Ki az aki nem hiszi ( közöttük én sem), hogy egyik fajból áttud alakulni egy faj másik fajjá? Egyébként sincsenek olyan átmenenti fajok amik mutatnák, az átmeneteket. Hoppácska

És végül...

#27: "A természet ilyen fúvószenekart nem koordinál hogy szimfóniát hozzon létre, hanem az evolucionisták odaképzelik ezeket az erőket, hogy ezek mindent flottul létrehoznak. Hétmérföldes dilettantizmus!"

Nem képzelek semmit, hanem van egy fajfogalom, és annak tükrében tényszerűen látjuk hogy új fajok alakulnak ki a szemünk láttára, új formák, és új szervek, sőt, akár új élőlények is. Ez a tény.

Ezt mindenki látja, aki nem hülye, és ehhez nem kell semmiféle iskolai végzettség.

Még mindig nem tudom, hogy képes a farkasból ilyen totálisan más élőlény létrejönni evolúció nélkül:

[link]

Még mindig nem tudtam meg tőled, hogy evolúció nélkül hogyan alakult ki a Raphanobrassica, ami egy tökéletesen új faj. Sőt! Új nemzetséget képviselő életforma.

[link]

Itt van ennek a növénynek a természetben történt kifejlődési hasonmása. A Galeopsis tetrahit-tal soha nem foglalkozott az ember, de észrevették a vizsgálatakor, mintha ugyanaz történt volna vele, mint a Raphanobrassic-aval. Így derült ki, hogy az kialakult a "G. pubescens és a G. speciosa fajok hibridizálásával. Mesterségesen megpróbálták újra előállítani, a keresztezésekből kapott G. pubescens és G. speciosa hibridek minden mérhető tulajdonságukban egyeztek a G. tetrahit növényekkel. <x> A Madia citrigracilis fajról is azt feltételezték, hogy a M. gracilis és a M. citriodora természetes hibridje. A két fajt keresztezve terméketlen hibrideket kaptak, ám ezeket kolhicinnel kezelték, amely hatására sejtosztódáskor nem válnak szét a kromoszómák, olyan ivarsejteket nyertek, amelyek a teljes szülői genomot tartalmazták, így sikerült újra létrehozniuk a M. citrigracilis fajt." - Critical Biomass

Mikor fogsz végre a tényekkel szemben tényeket mutatni, és nem a magyar szavak és az evolúció szabályait próbálod hamisan átfaragni a saját szád íze szerint??? Mikor fogsz leszokni arról a hazudozásodról, hogy a tudomány ne azt vallaná, hogy már rengeteg új faj létrejöttét regisztráltuk? Ki állítja a hazug kreacionistákon kívül azt, hogy a mezőgazdaságban hasznosított Trirtikálé ne új faj lenne?

És ki az az ökör, akinek nem tűnik fel, hogy bármennyire is célzottan változtatjuk a környezetet az élőlény körül, az ettől függetlenül tényleg saját maga szerkeszti át a génjeit??? - méghozzá olyan elképesztően okosan, hogy mi arra képtelenek vagyunk!

Soha, senki, semmilyen ember nem volt eddig képes ilyen élőlényt előállítani szerkesztéssel! Ez a farkasból magától alakult így ki, mindössze néhány száz év alatt. Ez mégis hogy lehet? Eddig erre se voltál képes se köpni, se nyelni, ugye?

[link]

Ennyi képtelenséget amit Pombe itt összehordott........

Tehát azt állítod, ha a kutyákat vízi életmódra kényszerítjük, akkor egyre inkább teste elkezd vízi állatéra hasonlítani.

Na és ez a genetika szintjén hogy a bánatban valósul meg?

Ha kutyusomat állandóan egy kád vízben tartom, akkor a millió milliárdnyi génjei közül pont a megfelelő gének, és pont olyanra változnak a véletlenszerű mutációk révén, amilyen a vízi életmódhoz kell.

Pombe ezt ugye te sem hiszed el?

Kérlek javíts ki ha tévedek, de tudomásom szerint nincs olyan genetikai mechanizmusunk ami az információt a környezetünkből felvenné majd ráírná a génjeinkre. Márpedig egy ilyen mechanizmus nélkül lehetetlen, hogy pont olyan mutációk jönnének létre, amik az új környezethez való alkalmazkodáshoz és életben maradáshoz kellenek. Nem kellene ennyire messzemenő következtetéseket levonni, csak mert a DNS másolásnál a rendszer néha hibázhat.......

Nem bírom még megállni...

#27: "Az emberi tenyésztésben a környezet mássá változtatása mindig célirányos, a természetben ez nem létezik, mert nincs irányító erő, csak összevissza ható vad erők vannak. Dilettáns!"

