Fundamentalisták! Mit gondoltok arról, hogy vesztettetek a majompernél, és az evolúció szó szerint igaz?

" hogy védhessék a poziciójukat, letagadják."

Nem tagadtam le semmit. Pusztán alaptalan állításokat tettetek és erre hívtam, pontosabban próbáltam felhívni a figyelmeteket.

"Kategóriahiba. Isten nem része a világnak de bizonyitékot kérsz. "

"Ez megint milyen taktika. Nincs többféle abszolút erkölcs... :)"

Ha Isten létezése és más isteneknek a létezése sem bizonyított akkor bármelyik istenképhez tartozó erkölcsi rendszert lehet abszolút erkölcsnek tekinteni vagy egyiket sem.

Ezért is írtam, hogy bizonyítani kéne, hogy melyik istenség létezik (ha létezik bármelyik is) és hozzá melyik erkölcsi rendszer. Különben az egész hipotézised csak arra jó, hogy a saját szubjektív erkölcsi nézeteidet próbáld a többi fölé emelni alaptalanul.

Egyébként nem tudom milyen taktikázásról beszélsz. Nem taktikázom pusztán értelmezem azt amit írsz és tovább gondolom.

"Ezért is írtam, hogy bizonyítani kéne, hogy melyik istenség létezik (ha létezik bármelyik is) és hozzá melyik erkölcsi rendszer. Különben az egész hipotézised csak arra jó, hogy a saját szubjektív erkölcsi nézeteidet próbáld a többi fölé emelni alaptalanul."

Hogy nincs tudományos bizonyiték valamire, attól ne érezd igazolva magad. Mint irtam a logika törvényeire sincs tudományos bizonyiték, de léteznek. Észerütlen vagy, mert ugyanolyan kategórihibát vétessz mintha azt kérnéd, hogy egy 2000 éves történelmi eseményre kérsz tudományos bizonyitékot.

Nem momdtál még példát arra,hogy mikor nem igaz ez az állitás: mindig helytelen megölni valakit azért mert barna a szeme.

Kiváncsi lennék a válaszodra.

"Észerütlen vagy, mert ugyanolyan kategórihibát vétessz mintha azt kérnéd, hogy egy 2000 éves történelmi eseményre kérsz tudományos bizonyitékot."

Nem. Te hivatkoztál egy istenség erkölcsére. Ebből következően jogos az elvárás, hogy bizonyítsad az ehhez szükséges alapokat.

Így lényegében mintha a semmiről írtál volna.

Tegyük fel van valamilyen isten és van valamilyen abszolút erkölcse. Érsz ezzel bármit is ha nem tudod, hogy pontosan mit is tartalmaz ez az erkölcs?

"Nem momdtál még példát arra,hogy mikor nem igaz ez az állitás: mindig helytelen megölni valakit azért mert barna a szeme."

Miért is kéne erre példát írnom?

Erre még kicsit vissza térnék:

"Egyetértessz-e azzal, hogy a logika ellentmondásmentesség törvénye mindig igaz? Ha valaminek a magyarázatára két lehetőség van csak, akkor ha az egyik hamisnak bizonyul, a másik szükségképpen igaz?"

Az ellentmondásmentesség törvénye arról szól, hogy ha van egy A állítás és annak a tagadása akkor nem lehet a kettő egyszerre igaz.

Te valamit itt össze kevertél.

"Mint irtam a logika törvényeire sincs tudományos bizonyiték"

Természettudományos módszerekkel nem de formális tudományos módszerekkel lehet bizonyítani.

"Tegyük fel van valamilyen isten és van valamilyen abszolút erkölcse. Érsz ezzel bármit is ha nem tudod, hogy pontosan mit is tartalmaz ez az erkölcs?"

Tudjuk, hogy mit tartalmaz.

"Az ellentmondásmentesség törvénye arról szól, hogy ha van egy A állítás és annak a tagadása akkor nem lehet a kettő egyszerre igaz.

Te valamit itt össze kevertél."

Ajaj. Nem értem mit kevertem annyira össze: "Ha valaminek a magyarázatára két lehetőség van csak, akkor ha az egyik hamisnak bizonyul, a másik szükségképpen igaz?"

Magyarázd el mit kevertem annyira össze. Ha kétséges a fenti meghatározás igazold is. Ugyanazt jelenti amit irtam. Valami nem lehet igaz és hamis egyszerre ugyanabban a kontextusban.

""Mint irtam a logika törvényeire sincs tudományos bizonyiték"

Természettudományos módszerekkel nem de formális tudományos módszerekkel lehet bizonyítani."

Akkor ha már el is ismerted a létezésüket, levezetnéd nekünk ateista pozicióból racionálisan, hogy honnan vannak ezek a törvények?

"Nem momdtál még példát arra,hogy mikor nem igaz ez az állitás: mindig helytelen megölni valakit azért mert barna a szeme."

Miért is kéne erre példát írnom?"

Mert azzal cáfolhatod, hogy a fenti erkölcs nem abszolút, nem terjed ki minden időre és helyre, és független minden emberi vélekedéstől.

"Mert azzal cáfolhatod, hogy a fenti erkölcs nem abszolút, nem terjed ki minden időre és helyre, és független minden emberi vélekedéstől."

