Találkoztatok már súlyosabb valláskárosultakkal? Mi lett a vége a kapcsolatnak? Hogyan szakadt meg? Vagy maradtatok?

59.

A kérdést szándékosan úgy tetted fel, hogy csak egy válasz lehetséges.

Csak nem gondolod, hogy Isten hagyja, hogy a népe ilyesminek legyen kitéve?

Isten sok mindent megenged, de az nem jelenti, hogy teljesen mindent.

A holokaustot is megengedte, de nem úgy, hogy maradéktalanul kárt tegyenek a népében. De más népekkel szemben sem.

Isten nem úgy gondolkodik ahogy te, vagy más emberek.

Mivel nem ismered Istent, csak felületesen kaptál róla jellemzést, ezért gondolkodsz emberi módon.

Isten soha nem kér olyat, ami bárkinek a halálát okozza. Csak neked tűnik úgy, mert ezt nevelték bele az elmédbe.

Nem a vérátömlesztés hiánya okozza valakinek a halálát, és nem az menti meg az életét.

Ha az egészséget, életet vesszük alapul, akkor is Két egyforma vér nincs, legfeljebb hasonló, és mindegyik a maga sajátos hulladékával rendelkezik. Egy ember pedig ki van téve annak, hogy begfogadja a szervezete, vagy kilöki. Ha be is fogadja, más ember hulladékát fogja szállítani, aminek lehetnek következményei.

II. János Pál Pápa is kapott vérátömlesztést, és vérmérgezéssel kellett visszaszállítani a kórházba.

Neki sem tudtak teljesen megfelelő vért biztosítani.

DE újra kiemelném, hogy mi nem az egészség miatt tartózkodunk, bár ez is benne van, az elutasításban.

Ennek mélyebb értelme van, amit most még nem tudsz, vagy nem akarsz megérteni.

61

Kedves Kérdező.

Igyekszem mindenkivel barátságosan "beszélgetni".

Sajnos az írás nem közvetíti a hangszínt, hangnemet.

De soha nem minősítek le senkit, csak mert nem értek egyet vele.

Akik ezt teszik, különbnek tartják magukat, pedig épp ettől nincsenek "fentebb".

"Isten sok mindent megenged, de az nem jelenti, hogy teljesen mindent.

A holokaustot is megengedte"

Ez nagyon nagy baj!

Eleve egy végtelen istennél nem fordulhat elő olyan, hogy megenged valamit, amit nem akar.

TEHÁT a holokausztot is ő akarta! Már a teremtés előtt!

És ez bizony nagyon nagy baj...

...ja, és amúgy ki mondta azt, hogy "mindent" nem enged meg? Erre mi a biztosíték?

Vagy, ha valaki felrobbantaná a Földet, akkor kinél tiltakoznál utána? Netán felelősségre akarnád vonni őt?

64

Kedves Barátom.

(4Mózes 23:19) 19 Isten nem ember, hogy hazudjon, nem is embernek fia, hogy meggondolja magát. Vajon mond olyasmit, amit nem tesz meg? Beszél olyasmiről, amit nem visz véghez?

Megértelek, emberi szemszögből nyilván hibának tekinthető. DE vizsgáljuk már meg Isten oldaláról is az eseményeket.

Az a hiba, hogy csak emberi szemszögből értelmezünk, Istent kihagyjuk ebből, pedig nem kellene. Könnyű arra hivatkozni, hogy neki "hatalma van".

De vedd figyelembe, hogy Ő nem él vissza a hatalmával, hanem engedi bizonyítani azt az állítást, hogy az ember tudja magát Isten nélkül irányítani.

Egyébként, ha megengedné, már régen felrobbantották volna. Ez is bizonyítéka, hogy Isten holmi embereknek nem engedélyezi, hogy keresztbe húzzák a szándékát a Földdel és az emberiséggel kapcsolatban.

Ellenben azt lehetne mondani, hogy Istennek nincs hatalma megakadályozni a teremtményei aljasságait, és a saját tervét emberek megtudták hiúsítani.

Ha nem engedte volna meg a háborút, akkor a saját jövendöléseinek mondott volna ellent. Már pedig az utolsó napok egyik jele a háború, és azok növekvő hadereje, és az emberi gonoszság fokozódása.

De ez még nem a vége.

Hogyan állapítod meg, hogy hol tartunk Isten szándékában, ha nem látod a jeleit?