Te mersz engem dilettánsnak nevezni?! Te, aki még mikroszkópot is csak távcsőben láttál?

Nem létezik szerinted a termsézetben változás? Mit csinálunk mi mesterségesen? A víz mellett élő ember azt a kutyát szaporította jobban, amelyik jobban úszó volt, tehát lett a kutyának úszóhártyája. Nem az ember csinálta rá! Nem is tudott róla, hogy lett úszóhártyája. A hosszan tartó szárazság meg ugyanezt teszi a kutyákkal, ha azok a tengerpart mellett élnek, és kénytelenek egyre jobban alkalmazkodni a vízhez.

A tenyésztők fehér, vastag szőrzetű kutyákat is hoztak létre, de ugyanezt tette az is, ahogy a farkasok egyre jobban elszaporodva eljutottak az örök hó vidékére, vagyis az örök hó környezete kikényszertette a farkasból, hogy ott mindegyik fehérszőrű legyen, mert a rengeteg farkas közül vannak világosabb szőrűek is, és azok tudtak jobban elszaporodni, ammik emiatt kevésbé voltak feltűnőek a hóban vadászatkor, és végül teljesen kifehéredett az ott elterjedő farkaspopuláció, és vastagszőrű lett a hideg miatt.

Minden olyat megcsinál a természet most is a szemünk láttára, amit az emberi tenyésztő is, és könnyedén érthető, hogy ez hogyan történik mind a két részről.

Ehhez nem kell semmiféle szakértelem, csak józan ész! És ne is reménykedj abban, hogy még a saját hittársaid is nem takarják el a szemüket akkor, amikor ezt a bornírt zöldséget tőled olvassák: "Az emberi tenyésztésben a környezet mássá változtatása mindig célirányos, a természetben ez nem létezik, mert nincs irányító erő, csak összevissza ható vad erők vannak."

Össze, visssza??? Mindig változgat a hó színe? Hol jó meleg lesz, vagy hol hideg? A hó tulajdonságai nem irányítját az abban élelmet és megélhetést kereső terjedő farkasok változásait??? Hogy tudsz lesüllyedni ennyire a vallásod megvédése okán? Semmi se számít? Akármekkora hülyét képes vagy csinálni magadból, csak hogy hittéríthess?

Azt rohadtul nehéz megérteni csak, hogy a szőr színét kifejező genetikai apparátus hogyan változott meg. Na, az már komoly... de ez is magától zajlott, akár természetes környezetben, akár mesterségesben.

#32: "Tehát azt állítod, ha a kutyákat vízi életmódra kényszerítjük, akkor egyre inkább teste elkezd vízi állatéra hasonlítani.

Na és ez a genetika szintjén hogy a bánatban valósul meg?"

Hát minden kutya más és más! És minden kutyának a genetikai állománya egyedi véletlenszerűen. Az egyiknek emiatt nincs a lábujjai között kis bőrhíd, vagy van (mint nekünk is) egy pici. A harmadiknak, meg egy kicsit nagyobb. Ezt egyedi véletlenszerűen eltérő genetikai képletek határozzák meg.

Nyilvánvalóan az a kutya tud jobban szaporodni, ha a vízben kell megélnie, amelyik jobban tud úszni, és amelyiknek a bőrhídja nagyobb, az tud jobban, hiszen több élelmet tud beszerezni, a kölykeit jobban fel tudja nevelni, amelyek mindegyike az ő bőrhídját örökli.

Értelemszerűen minél több kölyke lesz, annál biztosabb hogy lesz egy olyanja, amelyiknek még nagyobb lesz a bőrhídja véletlenségből. Most ez szaporodik jobban, és a kisebb bőrhidasok elkezdenek fogyni. Ennek az utódjai között is tuti lesz még jobb bőrhídú...

És végül kialakul az úszóhártya.

Mit nem lehet ezen felfogni? Pofon egyszerű folyamat.

#33: "Kérlek javíts ki ha tévedek, de tudomásom szerint nincs olyan genetikai mechanizmusunk ami az információt a környezetünkből felvenné majd ráírná a génjeinkre."

De! Az evolúció pontosan ezt teszi! Erre alkalmas. Ezért tud alkalmazkodni az élet, és ezért tud az evolúció tökéletesebb antennát készíteni, mint az ember:

[link]

Ez az evolúció: replikáció, variáció, szelekció.

A szelekciót a környezet tulajdonságai végzik, és vezérlik. Itt szó szerint az űr tulajdonságai határozták meg az antenna jóságát, és az ember nem volt képes olyan jót készíteni, amit kell, ezért hívták segítségül az evolúciót, hogy oldja meg helyettük azt a feladatot, amire ők nem képesek.

