam olyat, aki nagyon normális, ahol egyenrangúak vagyunk, ahol mindketten dolgozunk a kapcsolatunkért. Már kétszer annyi idő óta vagyunk házasok, de semmi olyan nem volt, ami az első esetben. Úgyhogy fel a fejjel, van remény :)
Meglepődve olvasom a topicot!
Jól értem, hogy egy felvigyázó válaszolt és a gyülekezete tagjai szólják meg, hogy minek beszéli ki ezeket?!
Inkább örülni kellene, hogy nem ad olyan válaszokat, ami alapján szektásnak lehetne mondani. Szerintem érthetően, normálisan leírt mindent. Kár, hogy megszóljátok érte. Amíg nem olvastam a letolást, egész' meg voltam lepve, hogy lehet ilyen stílusban is beszélgetni egy Jehova Tanúja vénnel.
A vénnek üzenem és kívánom, hogy a gyülekezetben is vigye ezt a stílust!
Köszönöm a válaszát kedves felvigyázó úr, és azt is, hogy időt szakít a problémámra.
A kapcsolatunk úgy indult, hogy persze mindketten szerettük volna, de ő figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű.
Ennek ellenére igazából semmi különösebb probléma nem merült fel köztünk.
A kialakult helyzetnek nagyobb részt én vagyok a felelőse, mert sok mindent olvastam a neten a vallásról, sokszor hülyeségeket kérdezgettem, hogy miért így miért úgy, illetve voltak dolgok amikkel akaratomon kívül megbántottam őt. De persze senkit nem akartam bántani, főleg nem őt. Csak én néha értetlenül álltam a sok korlátozás előtt, volt hogy nekem is sok volt. Ebből lett elege, amit a fejemhez is vág, hogy volt lehetőségem, de elrontottam. De mindenhez két ember kell. Nem mondom, hogy ő hibás, de valamit rosszul csináltunk. Lehet hogy rosszul szabta meg a határokat, amiket átlépett, és ez bántotta. Mert bántották azok a dolgok amik voltak. Le is álltunk velük.
Én teljesen össze vagyok zavarodva. Nekem teljesen úgy jött le, hogy ők betartják a szabályokat, erre Ön azt írja belső emberként ráadásul, aki mindent tud, hogy nem mindenki tartja be. A hit és a kiközösítés ellenére.
De ő nagyon is azért akarta betartani, meg azért titkolt, mert félt a következményektől, meg mondta is hogy figyelnének minket, ránk szállnának.
Vagy ezeket a dolgokat gyülekezete válogatja? Van ahol ezt szigorúan veszik, míg máshol lazábban?
És a Tanúkról mindig azt olvastam, meg hallottam, hogy ők szigorúan betartják a Biblia előírásait, az élet minden területén, ezért is olyan más az életvitelük.
Úgy tudom, hogy az erkölcs náluk az egyik legfontosabb. Ha Ön paráznaságról tud, akkor miért nem tesz ellene a gyülekezetében? Ha nem is kiközösítéssel, de olyan programok szervezésével, amely a fiataloknak szól? Pl. prédikációval, vagy ilyen szerepjátékkal, dialógusokkal, amik az összejöveteleken vannak. Elnézését kérem, nem számon kérni akarom Önt, de ezek olyan visszásságok, amiket nem lehet szó nélkül hagyni.
Egy Tanúnak a hite és a vallása a legfontosabb, legalábbis a kapcsolatom alapján én ezt szűrtem le.
Egyébként már két éve vége van. Húszas éveink elején tartottunk akkor és fél évig voltunk együtt. Mindkettőnknek első komoly kapcsolat volt és első nagy szerelem.
Nekem nagyon fontos volt, nagyon hittem a kapcsolatunkban. Soha nem gondoltam hogy ennek valaha is vége lehet.
Néha a fejemhez vágta, hogy ha nem lettem volna hülye , akkor most nem itt tartanánk. Biztos neki is nagy törés volt mindez.
Nekem nagy csalódás, mert még így két év távlatából is azt mondhatom, hogy szerelmes vagyok belé. Ilyen szerelem már ebben az életben nem lesz. Ilyen érzelmek, élmények, hogy a másikért bármit megtenne az ember, nem lesz már.
Én mindenem odaadnám ha együtt lennénk, vagy legalább a lehetőséget megkapnám ,hogy rendbe hozzam a hibáimat.
