Róma püspöke volt-e Péter apostol?

Nem semmi ez a megvadultan antikatolikus figurának a buzgalma, kíváncsi vagyok miféle ostoba fundamentalista forrásokat dolgozott össze. Érdekes egyébként, mert ez az alak tudtommal amúgy Őrtorony-szolga, és akik köztudottan nem igen nyúlnak más felekezetek vallási traktátusaihoz, de most azért az Egyház mocskolása érdekében minden ürüléket felvesz a földről.

Ami a kérdésben feltett érdekes érvet már sokan megcáfolták. Nem csak a katolikusok, hanem protestánsok és úgymond "független" történészek között is egyértelmű, hogy Péter bizony járt Rómában, létrehozta a keresztény közösséget (= egyházat alapított), és itt is halt vértanúhalált. Ezt nem csak az ókeresztény irodalmi és történelmi feljegyzések teszik bizonyossá - hiszen kivétel nélkül az összes ókeresztény író Pétert Rómához kapcsolja; ehhez láss néhány példát a depositum.hu-n -, hanem a régészeti kutatások is teljesen megalapozzák. 1968-ban tárták fel a Szent Péter Bazilika főoltára alatti tárnákat, és bizony ott találtak egy első századból való sírt, amit egy "Péter van itt" feliratú szikla zár le. Már a benne lévő csontokat is megvizsgálták, és kiderült, hogy az egy kb. 60-as éveiben járó férfié, aki az első században halt kereszthalált. De ezenkívül Péter Rómába vezető útja során érintett városokban is számos dolog őrzi ottlétének emlékét. Mindezek ellenére a protestáns fundamentalisták közül többen nem hiszik el (nem akarják elhinni), hogy Péter járt Rómában, csak amiatt, mert erről a Biblia - szerintük - hallgat. Számukra csak a Biblia szövege nyújthat biztos pontot, az is csak az általuk értelmezett módon. Szerintük ebben az esetben, ha a Biblia nem tesz róla említést, akkor az meg se történhetett; és az teljesen mindegy, hogy a Biblia nem is tagadja azt, hogy Péter Rómában járt.

Nos, kifejezetten valóban nem említi a Szentírás azt, hogy "Péter Rómába ment és egyházat alapított, és így ő lett az első római püspök, vagyis a pápa". Egyetlen egy apostol utazásairól sem tesz részletes említést, még a leginkább tárgyalt Szent Pál-i utakról sincs teljes összképünk, haláláról is csak a hagyományból értesülünk. Az az állítás sincs benne a Bibliában, amit ez a "bibliás keresztény" elfogadottnak vél, vagyis, hogy "i. sz. 60 és 65 között Pál hat levelet írt Rómából". Ez pl. a protestáns hagyományból való, ami ráadásul - a bibliatudósok legalább 95%-a szerint nem is igaz. Pál ugyanis minden bizonnyal csak egy levelet írt Rómából, a 2. Timóteus-levelet, a többit - amit néhányan a római fogságból eredőnek tartottak - az efezusi fogságából írta 53 és 58 között (Fil, Kol, Filem, Ef), vagy római letartóztatása előtt a 3. missziós útján 63-64-ben (1Tim, Tit). Az 1Tim-ben azért nem említi Péter, mert ő ekkor már meghalt. A Római levélben pedig azért nem, mert akkor, amikor azt írta, Péter nem volt Rómában (erről majd később is írok). Szent Péter apostolként folyamatosan utazott - ahogy Pál is - nem csak avégett, hogy misszionáljon, vagy, hogy gondot viseljen a többi, általa alapított egyházakra, hanem azért is, mert veszélyben volt. Az új "szekta" vezetőjét ugyanis már kezdetektől fogva üldözték a zsidók mellett a római hatóságok is. Róma a keresztények első számú ellensége lett, s ez utóbbi tényből (amit számos római feljegyzés is megerősít) következik az is, hogy Péter római tartózkodásáról beszél a Biblia. Az Első Péter-levélben ugyanis azt írja az apostol, hogy "Üdvözöl titeket a veletek együtt kiválasztott egyház Babilonban, és Márk, a fiam." (1Pét 5,13). Ebben az időben két Babilon nevű helység létezett, az ősi, híres mezopotámiai város, amelyről az Ószövetség többször is szól, valamint egy egyiptomi kis római helyőrség (Babilon Fossatum). Csakhogy ekkor az ősi Babilon már nem is létezett, csak nyomaiban, és kb. olyan kis, jelentéktelen lakóhely volt, mint az egyiptomi Babilon. Mit keresett volna Péter, az első számú apostol ezen bármelyik kis falucskában? Semmit, mert nem is ezekről van szó. A Jelenések könyve többször is beszél Babilonról, de végig úgy, mint az egy "nagy és erős város", amelyet egyértelműen Rómával lehet azonosítani (vö. 14,8; 16-18. fej.)(egy esetben pedig Jeruzsálemmel). Független ókori források is megerősítik, hogy a Babilon egy kódnév volt a keresztények között, ami alatt Rómát értették. Tehát Péter az első levelét Babilonból, vagyis Rómából írta. Ezt az Apostolok cselekedetei is megerősíti. Ugyanis, azt írja, miután Péter csodás módon megszökött a börtönből, hogy Péter "más helyre utazott" (görögül: "eis héteron topon") (ApCsel 12,17). Itt Péter testvérei elől nem akarta titkolni, hogy hova megy, viszont a római hatóságok elől igen. Ezért használta ezt a görög kifejezést, ami Ezekiel könyvére utalt, pontosan az Ez 12,13-ra, ahol szó szerint ez a szöveg olvasható. Innen tudható, hogy az a "más hely" Babilon, vagyis Róma. Ez az esemény Kr.u. 42 körül történt, vagyis Péter ekkor alapította meg ott a keresztény közösséget, ám nem maradt ott végleg, hiszen Kr.u. 48-ban már Jeruzsálemben volt az apostoli zsinaton. Szent Pál a Római levelet Kr.u. 55-57 között írta meg, és azért nem üdvözli Péter, mert ő akkor nem volt a városban, mert csak néhány évvel a levél megírása után kb. Kr.u. 60 körül ment vissza oda. Bár nem volt ott, de Pál azért utalt rá közvetetten, hiszen azt írja: "Így tehát becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt, nehogy más által rakott alapra építsek... Ez akadályozott meg igen sokszor abban, hogy hozzátok menjek." (Róm 15,20.22).