Ez egy algoritmus, amit bárhol lehet működtetni, ahol lehet olyat létrehozni, hogy a sok sok egység képes legyen önmagától szaporodni, és a szaporodáskor legyenek hibák benne, és legyen egy bizonyos tulajdonságú környezet, ami fix adottságokkal bír. Így még az evolúció matematikai feladatokat is meg tud oldani helyettünk, mert az evolúció fix környezetben a világ legmakacsabb módon megkeresi az optimális megoldást:

[link]

Tehát információt, nem csak a gén, a DNS, hanem minden anyag tartalmaz. Minden tudattalan önszerveződés aszerint történik, amely környezetben és "segédanyagban" az önszerveződés folyama fenntartható, vagyis a környezetből leszármaztatott információ szerint alakul az önszerveződés milyensége.

Paul Davies Templeton díjas fizikus ( [link] ): "...információ áramlik a környezetből a szervezetbe. Lényegében erre gondolt Schrödinger is, amikor azt mondta, hogy a szervezet "rendezettséget szív magába" és úgy tartja fenn az életet. Az élet azzal kerüli el a bomlást, a termodinamika második főtételének figyelembevételével, hogy információt, vagyis negatív entrópiát importál a környezetből. A biológiai információ forrása a szervezet környezete."

Mindezt egyébként a "Mi az élet?" című könyvében tárgyalja Erwin Schrödinger fizikus esszéje.

Bocsánat, a Paul Davies féle link nem sikerült:

[link]

Egyébként Paul Davies azért Templeton díjas, mert a vallást és a tudományt közelebb hozta. Legalábbis a díjat kiosztók szerint. Paul Davies mellesleg Istenben hívő ember.

De persze a tudományban teljes mértékben elfogadott, hogy az információ a környezetben van, és az evolúció algoritmusa egyszerűen ahhoz optimalizál, bár optimalizálás soha nem érhető el az állandó változások miatt:

[link]

Pl.: "Az információval való telítődés nemcsak a komplexitást fokozza (főként a biorendszerek evolúciója során), de az egyre fokozódó rend (negentropikus trend kifejeződése) rengeteg információt is produkál, aminek egy részét a biorendszer szétszórja közvetlen környezetében."

#32: "Márpedig egy ilyen mechanizmus nélkül lehetetlen, hogy pont olyan mutációk jönnének létre, amik az új környezethez való alkalmazkodáshoz és életben maradáshoz kellenek."

Ugyan kérlek! Az ötös lottót is csak azért lehet eltalálni, mert iszonyú sokan iszonyú sok variációt állítanak elő. Érthetetlen, hogy ezt honnan veszed. Hogy mi a lottó ötös, azt meg a környezet adott tulajdonsága bírálja el. Az evolválás minden egymást követő lépése is így zajlik.

És számolj le azzal a tévhittel, hogy egy hatáshoz, csak egyféle mutáció jó! Ez nem igaz! Rengeteg féle mutáció fejt ki tök hasonló hatásokat, csak különféle hatásfokon, de még azonos hatásfokokra is rengeteg változat tud kijönni. A genetikai változások sokkal inkább egy vegyületre hasonlítanak. A változások, csak az adott hatás erejét csökkentik, vagy növelik, és közben halványan mindenféle más hatás is megjelenik mellettük.

Pl. a hemoglobin formája elképesztően sok (a többalakúsága még az emberiségen belül is több mint 100-ban mérhető), vagyis a polimorfizmusa igen meghatározó, területi elkülönülésből adódóan, sőt biológiai kölcsönhatástól függően is – lásd relatív malária rezisztencia, vagy pl. a sarki vizekben gazdagon kötött a hideg vízben az oxigén, így a jéghalnak eleinte sokkal gyengébb minőségű és más hemoglobin molekula is elég volt, később már egyszerűen nem is kellett neki, és mindegyik ilyen-olyan szinten, hatásfokon képes hemoglobin funkciókat betölteni.

Pl. nézzük már meg, hogy egy átlaghal hemoglobinját, aminek szinte nem is hasonlít a hemoglobin aminosav-szekvenciája az emberére.

Valójában a hemoglobin létrejötte sokkal egyszerűbben megvalósul, mint azt a kreacionizmus el akarja hitetni, ugyanis külön van hem makromolekula (Hem-szintézisre ráadásul minden sejt képes), és globin fehérje, és ezek külön-külön is működőképesek, és más és más funkciókat is betöltenek, de egyesülve megint újabb hatások alakulnak ki. Maga a hemoglobin is akár azonos fajon belül egymástól eltérő funkciókat tölthet be:

[link]

Vagyis elképesztően sok mindenre lehet jó környezettől függően bármelyik, és bármilyen aminosav-szekvencia (sőt egy féle is rengeteg mindenfélére lehet alkalmas), akár így-úgy módosulva is, és halvány lila lövetünk se lehet arról, hogy még mi minden másra jó azon kívül, amire éppen alkalmilag használva van egy biológiai rendszerben.