Sok ember, sok testvérünk veszett oda a háborúban, még sem vádoljuk Istent.

Az Isten elleni vádak alapító tagja Sátán, ahogy a hazugságnak is ő a feltalálója.

Ezzel neki szerzünk örömet, amikor érthetetlenül Isten ellen támadunk, mert vagy nem tudjuk, vagy nem értjük, nem akarjuk megérteni a tényeket.

Isten pedig mindent jóvá fog tenni mert megígérte, és Ő az ígéretét betartja. Olyan kárpótlást ad majd, ami teljesen elfeledteti az embert, hogy milyen nehézségeken kellett átmennie. Az emlékezetéből is kiesik.

Isten nem mond, nem ígér olyat, amit nem valósít meg.

"Ő nem él vissza a hatalmával"

Nyilván Jónásnak is engedte, hogy éljen a szabad akaratával, igaz? Meg még voltak páran, akik bele is haltak az ő akaratába.

De mint írtam: egy végtelen istennél MINDEN úgy történik, ahogy ő akarja.

Ha volt bűnbeesés, az is azért történt, mert ő kifejezetten EZT AKARTA.

66

Sajnálom, de téves a következtetésed.

Igen, Jónásnak is szabad akarata volt, és elment más irányba.

Tette ezt annak ellenére, hogy tudta, Isten nélküle is megoldja az ügyet. Isten még sem mondott le Jónásról mert tudta, hogy az emberektől való félelem miatt döntött így. Ellenben a sírja lehetett volna a nagy hal gyomra.

Jónás megtanulta, hogy az emberektől való félelem csapda.

Aki fél, az nem lett tökéletes a szeretetben.

(1János 4:18) 18 A szeretetben nincs félelem, ugyanis a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem akadályoz minket. Valóban, aki fél, nem lett tökéletes a szeretetben. . .

Jónás nem szerette kellő képen Istenét, mert az emberektől való félelemre fókuszált.

Ezt azért gondolod így, mert Isten szándékát kihagyod ebből.

Akik pedig tették az akaratát, nem kényszerből és nem azért tették, mert eleve így döntött, hanem önként vállalták.

Ezzel azt bizonyították, hogy egyet értenek Isten vezetésével és azzal, hogy Ő szándékának megvalósulását támogassák.

Munkatársai vagyunk Istennek.

Senkinek nem határozta meg előre mit kell tennie, ezek az emberek önként vállalták, hogy összhangban élnek Istennel.

Nem kötelez senkit, hogy így éljen, téged sem, engem sem.

Én Isten szavának pontos ismerete miatt vállaltam, megértettem valamit, amit sokan nem értenek, vagy nem akarnak megérteni.

Ja, persze.

Mindjárt elmagyarázod, hogy tulajdonképpen Jónás maga akarta, hogy elnyelje a hal.

Szerintem ebből elég volt. Mindenki látja, mi a helyzet.

Én azt nem értem, kedves JehovaTanúja, hogy nálad miért olyan negatív az "emberi módon való gondolkozás". Emberek vagyunk, hogy máshogy gondolkodnánk? Isten isten, ő nyilván isteni módon gondolkozik, amit mi nem igazán tudunk felfogni. Bárki, aki azt hangoztatja, hogy tökéletesen érti Isten szándékát/akaratát/terveit/gondolkodását, csak áltatja önmagát. Emberek vagyunk, ezen a téren mindig is limitáltak voltunk/vagyunk/leszünk.

Szabad akaratot kaptunk, és ami még fontosabb: értelmet, hogy gondolkozzunk. Szabad kérdéseket feltenni, kételkedni, bizonytalannak lenni, megkérdőjelezni amit a templomban/istentiszteleten/összejövetelen a pap/lelkész/vén/elöljáró mond. Mert egyáltalán nem biztos, hogy igaza van, akkor sem, ha azt állítja, hogy maga Isten vagy a szentlélek sugalmazta neki, amit mond.

Nincs olyan, hogy "pontos ismeret" a hitbéli kérdésekben, azok mindig a hiten alapulnak, nem a tudáson. A tudáson a tudomány alapul. Amit szintén isten adott a kezünkbe, hogy egymáson segítsünk és jobban értsük a körülöttünk lévő világot, hogy vigyázni is jobban tudjunk rá.

Stockholm-szindróma.

De amúgy valós élethelyzetben ki szokott derülni, hogy mit hisznek és kit szeretnek...