Ha összerakjuk a szentírási utalásokat a régészeti leletekkel és az ókeresztény feljegyzésekkel, akkor bizony teljes összhangot kapunk, amelyek egymást erősítik. Viszont, ha nem fogadjuk el Péter római egyházalapítását, akkor pusztán egy oktalan előítéletre hallgatunk az értelem helyett. Lehet választani.

Ha pedig esetleg komolyabban érdekel a téma, egy ajánlott olvasmány: Carsten Peter Tiede [egy protestáns tudós]: Péter apostol nyomában.

Az, hogy valaki Róma püspöke, az nem feltétele, hogy pápa legyen. Az a feltétele, hogy Péter tette a következőt Linust/Kelement örökösül, és ott székelt. Az ókori, reneszánsz előtti középkori pápák felfogásukban ugyanazok voltak, sohasem voltak olyanok, mint a reneszánsz elődeik. A pápák a keresztrefeszített Krisztus helytartói voltak, és önmagukat a legkissebbnek kellett tekinteniük, és ez a helyes pápai magatartás. A reneszánsz előtti középkor mégsem volt olyan sötét, mint az antikatolikus rendszerek a modern világban elhitetni akarják. A Szentírást tudatosan kezelték, ahogyan a keresztes háborúk és az inkvizíció is tudatosan, nem vakon folytak. Bizonyíték rá a történelmi revíziók.

Felmerül a kérdés: miért pont Róma? Elsősorban azért, mert itt egy igen jelentős gyülekezet alakult ki. Másodsorban azért, mert az Egyház itt volt autonóm, és nem kellett magát a császárnak alárendelnie, noha ezt később a német római császárok oly sokszor megkísérelték. Ha másutt székelt volna, akkor az lenne a k.kereszténység központja.

"Hogy pedig maguk a katolikusok mennek szembe egymással ebben a kardinális kérdésben, mutatja, hogy utólagos kitalálás az egész, amiben nem tudnak ők maguk sem megegyezni."

Az eretnekek kezdetben mind katolikusok voltak...

"Ha ön ókori forrásokkal bizonyította (?)amit az ihletett Szentírással nem tudott, akkor a buta képzetének erősítgetése magára illik, nem rám!"

Tehát, amely nincs megemlítve a Szentírásban, az nem létezik? :)

Lenne egy indiszkrét kérdésem, hogy nem erről a honlapról szedi az idézeteit?

[link]