A vízre szakosodott kutyákban új tulajdonságként megjelent az úszóhártya,. ... Ha így nézzük, akkor minden létező emlős állatban van eleve úszóhártya, hiszen a partra először kimászó négylábú gerincesek mindegyikének volt úszóhártyája.

Megjelent az úszóhártya, amúgy mindnek volt úszóhártyája.

Megjelent ami volt. Dilettáns. Minden ostobaságodat külön kellene javítgatni?

Minden kutyának van valamilyen heveder a lábujjai között , bizonyos fajtákat a történelem során úgy fejlesztettek ki, hogy lényegesen több legyen.

Hogy az alapból meglévő úszóhártya mennyire plasztikus, az környezet, ill. tenyésztésfüggő, de hogy az úszóhártya új tulajdonságként jelent volna meg, az dilettáns evolucionistafüggő ostobaság.

- ha elszakad a vízi életmódtól, akkor meg átalakul szárazföldivé. - Vagyis történik ez önmagától, és ezt hívjuk evolúciónak. - A dilettánsok hívják ezt evolúciónak, aminek a valósághoz semmi köze nincsen!

Ha gyes halak azt a képességet fejlesztették ki, hogy rövid ideig levegőt lélegezzenek, és uszonyaikat használják a szárazföldre jutáshoz, akkor a képesség kifejlesztése közben, amikor a partra másztak, hogyan éltek túl? Amíg a levegő belélegzésének módja evolúciós forradalmon ment keresztül, és a kopoltyúkat körülvevő szövetzsákból kifejlődött a tüdő, addig mi tartotta őket életben? Állítólag néhány generációban a szelekció olyan halakat hozott létre, amelyek rövid ideig víz nélkül is túléltek. Na és a néhány generáció alatt, amíg ezek a képzeletbeli halak kifejlődtek, addig hogyan éltek túl? Hiszen csak néhány generáció után alakulnak ki a rövid ideig víz nélkül túlélők! És mennyi ez a rövid idő? Fél óra vagy több óra? Na de már a folyamat elején sem volt több, akkor a folyamat végén ugyanannyi, az mire elég? Közben mi volt, kopoltyú már nem, tüdő még nem, akkor mi?

Az elmélet szerint a halakban lévő úszóhólyagok a tüdők logikai előfutárainak tekinthetők. A tüdőt nem igénylő halak állítólag az evolúciós történelem korai szakaszában tesztelték a tüdőt. Amikor tüdőre volt szükség a föld meghódítása érdekében, a géneknek csak be kellett kapcsolniuk.

Ha a filozófia a gének háttérapparátusára építkezik, akkor az az összetett rendszer kiszélesítését jelenti, ami a szervezettséget és egymásrautaltságot csak még jobban bonyolítja, és a véletlen folyamatok lehetségességét sorvasztja.

A genetikai kapcsolódásokat nem lehet egy adott szerve leredukálni, mint ahogy az igazi belgyógyászat sem a beteg szervezet egyetlen részegységére összpontosít, hanem egyszerre az egészre. Amint a betegség is a szervezeti rendszerbe van ágyazva, a túlélést fenntartó egészség és anatómiai stabilitás ugyanúgy. Tehát csak a légzésre összpontosítani a halak esetében egy sántító elvonatkoztatás a túlélőképességet biztosító rendszer egészétől.

A levegő jelentősen több oxigént tartalmaz, mint a víz, a halak légzőapparátusa pedig erre van beállva, nem a szárazföldi viszonyokra. A vízben a kopoltyúkon keresztül történik a véráramba történő oxigénfelvétel, és a metabolikus salakanyagok, a szén-dioxid és nitrogén-tartalmú ammónia leadása, azzal van összefüggésben, azzal párhuzamos, és nem szárazföldi viszonyokhoz van igazítva.

A kopoltyúk nagyon vékony membránjai dehidratálódásának veszélye a halat nyilván nem a vízben fenyegeti, amely az ő élettere, hanem a szárazföldön, amely neki egy testidegen környezet, ha oda anatómiai felépítésének illetéktelensége ellenére kimerészkedik. A körülmények, a környezet, a szél, /stb./ hatására a kopoltyúk kiszáradnak, és a vízi közegre beállított oxigénfelvételhez kapcsolt káros szennyező anyagok leadása hiányt szenved. A halak rövid élettartama nem engedi meg számukra egy olyan alternatív rendszer hosszú időn át történő kifejlődését, amely az oxigén és szén dioxid cserét a levegő belégzése által valósítja meg, nem pedig a vízben, az ő eredeti életterükben.

