Ki az aki nem hiszi ( közöttük én sem), hogy egyik fajból áttud alakulni egy faj másik fajjá? Egyébként sincsenek olyan átmenenti fajok amik mutatnák, az átmeneteket. Hoppácska
válasza:#20: "Eltudnád nekem magyarázni egy adott organizmuson belüli génkészlet összessége hogyan tud kibővülni?"
Gondolom ez vicc. Emberből is simán van, hogy a kromoszóma mutációk miatt kompletten több, vagy kevesebb kromoszómával rendelkezik. Ez mindenhol le van írva: "A kromoszóma egyes részei mutálódnak. Ez lehet szerkezeti változás, például a kromoszómák törlődése (deléció), kicserélődése (transzlokáció), megduplázódása (duplikáció) stb. Másrészt lehet számbeli, melyen belül megkülönböztetünk poliploidiát (kromoszómagarnitúra a normális egész számú többszöröse, például 6n-es banán) és aneuploidiát (csak egy kromoszómánál van eltérés..."
Pl.:
Óriási genetikai változások, kromoszóma szinten.
Olyan is van, hogy kompletten az egész kromoszóma készlet duplázódik, vagy egyszerűen ráépül egy másikra. Ez történt a raphanobrassica esetén, ami a retek és káposzta kereszteződéséből létrejött tök új faj. Egy olyan élet jött létre, ami egyszerre tartalmazta magában a retek és a káposzta komplett genomját. Az ember genetikai térképében jól látható, hogy nagyon régen történt benne komplett genomduplázódás. Vagy idegen DNS-fregmensekkel bővült és növekedett, amelyek során endogén retrovírusok genetikai anyagai épültek be. Fertőzésekkor számtalan esetben idegen genetikai anyagok képesek beépülni az örörkítőanyagba, és ez néha még jól is jön, és ilyenkor ez elterjed a populációban.
Baktériumok olykor elnyelnek más bacikat, és előfordul, hogy nem képesek megemészteni, és még ritkábban előfordul, hogy ezzel a baci jól is jár, és ilyenkor egy új életforma keletkezik, mert elkezd terjedni. Ilyenkor hatalmas léptékében nő szinte egy csapásra a genetikai anyag.
Vagy számtalanszor történik génduplikáció, és a keletkezett szomszédos gén lassan pontmutációkkal megváltozik. Így keletkezett egy tök új bacifajta, a műanyagevő baci. Az eredeti gén nem műanyagemésztésre szolgáló enzimeket kódolt, de véletlenségből egy picit azt képes volt emészteni. Gének sokszor spontán duplikálódnak semleges, vagy kisebb problémákat okozva. Itt is ez történt, és a keletkezett duplikátum számtalan formában jött létre az irgalmatlan sok baciból, és törvényszerűen az egyik a sok-sok variációból még jobban tudta emészteni a műanyagot, és beindult a műanyagevés evolúciója. Mára hatékony ilyen bacik jöttek létre. De persze vannak példák akár gén triplázódásokra is, és stb... Emberben és a csimpánzban is számtalan gén duplikálás, vagy triplázás látható, és van, ahol az emberben ugyanabból a duplikátumból az egyik a párból működik, a csimpánzban nem, vagy fordítva, és még egy csomó variáció ezekből.
Ott vannak az ugráló genetikai elemek, amik véletlenszerűen változtatják a helyüket a genomban, vagy a másolatukkal történik ez, vagy... (transzpozonok, ill. a retrotranszpozonok)... és mindenféle ilyen, és olykor kis mutációk hatására a vándorló gén máshol rögzül, vagy több példányban rögzül, és ezek mindenféle variációja. Pl. az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) egyik transzpozon-családja a P-elem. Ez a nagymértékű változás a XX. század közepén jelent meg újdonságként a fajban. És persze még több példa...
Vagy kétszálú DNS-törés repairjekor keletkező többletpéldányok a tandem gének, amik egyre növő génmásolatok sorozatát eredményezi, akár nagyon durván növekvő méretekben (tandem sorozatot persze más genetikai mutációk is okoznak). A kutyák sok tekintet már lényegesen fejlettebbek a farkasoknál. A szellemi képességeik annyiban növekedtek, hogy egyedülálló módon, születési adottságaikból kifolyólag, képesek értelmezni az emberi gesztusokat, érzelmi állapotukat. A szem/homlok körül új izomrendszerek és idegpályák miatt már képesek vagy valós vagy imitált érzelmi gesztusokat az arcukkal kifejezni, ezzel a gazdit befolyásolják (szomorú/vidám...stb. nézés). Mostanában új izmok is jelennek meg a szájszél körül is, vagyis egyre több tudja a mosolygásszerűséget is imitálni, vagy tényleg... A vízre szakosodott kutyákban új tulajdonságként megjelent az úszóhártya, a vízálló duplaszőrzet, az új izmokkal rendelkező kormányzó vidrafarok... stbstb.