Nem konkrétan erre az értelmetlen példádra de a másikra már reagáltam korábban. Ugyan úgy érvényes erre is.

46. válasz

"Az egész mondandódnak egyébként az az egyik hibája, hogy hárítod a bizonyítást. Én bizonyítsam be azt, hogy nem létezik az aminek a létezését te állítottad? Te neked kéne bizonyítanod, hogy az amit felvázoltál az tényleg létezik."

[link]

Tehát nem nekem kell cáfolnom hanem neked kéne bizonyítanod.

Az emberi társadalmak szabályokat hoznak annak érdekében, hogy minél jobban együtt tudjanak élni, törvényeket, erkölcsi szabályokat, stb. Te az alapján, hogy az általad ismert X ilyen társadalom erkölcse szerint ( az általad ismerteknek) mindegyikében jelen vannak bizonyos szabályok azt állítod, hogy minden esetben, az általad nem ismertekben is igaz az az állítás. Ezenfelül azért mert valami még nem történt meg az nem lesz minden esetben igaz.

Lényegében mintha feldobnál egy érmét 1000x és mindig fej vagy írás lenne. Ez alapján pedig te kijelentenéd, hogy abszolút igazság, hogy az érme amikor leesik a földre nem állhat meg az oldalán.

Ezenfelül a valóbban jelen van mindegyikben adott szabály akkor mi zárja ki azt, hogy azért mert az emberek minden társadalom esetén úgy találták, hogy az a szabály a társadalom javát szolgálja és nem azért mert van mögötte valamilyen felsőbb akármi?

Tehát nem hozok példát a kérdésedre mert több okból is értelmetlen.

"Tehát nem hozok példát a kérdésedre mert több okból is értelmetlen."

Akkor leforditom. Annyit állitassz a háritással, hogy szerinted ez nem feltétlen igaz minden helyzetben, és van amikor helyes megölni valakit azért mert barna a szeme. Ez az relativisták csapdája.

78

Vizsgáljuk meg a móka kedvéért kicsit az állításaidat.

Azt állítod, hogy valami természetfeletti istenségtől származnak abszolút erkölcsi szabályok amik mindig, minden körülmények között úgy vannak. Sosem létezett olyan társadalom aki ezeket ne úgy gondolta volna.

Az egyik pont ami kicsit problémás, hogy bár szem szín alapján való megkülönböztetést nehezebb találni de bőr szín alapján volt és van is megkülönböztetés ami pont ugyan akkora ostobaság mint szem szín alapján megkülönböztetni az embereket.

Tehát akkor a hipotézised alapján az abszolút erkölcs szerint nem gond ha bőr szín alapján megkülönböztetjük az embereket, nem gond ha rabszolgákat tart az ember akiket akár meg is gyilkol amikor csak gondolja HA a bőrszíne az adott személynek ehhez megfelelő.

Tehát ezeket nem tiltja az abszolút erkölcs.

De nézzünk még körül a világban. Voltak például kannibál népek. Tehát akkor nem probléma az, hogy ha meggyilkolok valakit és utána megeszem (nem azért, hogy az éhezést elkerüljem). Erről sem szól semmit az abszolút erkölcs.

Azonban a hipotézised alapján nagyon valószínüsíthetjük, hogy a pontos bőrsejt szám alapján megkülönböztetni az embereket erkölcstelen. Legalábbis nagyon nagy rá az esély, hogy nem volt még olyan társadalom ahol az ilyesfajta megkülönböztetést erkölcsösnek találták. Tehát a hipotézised alapján ez a fajta megkülönböztetés az abszolút erkölcsnek a része és elítéli azt.

Olyan lényeges dolgokról tehát nem tesz említést mint a rabszolgasság, rasszizmus, ...

De a bőrsejtek száma alapján való megkülönböztetésről már igen. Nagyon "szuper" ez a te abszolút erkölcsöd persze ehhez az egész mögé feltételezni kell egy istenséget úgy ahogy istenség nélkül is könnyedén magyarázható. Persze ha már a fantáziánkat szabadjára engedjük akkor miért pont egy istenséggel magyarázzuk ezt ha magyarázhatnánk szárnyas malacokkal is. Úgy sokkal izgalmasabb lenne.

78

Ezt már felvetetted és már írtam, hogy mi vele a probléma. (ha azt figyelmen kívül hagyjuk, hogy a hipotézised mennyire alaptalan)

Például:

57

"Ha volt is ilyen azóta már fejlődött és javult az emberek erkölcse és tudjuk ma már, hogy ez nem jó. Az a gonosz "ateista" erkölcs alapján pedig amit annyira szidni próbálsz ezt le is lehet vezetni."

61

""Honnan tudhatnánk? Lehet, hogy most tévedünk, és régebben tudtuk jól. Nem?"

Ha ezt magyarázni kell akkor ott gondok vannak.

Az egyik különbségek egy abszolútnak mondott erkölcsi nézet és egy változó erkölcsi nézet között az, hogy az abszolútnak mondott esetén el kell fogadnod amit mondanak. Az van és kész. Míg egy változó erkölcsi rendszer esetén lehetőség van a szabályok felül vizsgálatára, hogy azok mennyire szolgálják egy boldogabb, békésebb, egészségesebb, működőképesebb társadalom felépítését."