Ezt elintézni azzal, hogy ha elszakad a vízi életmódtól, akkor meg átalakul szárazföldivé – ez a silettáns hiszékenység netovábbja.

A tüdős halak nem alakultak át, ma is tüdős halak, a kétéltűek pedig kétféle élettérre vannak eleve teremtve, mivel Isten nem őssejtet teremtett hanem túlélőképes élőlényeket, amelyik alkalmazkodnak a környezetükhöz.

Ha elszakad, akkor átalakul. Miért szakadna el, amikor a víz az élettere?!

Ha amilyen tökéletlen a szárazföldön, olyan lett volna a vízben, nem tudott volna kijönni /sem életben maradni/. Hogy hol tökéletlen anatómiailag az élőlény, egyre megy, a vízben ugyanúgy nem életképes, mint a szárazföldön. Ha pedig a vízben életképes, mivel abban az élettérben optimális felépítésű, hogyne volna ugyanilyen optimális felépítésre szüksége a szárazföldön való túlélésre?!

A gyaloglás egyébként is energikusan drágább, mint az úszás, tehát a a hal optimális felépítése vízhez kötöttségi állapotot mutat. mindkét helyen egyforma minőségű létfenntartó teljesítményre van szükség a túléléshez/fennmaradáshoz. Olyan, hogy a kettő közül az egyik helyen nem vagyok otthonos, és mégis túlélek mindkét helyen, olyan nincs, hiszen amilyen szintű anatómiám éltet túl az egyik helyen, ugyanaz kívántatik meg a másik helyen is.

A szárazföldön a gyaloglási képesség a garancia a fönnmaradásra, a vízben meg az úszási képesség, egyik mérce kivetítődik a másikra. Olyan nincs, hogy csak az egyik helyre van optimális anatómiám a túlélési szint teljesítésére a másikra meg nincs, mégis túlélek mindkét helyen. Ez mese és darwinizmusnak hívják!

Ha évmilliókig túl lehet élni szárazföldön fejletlen anatómiai felépítéssel, akkor ez a vízi életre alkalmas felépítésűek teljes megcsúfolása /ha a földön túlélsz 10%-os anatómiai felkészültséggel, minek van szükséged a vízben való túléléshez 100%-ra?/, hiszen akkor a vízben is túl lehet élni fejletlen anatómiai felépítéssel. És ez esetben a jogos anatómiai követelményeket sutba lehet dobni, és a biológiát át kell állítani a satnyák színvonalára.

Az a hal, amelyik kitévedt a szárazföldre, rövid élete ellenére egyszerre kezdett bele a légzőrendszer, az idegrendszer, a vázszerkezet, a vese, a bőr, a vérkeringés, a vízhasználat, a hőmérséklet szabályozás, utódnemzés, /stb./ átalakításába, hogy megfeleljen a szárazföldi élet támasztotta követelményeknek, és nem csak majd valamikor, évmilliók múlva, hanem amikor az igény arra felmerül, tehát rögtön? Az jól hangzik, hogy maguknak kifejlesztették a képességeiket és a szükséges anatómiai felépítéseiket. De hogy lehet addig helytállni, amíg a helytálláshoz szükséges képességekre szert nem tesznek?

A Ragadozóktól való menekülési ösztön lenne a hajtóerő? Vízi ragadozók /dagállyal érkező/, lepény és tűzhalak /stb./ kergetésétől való megszabadulás. Ha ez igaz volna, miért nem jött ki már az összes hal a szárazföldre? Na és honnan van neki menekülési ösztöne? Amikor a horgász a vízparton elengedi a halat, az miért befelé igyekszik a vízbe, miért nem kifelé a partra?

Na és milyen menekülési ösztön az, amely a túlélést messze meghaladó kipusztulás /hosszú távon történő átalakulás/ esélye felé hajtja a fajt, mintsem a rövid távú túlélés felé?! Mert a túlélése egy halnak inkább van a vízben az anatómiai felépítése alapján, mintsem a szárazföldön kellő anatómiai felépítés híján!

Milyen szintű túlélést biztosít egy szárazföldi állatnak vagy az embernek, ha egy menekülő tigris elől a tengerbe menekül? Amíg az anatómiai felépítése a vízi életvitelhez idomul, hogyan él túl? Ha prédává válástól való félelem hatására másztak ki a halak a vízből, pl. a nyúl miért nem mászik fára ugyanezen okból? Miért nem kezd anatómiai átalakulásba, hogy a saját védelme érdekében egy másfajta életteret meghódítson?