A kutyákban van a világon a legtöbb tandem gén, vagyis egyértelmű genetikai állománynövekedés történt az ő esetükben is. Ez persze kellett a fejlődéshez. Ill. persze a tandem gének külön-külön is pontmutációkkal lassan elkülönültek egymástól.
Rengeteg kis- és nagyléptékben genomot növelő genetikai mechanizmust ismerünk még, és amennyiben mindegyikre kíváncsi vagy, akkor javaslom, hogy felvételizz egy ezzel a témakörrel foglalkozó egyetemre. De még egyszerűbb, ha beírod a keresőbe, hogy mutáció, és dögivel kapsz infót mindezekről, és dögivel valós példát is.
Komplett genomszakaszok is ismétlődhetnek a kromoszómán belül. Pl. az emberi gerinc egyszerűen úgy fejlődött ki, hogy a csigolyát gyártó genetikai szakaszok ismétlődése ismételte a gerinc elemeit is, csak lassan persze azok külön külön specializálódtak. Ezek az ismétlődő szakaszok valójában állandóan ismétlődnek, csak mutációk miatt néha a "stop" információ elcsúszik. Pl.ilyen miatt kompletten ismétlődhet véletlenségből egy rovar szárny-párja is, amint erre van is példa. Pl. ilyen felesleges, de nem túlzottan hátráltató szárnypárból alakult ki később egy új szerv a rovarokon. A billérről van szó, ami "olyan elcsökevényesedett szárny, amely egyes rovarok esetében a repülés közbeni egyensúlyozást szolgálja, épp úgy, mint ahogy azt a giroszkóp teszi az ember által létrehozott gépeknél."
Ott a két első szárny mögött az a kettő nyúlvány a "giroszkóp", amit a szárnyból csinál az ultrabithorax (Ubx) homeobox gén kimaradása, ugyanis ha megakadályozzuk ennek működését, akkor egy olyan muslicát kapunk, ami az adott fajban nem létezik, vagyis egy olyat, ami az alsó képen látható (négyszárnyú lesz):
Tökéletesen látható, hogy az evolúció egy meglévő szerv másolásával alakított ki egy újat. "Giroszkóp"-ot soha egy értelmes tervező se csinálna egy nagy szárnyból, de az evolúció rendre azt teszi, hogy a meglévő eszközkészletet alakítja át valami mássá.
Rengeteg példa van arra, hogy a géneknek alig kell változni, mert maga a génszabályzás apró változása is drámai különbségeket okoz. Vagy a gének leolvasása esetén, a kereteltolódási (frameshift) mutáció során egy vagy több nukleotid inszerciója vagy deléciója egy kódoló régióban, ami a transzlációs leolvasási keret eltolódását okozza. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az információt a génekről egy biológiai mechanizmus végzi egy bizonyos tartományban, mondjuk egy keretben. Ha leolvasási hiba miatt a keret arrébb csúszik, akkor a keretbe nem a szokásos kezdet és végtörténet kerül, hanem az olvasási vég átcsúszik egy másik génre is. Ezzel egy újfajta fehérje keletkezik, és sok ilyen esetén akár drámaian más életforma is kialakulhat így. Persze ez is csak egy példa a sok közül.
Itt élőben és dokumentálva követhető le, ahogy nő a genetikai információ egy új tulajdonság kifejeződésével. Rengeteg mutáció, duplikáció, minden ami kell. Egy új baci alakult ki ennek során, ami ezért egy új nevet is kapott, a Cit+ nevet.
Felteszem nem most és tőlem kívánod megtanulni a genetikát, így ismét csak ajánlani tudom a tanulást, ami kb. 5-6 évedet fogja igénybe venni, és ez csak a kezdet lesz...
válasza:Azért még... és tente
#20: "Na már most, a másolási hibák csak azt eredményezik, hogy az adott fajnak több variánsa, alfaja lesz."