De ő már nem szerelmes belém, bejött a képbe ez az új fiú, igy minden veszve.
MOndta is még télen, hogy adjam fel a reményt is , mert tönkre akartam tenni az életét. De én nem akartam, főleg annak nem akartam rosszat akit szeretek.
Mondta még hogy nem véletlenül nem hívott, nem keresett, csak ritkán.
Legutóbb mondtam, hogy azért próbálkoztam sokat, hogy hátha maradt még némi érzelem benne, erre mondta, hogy azok mélyen vannak, nem tudom őket előhalászni.
Nem gondoltam, hogy ilyen rossz lesz.
Ősszel meg kijelentette, hogy ez nagy szerelem volt, mély nyomot hagyott benne. De ezek szerint lehet hogy mégse volt nagy szerelem, ha már van más.
Ez most nagyon rossz érzés, úgy szeretném ha velem lenne. De úgyse lesz már sajnos.
A szakítás után meg nagyon "nyomultam", sms-ek, telefonok, de pánikba estem, megilyedtem, nem tudtam, hogy ilyenkor hagyni kellel leülepedni a dolgokat. Biztos ebből is elege lett.
Nem is akart velem azóta se találkozni, egyszer voltunk pesten, szakítás után 2 hónappal, akkor jó volt, de nem tudtunk beszélni a kapcsolatunkról, meg nem is akarta igazából a találkát, de úgy láttam rajta , hogy azért örült neki. Mindig mondta, hogy most mosolyszünet van , meg majd meglátjuk.
Aztán jött hogy vége, soha nem leszünk egy pár. Persze még volt sok minden, de már most is hosszú az írásom.
Szóval én úgy látom, hogy őt nagyon megviselte a dolog, hogy nem volt szabálykövető akkor. Lelkiismeretfurdalása volt. És mindig mondta, hogy szex meg csók csak esküvő után. Akkor azóta változhattak a dolgok?
De legalább szüzen menne férjhez.
Én már tényleg nem értek semmit.
De ő nem csak attól félt hogy lebukunk, hanem a vallásába vetett hite is meg van, legalábbis én úgy látom.
És a Tanúkról mindig azt olvastam, meg hallottam, hogy ők szigorúan betartják a Biblia előírásait, az élet minden területén, ezért is olyan más az életvitelük.
Úgy tudom, hogy az erkölcs náluk az egyik legfontosabb. Ha Ön paráznaságról tud, akkor miért nem tesz ellene a gyülekezetében? Ha nem is kiközösítéssel, de olyan programok szervezésével, amely a fiataloknak szól? Pl. prédikációval, vagy ilyen szerepjátékkal, dialógusokkal, amik az összejöveteleken vannak. Elnézését kérem, nem számon kérni akarom Önt, de ezek olyan visszásságok, amiket nem lehet szó nélkül hagyni.
Egy Tanúnak a hite és a vallása a legfontosabb, legalábbis a kapcsolatom alapján én ezt szűrtem le.
Ez így van, ahogyan az utolsó mondatban megfogalmaztad. Én két évig álltam a Tanukkal kapcsolatban, és abban az időben rengeteg mindent tapasztaltam velük kapcsolatban, és ahogyan ezeket a sorokat olvastam, nekem valami eszméletlenül bűzlik. Ahogy te is írtad, összezavarodtál. Nem csodálom. Egy fél évig hallottál a Tanukról, és az alapján sztem nagyon hiteles dolgokat tapasztaltál velük kapcsolatban. Nekem nagyon fura, hogy most jön egy állítólag "felvigyázó", és olyan dolgokról beszél, melyek sztem kapcsolatban nincsenek a Tanukkal. Tény, hogy vannak akikre tényleg jellemző, amiket ez az ember ír, de őket ki is közösítik, ha pedig nem is derül fény, mit tettek, Isten úgyis látta, és egy megfelelő időpontban felszínre fogja hozni a tetteket. Ez az, amit pontosan megtanultam, míg kapcsolatban voltam velük, és ez az, amit valószínűleg a barátnőd is élénken elméjében tartott, amiért lelkiismeret furdalása is volt.