Egy állatnak a kergetése elegendő szelekciós hatás arra, hogy a teljes szervezeti rendszerét, anatómiai felépítését megváltoztassa? Na és pl. a nagyragadozók prédaállatai miért nem kezdenek fajanatómiai átalakulásba, hogy megszabaduljanak üldözőik elől? Csak a halak tudták ezt megtenni, vagy megtették ezt helyettük az evolucionisták, hogy ezzel az emberré válás evolúciós dajkameséjének hitelt szerezzenek?

Az jól hangzik, hogy maguknak kifejlesztették a képességeiket és a szükséges anatómiai felépítéseiket. De hogy lehet addig helytállni, amíg a helytálláshoz szükséges képességekre szert nem tesznek?

Radikális változásokat nem lehet útközben kivitelezni, márpedig egy halnak egy teljesen más élettérbe való behatolása, és egy teljesen más anatómiai felépítésre való átállása igen radikális változásnak tekinthető.

Hogy némely halaknak táplálkozási nehézségek miatt volt szükségük a vízről a földre való áttérésre, nos ennek a forgatókönyvnek nincs bizonyítéka. Ha éhezés az ok, akkor a változás a táplálkozással kapcsolatban jelent szelekciós nyomást, nem a mozgásrendszerré /stb./. A szelekciós nyomásnak és az azt kiváltó hatásnak összefüggésben kell lennie.

Fokozatosan nőttek a lábaik. Számos szerv és rendszer létfontosságú az élőlények számára. Ezért nincs idő, hogy az élőlények arra várjanak, hogy ezek fokozatosan fejlődjenek ki rajtuk. Teljességgel lehetetlen, hogy a szervek és struktúrák fokozatosan alakuljanak ki rajtuk. A legtöbb ilyen szerv csak akkor működik, ha egészében létezik -

ellenben kifejlődésük közbeeső szakaszaiban haszontalan szerveknek bizonyulnak, amiket a természetes kiválasztódás ki kell hogy selejtezzen.

A félkész köztes formák biológiailag értéktelenek, és a kiegyensúlyozó szelekció kiirtja őket. A darwini szelekció nemcsak hogy megoldatlanul hagyja a kérdéses struktúrát, hanem meg is akadályozta volna annak kialakulását.

Bármely új szerv létrehozásának kezdeti szakasza ijesztő pazarlás. Csak amikor a szerv már működőképes, akkor kezdhetünk el beszélni a szervvel rendelkező egyed szelektív előnyéről a szerv nélküli egyedekkel szemben.

Summa summárum, ismétlem, a kopoltyúk nagyon vékony membránjai dehidratálódásának veszélye a halat nyilván nem a vízben fenyegeti, amely az ő élettere, hanem a szárazföldön, amely neki egy testidegen környezet, ha oda anatómiai felépítésének illetéktelensége ellenére kimerészkedik. A körülmények, a környezet, a szél, /stb./ hatására a kopoltyúk kiszáradnak, és a vízi közegre beállított oxigénfelvételhez kapcsolt káros szennyező anyagok leadása hiányt szenved. A halak rövid élettartama nem engedi meg számukra egy olyan alternatív rendszer hosszú időn át történő kifejlődését, amely az oxigén és szén dioxid cserét a levegő belégzése által valósítja meg, nem pedig a vízben, az ő eredeti életterükben.

Ezt elintézni azzal: ha elszakad a vízi életmódtól, akkor meg átalakul szárazföldivé. - Vagyis történik ez önmagától, és ezt hívjuk evolúciónak - A dilettáns evolúcióban ez így megy, elszakad a vízi 100%-tól és mire kialakul neki az összevissza ható környezeti erők közepette a 100% földi anatómia, közben is hiba nélkül túlél. Akkor a szárazföldi is ha bemegy a vízbe, mire átalakul vizi élőlénnyé, azon idő alatt is a vízben túlél.A te. Szelekció nem selejtezi ki. Érdekes, egy adott élőlényt a földön akkor is kiselejtez a szelekció, ha teljesen földi életre alkalmas anatómiája van, csak valamilyen alkalmazkodási hiánya vagy anatómiai hátránya keletkezik. A halnak meg a szárazföldön csak anatómiai hátránya van és számtalan területre vonatkozó alkalmazkodási hiánya, amit le kellene küzdenie, mégsem selejtezte ki az ilyeneket a t. szelekció. A hogy a barbár evolucionisták mesélik a biológiai agymenéseiket.