Nem értem. És ez miért nem elég mindenre? A vízre szakosodó kutyák lábujjai között ezért lett egy új szerv, az úszóhártya. Az új szerv kialakulását éppenhogy az új, addig sosem használt közeg kényszeríti ki. Nem bonyolult. Minden kutya tud úszni, és egy picit az tud jobban, amelyiknek véletlenségből kissé nagyobb lesz az ujjai között a vékony bőrhíd. Ez lesz szükségszerűen a variáció miatt. Tehát ezek a variációk tudnak jobban terjedni a vízi életre szakosodva. Nyilvánvalóan azok fognak párosodni jobban a vízközeli életmódra átállva, akiknek ilyen hártyája már van, vagyis az utódjaik között kell majd idővel lenni még jobb hártyának... és így tovább, míg az új szerv ki nem alakul. Ha a kutyák egyre jobban átállnak vízi életmódra, akkor átalakulnak idővel delfinszerű lénnyé, mert a vízben másképpen nem tudnak megélni, és ahogy az egyébként történt is a valóságban:
Mi ebben a boszorkányság?
A béka esetében meg így alakul ki a szárny. A variációk okán mindig lesz hosszabb ujjú, mint a többi béka, és így nagyobb lesz az úszóhártya, és ha a környezet olyan, hogy ott a szokásosnál több a magaslat sűrűbben egymás mellett, ott kiderül az úszóhártyáról, hogy mellékesen szárnyként nagyobb ugrást is tesz lehetővé.
Ilyen egyszerű. És az úszóhártya-szárny végül igazi szárnnyá alakulva emellett tudja végig az úszást is kiszolgálni:
https://www.youtube.com/watch?v=62T-Ht_jWHE
Az apró változások egyre halmozódva folyamatosan áthaladva egyre és egyre újabbféle környezeteken, bármit, de bármit létre tudnak hozni. DE KELLENEK a mindig egyre és egyre újabb és egyre idegenebb környezetek, különben nincs változás.
Amellett iszonyú sok apró változás tud felhalmozódni egy élőlényben akár egy hónap alatt is, ha direkt átváltoztatjuk körülötte mássá a környezetet, mint amilyenhez szokott.
válasza:#20: "Na már most, a másolási hibák csak azt eredményezik, hogy az adott fajnak több variánsa, alfaja lesz."
Amúgy nem lesz ebből soha építő vita, ha nem vagy hajlandó megérteni, amiket írok. Ilyen törvényt nem fogalmaz meg a tudomány, és nincs is ilyen. Ha alfaj kialakulhat, akkor semmi akadálya nincs az új fajnak se. Az egyre több alfajok egyre másabbak lesznek a vad fajhoz képest, annyira, hogy végül egyre kevésbé képesek termékeny utódot közösen nemzeni, majd egyre kevesebb steril utódot tudnak csak, majd végül azt se...
Mint korábban írtam, számtalan új faj kialakulását figyeltük már meg (új állatokét is). Azzal nem sokra mész, ha nem vagy hajlandó elfogadni a száraz tényeket.
Az említett raphanobrassica is nemhogy új faj, hanem annál már több, egy új nemzetségbe tartozik, és a szemünk láttára alakult ki a retekből és a káposztából, és semelyikkel se képes már közösen szaporodni, csak saját magával, ráadásul az eredeti több ezer évvel ezelőtti vadkáposztához már semennyire se hasonlít, még formailag se.
Már a mezőgazdaságban használunk tök új fajokat, pl. a Tritikalé. Szóval hiába írsz le ezerszer valamit, mert ha az nem igaz, az 1001-dik leírásra se lesz igaz.
válasza:Gyorsan még...
Stabil faj a kutya, meg a farkas? Mind a kettő olykor-olykor a kojottal, és az aranysakállal, és egymás között is sikeresen hoz létre utódot, holott pl. az aranysakál is más fajba tartozik. A róka meg pláne. Éppen ezért iszonyú ritkán sikerül csak közös életképes utódra lelni kutya és róka között (ennek a fajta rókának közelebb áll némileg a genetikai kompatibilitása a kutyához, mint a többinek).
Milyen stabil fajokról van szó? Semmilyenekről.
válasza:„A vízre szakosodott kutyákban új tulajdonságként megjelent az úszóhártya,.. A vízre szakosodó kutyák lábujjai között ezért lett egy új szerv, az úszóhártya. Az új szerv kialakulását éppenhogy az új, addig sosem használt közeg kényszeríti ki.
