Isten mint ha tudta volna, hogy egyszer vita tárgya lesz az evolúció ezért kijelentette, hogy minden állatott saját neme és faja szerint teremtett nem pedig egymásból. Lehet hinni Istennek és ezek szerint nincs evolúció?

Az evolucio meg hagyjan de hogy meg elotte lett egy megfelelo homersekletu bolygo levegovel, UV vedelemmel ellatva, vizzel es a Holddal. (Egyes elmeletek szerint a Hold nelkul se lenne ELET). Raadasul mindezt mar az Entropia hozta ossze.

Es ne feledd a Bibliat olyan emberek irtak akik azt hittek,hogy a Fold lapos.

"de hogy meg elotte lett egy megfelelo homersekletu bolygo levegovel, UV vedelemmel ellatva, vizzel es a Holddal. "

Fogalmazzuk meg ezt egy kicsit másként.

Szóval kialakult nagyjából 100 szextillió tehát 100 000 000 000 000 000 000 000 bolygó amik között van legalább egy amin az élethez szükséges feltételek adottak voltak.

Ha így arányaiban nézzük akkor azért erősen változnak a valószínűségek.

Persze Isten biztosan nagyon unatkozott.

De az is lehet, hogy azért csinált olyan sok csillagot (bolygók mellett ezekből és rettenetesen sok van), hogy jó hátteret csináljon éjszakára.

#91: "de hogy meg elotte lett egy megfelelo homersekletu bolygo levegovel, UV vedelemmel ellatva, vizzel es a Holddal."

Ez így persze meglepően hangzik, de ha a #92-es szextillióját is figyelembe vesszük, és hozzátesszük, hogy ezen bolygók és környezeteik között nincs két egyforma, akkor már nem annyira.

Ha kitalálsz előre egy bizonyos távolságot két földredobott golyó között, akkor nem fog összejönni egy dobásból. De ha 1 milliót dobsz le, akkor tuti lesz közöttük két olyan golyó közötti távolság, ami pont akkora lesz, mint amit előre elképzeltél. És minél több golyót dobsz le, annál pontosabb lesz az a távolság, végül még atomi léptékben is.

Jól mondja a #92. Miért teremtett Isten ilyen iszonyatosan sok naprendszert, amelyek mindegyike egymástól különbözik? Miért fektetett ebbe a rengeteg különbözőség-teremtésbe ekkora munkát, amikor erre bőven elég lett volna a véletlent hasznosítani? És miért van annyi helyen pl. rengeteg víz is a Földön kívül, ahol semmi értelme a létezésének élet nélkül?

Amikor Galilei a Jupiter körül felfedezte, hogy négy hold kering, akkor egy firenzei csillagász azt állította (persze sokak véleményét hangoztatva), hogy Galilei ilyet nem láthatott, mert miért létezne olyan, ami semmi hatással nincs a Földre és az emberekre (szabad szemmel ezek nem láthatóak), magyarán teljesen haszontalanok, ergo, Isten ilyeneket tuti nem teremtett.

[link]

#92: "De az is lehet, hogy azért csinált olyan sok csillagot (bolygók mellett ezekből és rettenetesen sok van), hogy jó hátteret csináljon éjszakára."

De vajon miért tette ezek elsöprő többségét láthatatlanná az eszközt nem használó ember számára? :)

94

Az a rész egy utalás akart lenni erre:

https://www.youtube.com/watch?v=iuK2tOw98iA

@ "a Biblia genezis1 történetéből egyáltalán nem következik az a mai értelmezés és tudás tükrében, hogy ott készre teremtésről van szó."

Isten 6 nap alatt teremti a világot, az állatokra egy-egy nap jut, a hetedik nap pedig megpihen. Tehát semmiféle fejlődés nincs, a hetedik napra minden kész.

@ "Isten egy napja korántsem biztosan 24 óra"

De igen. Egy nappal és egy éjszaka. Az egész teremtés azért történik 6 nap alatt, hogy a 7. szent legyen.

#szp72

A Földön hol állt Isten mikor teremtett? Merthogy még itt sem mindenhol 24 órás egy éjszaka és nappal váltakozás, gondolj csak a sarkokra.

Kívülről (mármint az űrből) nézve meg szintén kell egy viszonyítási alap ,hogy mi alapján fordul a tengelye körül és amúgy az “éjszakai” várakozásnak mi értelme, merthogy minden napszak egyszerre van jelen a Földön.

#96: "Tehát semmiféle fejlődés nincs, a hetedik napra minden kész."