Persze, akinek ez a hiteltelen áltudományos maszlag tetszik, az elfogadja, mert a teremtést elutasítja. Aki meg az evolúciót majmolja a teremtés helyett, azt Isten utasítja el. Nem lehet hazugságokkal az Isten teremtését kijátszani, a dilettánsok ezzel a saját kárhozatukat munkálják! Mint ez is teszi itt.

#39 "Az a hal, amelyik kitévedt a szárazföldre, rövid élete ellenére egyszerre kezdett bele a légzőrendszer, az idegrendszer, a vázszerkezet, a vese, a bőr, a vérkeringés, a vízhasználat, a hőmérséklet szabályozás"

Ugyan. Ne nevettesd ki már magad. Még a ponty is órákon át elvan egy nedves szatyorban, és egy csomó hal pipál, ha annyira elfogy az oldott oxigén a vízben (halak a víz felszínén összegyűlve tátognak, és így is oxigénhez jutnak).

Egy halom hal ma is nagyon hosszú ideig el tud lenni a szárazföldön. Ne zavarjon, hogy a partra mászó halakból most is sok van, akik különböző módszerekkel képesek a légköri oxigént hasznosítani ilyen-olyan hatásfokon. Még a cápák között is van szárazföldön sétáló féle, a bambuszcápa egy faja, ami más néven: epaulette shark ; Hemiscyllium ocellatum.

Számos szerv alkalmas a halaknál a szárazföldi légzésre - akár a bőrlégzés, vagy akár pl. a kiszáradó tavakból kimászó afrikai harcsa esetén az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények révén, melyek lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni a szárazföldön is (rengetegszer kiszáradnak a tavak, és már réges rég megtanultak emiatt is hosszabb ideig akár vándorolva a halak új vizeket keresni, vagy nagyon lecsökken a víz oxigéntartalma egy rendszeresen visszatérő természetes szennyeződés miatt, vagy az élelem csökken, és a parton viszont van bőven, pl. Franciaországban a fiatal harcsák kimennek a partra galambvadászatra, mert a nagy öregek miatt alig jutnak élelemhez...stbstb - ezer ok). Vagy ott van a kúszóhal, amelynek a kopoltyúürege feletti kamrában a csontlemezeken vastagon erezett nyálkahártya van, vagyis ami így nagyon egyszerű primitív tüdőként működik a kopoltyú mellett... és még egy csomó féle megoldás (pl. a vastagon erezett bélfal egyes részei is képesek felvenni légköri oxigént, és kezdeti tüdőként működik kapásból), amelyek bármelyike fejlődőképes, attól függően, hogy a halak generációk váltakozása közben növekszik-e kényszerűen a halak tartózkodási ideje a szárazföldön.

Az uszony meg egészen jól használható lábként is, és van némelyik olyan, amelyik már csaknem láb, és még kidőlt fatörzsre is fel tud vele mászni a hal.

[link]

Ennek a mai halnak is bizony már félig lába és félig még uszonya van, és ott trónol egy fatörzs tetején. Mondd! Hogy nem tudsz te ezekről???

Sőt! Már a vízben is kialakul egyes halaknál a láb, és akár azzal ki tudtak mászni anno szárazföldre könnyedén:

[link]

A devon korból gyönyörű fosszilis átmeneti lánc áll a rendelkezésünkre, amelyik szájbarágósan mutatja, hogy akkoriban a halak hogyan mentek ki szép lassan a szárazföldre, és hogyan alakultak ki azokból az első négylábú gerincesek. Még egy óvodás is könnyedén látná a bizonyítékokból, hogy ez hogyan történt. A szárazföldi gerincesek ősei az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) között éltek, és innen szépen követhető a folyamat a szárazföld irányában, ahogy a halak elhagyják a vizeket, és kezdenek átalakulni négylábúakká.

[link] (ez egy nagyon gazdagon illusztrált oldal)

Ezt meg egy elnagyolt áttekintés:

[link]

Ez magyarul van: [link]

Az állításoddal ellentétben itt ezt írják: "Az őslénytani leletekből nagyon jól lehet követni, hogyan fejlődtek ki a legkorábbi kétéltűek a halakból."

És hogy a hal csontozata milyen gyorsan tud igazodni a szárazföldi léthez? Akár hónapok alatt is drámaian meg tud változni.