Ha a kutyák egyre jobban átállnak vízi életmódra, akkor átalakulnak idővel delfinszerű lénnyé, mert a vízben másképpen nem tudnak megélni,
ha a környezet olyan, hogy ott a szokásosnál több a … DE KELLENEK a mindig egyre és egyre újabb és egyre idegenebb környezetek, különben nincs változás.
sok apró változás tud felhalmozódni egy élőlényben akár egy hónap alatt is, ha direkt átváltoztatjuk körülötte mássá a környezetet, mint amilyenhez szokott.
ha nem vagy hajlandó megérteni, amiket írok.”
Sok süket dumát ír ömlesztve, amiben hemzsegnek a téves kijelentések.
1. A kutya úszóhártyáját a farkastól örökölte, mert neki van, nem újdonságként jelent meg neki. Dilettáns!
2. Ha a kutyák egyre jobban átállnak vízi életmódra – attól függ, hogy átállnak-e, és miért állnának át, hogy az elméletet igazolják? Semmi garancia nincs rá, hogy átállnak és akkor a szöveg süketté válik. Dilettáns!
Ha direkt átváltoztatjuk körülötte mássá a környezetet,- itt hazudik a legnagyobbat az evolúcionista, ugyanis a természet állandó változásai semmiféle stratégiai célt nem szolgálnak, ezáltal semmiféle kifejlődésnek nincsen egyenes iránya egy olyan tulajdonság vagy anatómiai jellegzetesség felé, amit megkívánná egy túlélésre képes élőlény kifejlődését, különösen egy képzeletbeli őssejttől, ami csak úgy az ölükbe hullott az elmélet manipulálóinak. A direkt mássá változtatás ha nem célirányos, akkor az összevissza ható szelekciós nyomás nem hoz létre semmiféle életképes organizmust. Az emberi tenyésztésben a környezet mássá változtatása mindig célirányos, a természetben ez nem létezik, mert nincs irányító erő, csak összevissza ható vad erők vannak. Dilettáns!
Ha a környezet olyan – és mi van ha nem olyan? Majd olyan környezeti változások fognak létrejönni, ami kedvez az evolúciós filozófiának, hogy kitenyészhesse mindazt, amit nekik az evolucionisták előírnak, hogy tenyéssze ki – mi? Dilettáns!
DE KELLENEK a mindig egyre és egyre újabb és egyre idegenebb környezetek, - semmi nem garantálja, hogy a környezetek pont olyan változásokat produkálnak, amik egy kifejlődésbe kezdett élőlényt végigvisznek a kifejlődés útján. Egy összevissza ható szelekciós környezeti nyomással hozzon létre egy olyan összetett szervezeti rendszert, ami azelőtt még nem létezett. Összevissza hadonászással vezényeljen le egy nagyzenekart, amely eljátssza Beethoven akármelyik szimfóniáját, miközben a maga hadonászásait követik a zenészek és összevissza rángatják a vonós hangszereiket és fújják a fúvós hangszereiket.
A természet ilyen fúvószenekart nem koordinál hogy szimfóniát hozzon létre, hanem az evolucionisták odaképzelik ezeket az erőket, hogy ezek mindent flottul létrehoznak. Hétmérföldes dilettantizmus!
Maga itt ömleszti a sok süket dumát miközben az alapokkal nincsen tisztában, és az új fajoknak nevezett alanyokat manipulálja. Maga egy áltudományos hazárdőr, aki abból él, hogy ráborítja az olvasókra az evolúciós filozófiának a rendkívül sok sebből vérző maszatolásait.
És hogy ez sokaknak tetszik, mert azok is dilettánsok, hogy beveszik a sok süket dumát!
Nem vagy hajlandó megérteni, amit írok – ahhoz erre a szintre le kellene süllyednie bárkinek.
válasza:#27: "1. A kutya úszóhártyáját a farkastól örökölte, mert neki van, nem újdonságként jelent meg neki. Dilettáns!"
Minden olyan állatnak lesz úszóhártyája, amelyik hosszabb ideig vízre szakosodik, vagy nagy hóban kell élnie, és nem szabad elsüllyednie benne. A gond az, hogy a vízre egyáltalán nem szakosodott kutyáknak nincs úszóhártyája, se vízálló szőrzete, se vidrafarka. Ha így nézzük, akkor minden létező emlős állatban van eleve úszóhártya, hiszen a partra először kimászó négylábú gerincesek mindegyikének volt úszóhártyája.