Bocs, de ha akadozva megy az olvasás, akkor javaslom a szöveg ismételt áttekintését.

Teljesen mindegy, hogy 24 óra vagy milliárd év, de egyértelműen ezt írja a Biblia:

1Móz11: "Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.

12 Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó."

100%-osan kifejlődést ír le (még te is egyedfejlődéssel alakulsz ki a megtermékenyített petesejtből), és az állatokat is a föld hozza.

#97: "De igen. Egy nappal és egy éjszaka."

Egy napról (héber "yom"), és egy éjszakáról van szó. A héber nem ismer olyan szót, hogy nappal (ezt csak sokkal később így fordították, amikor jellemzően az egy nap szóba belefoglalták a nappalt és az estét is). A nap szavuk csakis azt az időszakot jelenti, amíg a Nap látható az égen (pontosabban, amíg fény van az égen), és semmiféle óraszám nincs ehhez az időhöz kötve. Mi is rengetegszer mondjuk, hogy szép napra virradtunk, vagy ha lemegy a nap, akkor azt mondjuk, hogy a nap vége, és nem hivatalosan éjféltől éjfélig gondolunk ilyenkor a napra. Ez a gondolkodásunk ókori örökség.

A biblikus ókorban értelmezett nap szó NEM 24 órát jelentett, és senki nem mérte akkoriban az órákat, hanem csak a fény uralkodásának idejét figyelték, és azt sem mérték időben, magyarán a Bibliát író ember 1 napnak nevezte volna az Északi-sarkon a fél évig tartó nappali időszakot is, így pl. még Leningrádban ez idő alatt sincs igazi éjszaka (ezek a fehér éjszakák) így tény, hogy a biblikus értelemben vett nap hossza a Földön rengeteg helyen más és más időtartamú, de mindig több lesz 24 óránál, tehát, ha nem tudjuk pontosan hol állt a megfigyelő, nem határozható meg a nap időtartama.

A zsidó törvénykezés a yom-ot kétféleképpen értelmezi. Hajnaltól alkonyatig (pl. szerda 6:00 - 20:00), vagy előző este, előző éjszaka + hajnaltól alkonyatig (pl. kedd 20:00 - szerda 20:00), és az aznapi este (szerda 20:00-24:00) már nem számított bele a napba.

A nap szó mai modern értelmezése a Biblia első oldalainak leírása után csak nagyon sokkal jelent meg a történelemben, a Római birodalomban, amikor ott naptárreformot hajtottak végre. A Biblia azért írja azt sokszor, hogy valami eltartott ennyi meg annyi napot és éjszakát, mert itt a nap szó a nappalt jelenti. Pl. 40 nap és 40 éjszaka esett az eső a vízözönkor, de a Biblia világosan leszögezi, hogy olykor a nap szó jelentett napkeltétől következő napkeltéig tartó időszakot is (újra, ez az Északi-sarkon 1 évet jelentene).

Mivel Nap nem volt a teremtés negyedik napjáig, így egészen biztos, hogy a Biblia nem a Nap-tól függő nappalt nevezte napnak, hanem az Isten egy napja volt, amiről tudjuk a Bibliából, hogy akármennyi lehet, de ezt írja is:

PéterII,3: "Szeretteim, főképp egy dolog ne kerülje el figyelmeteket: az, hogy egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap."

Isten lelke a Biblia szerint teremtéskor a föld felett lebegett, egyszóval Isten mindig látta a Napot. Ha a föld forgásával ellentétes sebességgel haladunk egy repülőgéppel nappal, akkor sosem látjuk az éjszakát, ill. akkor, amikor akarjuk, vagy gyorsítunk, vagy lassítunk. Isten egy napja így addig tart, ameddig csak ő úgy akarja, de amúgy is Józsué idejében is megállította a Napot az égen, és így egyértelműen nőtt a nappal hossza, de azt a Biblia ugyanúgy továbbra is csak egy napnak nevezte.

Isten egy napja akár örökké is tarthat, hiszen a Biblia le is írja pl. a Jelenések könyvében, hogy majd eljön a jó világ, amikor nem lesz soha este, és nem lesz szükség se a Napra, se a Holdra, mert Isten fénye fog az égből örökké világítani.

A Biblia yom szavának értelmezése messze nem egyszerűen nap lehet, és ennél sokkal bonyolultabb kérdés, mint ahogy azt te egy egyszerű fordításból értelmezed mai szóhasználattal. A yom pl. simán fordítható lenne korszakként is:

[link]

És még bőven lehetne...