Nem akarok vádaskodó lenni, és helyetted döntéseket sem hozni, de sztem ez a "felvigyázó" egy kamu. Méghozzá óriási kamu. Ha valaha volt is felvigyázó, az sztem óriási múlt idő, biztos vagyok benne, hogy egy ilyen ember nem vezethet egy gyülekezetet. Hiszen nyilván te is tudod, hogy a felvigyázó feladata, hogy példát mutasson. Márpedig ha valaki így gondolkodik a SAJÁT gyülekezetéről (esküszöm, mintha Tanu gyűlölő ember írta volna ezeket a szavakat), akkor kérdem én, hogy bíráskodhat más Tanuk felett? Ha alaposan belegondolunk, egy cég vezetője sem mond ilyet a saját cégéről. Milyen lenne már, ha a dolgozók azt hallanák, hogy ez a cég egy csőd, itt csupa haszontalan emberek dolgoznak, akik a munkájukon kívül bármit megcsinálnak, és közben pedig mindenki tudná, hogy a cég vezetője egy alattomos ravasz ember. Az átlag ember felháborodna egy ilyen igazságtalanságon. Akkor vajon egy erkölcsös vallás megengedhet ilyet magának?
Nem lehet, hogy ez az ember le lett váltva felvigyázói tisztségéről, és dühében le akarja járatni a vallást? Vagy lehet hogy nem is Tanu? Ki van közösítve? Ha neten néztél utána a vallásnak, nyilván találkoztál bizonyos exjehova tanuja oldalakról, melyek kimondott célja a vallás lejáratása. Nem lehet, hogy ő is ennek a tagja? Vagy lehet, hogy egy ilyen oldal megteremtője is? Azért érdemes ilyenekbe belegondolni, mielőtt valaki elhiszi ezeket a dolgokat. De mondom, nem szeretnélek manipulálni, csak a véleményemet írtam le.
Egyébként én személy szerint nem vagyok megkeresztelve, két év után azért hagytam abba a gyülekezetbe járást, meg a tanulmányozást, mert az ünnepek nem megtartása (főleg a karácsonyé) számomra elképzelhetetlen mai napig. Sok mindent változtam a vallás miatt, de erről képtelen vagyok "leszokni". Így minden kapcsolatot megszakítottam velük. Ennek ellenére én igenis tisztelem ezeket az erkölcsös, tiszta szívű embereket, akiknek 95% igenis olyan, mint amilyennek te leírtad: hite és a vallása a legfontosabb. A maradék 5%? Ha a való életet nézed, minden társadalmi közösségben (munkatársak, osztálytársak) megvan ez az 5%, ami ellen nagyon tenni nem lehet. És a 95%-ba tartózok pedig jogosan igazságtalanságnak tartják, ha aszerint ítélik meg őket, milyen az az 5%, nem igaz?
Én úgy gondolom, hogy vallás ide vagy oda a való életben is el kell tudni engedi a másikat. Ha igazán szereted őt, márpedig a leveleidből ez jön le, akkor azt kell legfontosabbnak tartanod, hogy ő boldog legyen. Ha azt mondja, hogy ő most boldog, akkor legyél te a legboldogabb, hiszen akit szeretsz, boldognak láthatod. Őszinte leszek: valószínűleg soha nem fogja a vallását miattad otthagyni, még akkor sem, ha bizonyos mondatok alapján ez az ábrándkép is lebeg a szemed előtt. El kell őt felejtened. Lehet, hogy férjhez is megy ahhoz a fiúhoz, nem tudhatod. Tudom, hogy ezt könnyű mondani, megtenni már kevésbé, de a te érdekedben mondom, hogy zárd le. Neked lesz sokkal nehezebb, ha évekig gyászolsz utána, hidd el.
Írtad, hogy ő az igazi. Erre nem igazán tudok mit írni, de neki valószínű, hogy a vallása, és hogy Istenhez hű maradjon, fontosabb lesz, mint a szerelem. Őszintén sajnálom, de ez a helyzet. És ezt lehet még szépíteni, meg húzni a mézes madzagot a te orrod előtt, de a történet végén neked fog a legjobban fájni, és biztos vagyok benne, hogy ezt a lelked mélyén te is pontosan tudod.Azt javaslom, ezt zárd le, és nyiss mások felé. Lányok ezrei szaladgálnak az utcán, hogy egy ilyen szerető, és megértő barátjuk legyen, mint amilyen te vagy. Kívánom, hogy rendeződjön az életed, és igazán boldog legyél.
23/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!