[link]

[link] (itt részletesebb a videó)

A halak anatómiája megváltozott mindössze 8 hónap alatt, ahogy egyre erőteljesebben kényszerítették őket a szárazföldi létre. Az uszonyaik közelebb nőttek a haltest tengelyéhez, így az alátámasztást növelve képesekké váltak a fejüket is emelgetni a már uszonnyal történő lépegetéssé változott mozgásvilágukban. A mellső felületet alkotó csontok meghosszabbodtak, és szorosabban kapcsolódtak össze azokkal a más csontokkal, amik kinyúlnak oldalt az uszonyokhoz. Ám még a fejrész is változott, mert szó szerint egy primitív nyakkezdemény is megjelent, amitől a hal magát a fejét is kissé jobban tudta mozgatni külön. A vállcsont, ami a koponya hátsó részéhez csatlakozik, gyengült, és így kissé elvált külön a testtől, már ami a mozgathatóságot illeti.

Egy halom átmeneti formát mutattam már neked. Félig szárny, félig úszóhártya, és videón mutattam, hogy a szárnnyal ugyanúgy lehet úszni, és ezt a repülőhal is igazolja. A fordítottja is igaz, hiszen rengeteg búvárhal van, amelyik a szárnyát uszonyként használja, és a pingvin már csak arra használja. Mutattam szárnynélküli madarat, aminek a tolla még inkább szőrös, és még rengeteg egyebet. Az uszony használható lábként is, lélegezni lehet a béllel is akár...stbstb

[link] ; [link]

Átmeneteken keresztül jutunk el egy olyan gyíkhoz, amely a miénkhez hasonló méhlepénnyel rendelkezik. Az átmenetek láncolatának jelenlegi "végén" láthatjuk az aprócskává zsugorodott tojássárgáját, ami már csak részben szolgál az embrió táplálására, és a feladatát nagyobb részben átvette az éppen szemünk láttára kialakuló új szerv, az emlősökére csak részben hasonlító, de funkcionálisan ugyanazt a szerepet betöltő méhlepény.

A kreacionizmus azt a tényt akarja elrejteni előlünk, hogy az új szerv úgy váltja le a régit, hogy az utóbbi szerepét részben és fokozatosan átveszi, vagyis itt pl. a tojássárga zsugorodik, de az is egy darabig használatban marad, csak a szerepe folyamatosan csökken, vagyis így szép lassan lépésenként változhat, javulhat a méhlepény mellette, miközben annak a szerepe viszont egyre nő.

No, és nézzük ezzel a párhuzamot is. Az emberi, és persze az összes emlős embrió fejlődésének korai stádiumában egy-egy jellegzetes szikzacskóval van kapcsolatban. Ugyanilyen szikzacskóban van a szikanyag, vagyis a tojássárgája is a tojásrakó lények esetén, azonban ez az ember és általában emlősök esetében már tök üres zacskó. Pont ugyanúgy elfogyott belőlük a tojássárgája, mint ahogy a példabeli gyíkunkban is már csaknem az eltűnt, ahogy kezd átállni a placenta (méhlepény) kifejlesztésére az evolúció. A zacskó szerepe nem pusztán annyi, hogy csak a szikanyagot tartalmazza, hanem annak erezetében zajlik az embrionális vérképződés kezdeti fázisa is, így megmaradt az emlősökben egy értelmetlenül kihasználatlan nagy üres zacskó formájában, és ami éppen történik a mai gyík esetében is. Mielőtt azt mondhatná egy kreacionista, hogy az emlősökben az nem üresen maradt szikzacskó, gyorsan jegyezzük meg, hogy bennünk, és más emlősökben is ott vannak azok a ma már nem működő gének (fosszilis gének), amik viszont a tojásakókban még vidáman zakatolnak, a szikanyagot kódoló vitellogenin gének.

Vannak tojásrakó emlősök is, mint amilyen a kacsacsőrű emlős. Itt a tojás szikanyagának megjelenését biztosító vitellogenin génekből már csak egyetlen egy működik, de a többi már benne is fosszilizálódva van, mint bennünk, mégpedig azért, mert a kacsacsőrű emlős is már nagyobb részben nem szikanyaggal, hanem tejszerű anyaggal táplálja a kicsinyeit, ami a testfelületéről válik ki, és amit a kicsinyek egyelőre még nem emlőből szopnak ki, hanem csak lenyalogatják anyjuk testéről.

Ebből láthatjuk, hogy a tápanyag eleinte csak lecsorog az anya testén rendszertelenül, vagyis nem kell rögtön egyszerre léteznie kis emlőnek és abban koncentrálódó tejjáratoknak... stb, és a vitellogenin gének is csak egyenként sorban kapcsolnak ki, ahogy egyre kevésbé kellenek.

Ezt a kreacionista mitoszgyártó ostobaságot mikor felejted el a félig így nem használható meg úgy nem használhatóról? Nem gondolod, hogy mikor videón mutatom be, hogy ez merő ostobaság, akkor annak tagadása már tényleg orvosi eset?

Na, találj ki végre valami jobbat az evolúció ellen, mert eddig mindennel befürödtél.