Szóval a lényeg az, hogy bármilyen állat képes úgy alkalmazkodni, hogy elkezd a teste és mindene vízi állatéra hasonlítani, ha elkezd egyre jobban vízi életmódra átállni, és ha elszakad a vízi életmódtól, akkor meg átalakul szárazföldivé. Vagyis történik ez önmagától, és ezt hívjuk evolúciónak.
A kutyák lába tehát átalakulhat vízi életre alkalmassá. Tudjuk, hogy a lábai nőhetnek, vagy rövidülhetnek, akár el is tűnhetnek, a pofaformájuk bármivé alakulhat, szóval semmi akadálya, hogy akár ilyen vízi lénnyé is alakuljon:
Ebben a lényben sincs semmi olyan, ami ne lenne a farkasban is. Ugye?
Ez is kutya:
Megmutatnád, hogy ez a formavilág melyik farkasból jött? Mert eddig erre se tudtál se köpni, se nyelni.
A farkasoknál nincs olyan arcmimikát vezérlő rendszerek, amelyek kifejezetten az ember és kutya kommunikációra épültek volna ki. A kutyák még a sokkal intelligensebb csimpánzoknál is jobban értik az emberi mimikát és gesztusokat.
Kiderült, hogy a kutyák ezt a fejlettebb szellemi képességeiket nem a farkasoktól örökölték, hanem evolúciósan kialakult önmagától:
Azután:
Idézve: "A kutyának ugyanaz a problémája, mint a nyelv előtti embernek: társai (ember) viselkedéséből kell megértenie, hogy milyen helyzet van éppen, mi következik, neki mi lehet a feladata, mikor végzi jól vagy rosszul a dolgát. Tudjuk, hogy a farkasból kifejlődött kutya a háziasítás 50–70 ezer éve alatt mintegy HUSZONHÉT GÉN mutációja segítségével remekül megtanulta ezt a feladatot."
Szóval a genetikai fejlődést se a farkastól örökölte.
A kutyáknak egyértelműen kisebb agya van, mint a farkasnak. A zsugorodó agy-képességet melyik farkastól örökölte?
A kutyák agya mégis nő folyamatosan az ember mellett. Melyik farkastól örökölte a kutya az agynövekedés képességét?
Azután a kutyagenom annyira eltér a már egy rövid kis 20000 évnyi háziasítás miatt is a farkasétól, hogy mindenki meg tudná mondani összehasonlítással - még te is - hogy kutya, vagy farkas genomot vizsgál.
Idézve: "For instance, a several-fold increase of AMY2B in domestic dog enabled its adaptation to a starch-rich diet and the establishment of the close human–dog bond"
Beszéltem ugye a tandem génekről, ahogy a gének kópiái keletkeznek hosszasan, egymás mellett és elkezdenek akár külön-külön specializálódva megváltozni. A farkas nem rendelkezik olyan emésztőrendszerrel, mint a kutya, amelyiknek a szervezete sokkal jobban átállt a háziasítás során a mindenevésre. A szervezete kénytelen volt átalakulni.
Itt pont azt írja, hogy az AMY2B gén többszöröződése a kutyában a keményítőben gazdag étrendhez való alkalmazkodást tette lehetővé. És még sok más újdonságról is ír.
Szóval a kutya megörökölte a farkastól azt a képességet, hogy átváltozzon akár olyanná is, hogy ne farkas tulajdonságokkal bírjon.
Melyik farkastól örökölte a kutya azt a tulajdonságát, hogy a saját genetikáját át tudja szabni és szerkeszteni?
Na, szóval én ezeket soroltam eddig.
Hol is cáfoltál te bármit is abból, hogy a kutya sok téren nem lett több és másabb a farkastól? Rámutattál arra, hogy hogyan változott meg magától a gének a farkasban evolúció nélkül? A kis génmanók csinálták?
válasza:#27: "1. A kutya úszóhártyáját a farkastól örökölte, mert neki van, nem újdonságként jelent meg neki. Dilettáns!"
Megint erre...
Amúgy elárulnád, hogy egy egysejtű mennyiben különbözik olyan nagyon a farkastól? Az is tud zabálni, és tudnak az egysejtűek mindenféle szerves anyagot enni, meg tudnak akár még szervetlent is. Vannak akár nyúlványaik is, amiket fegyverként (fogként, sőt, még méregfogként is használják), de akár mozgatásra is használhatnak, de ezek el is különülhetnek egymástól. Tehát vannak "lábaik", "fogaik", sőt, ugyanúgy van "bőrük" is. Képesek telepekbe rendeződni, vagy akár úgy szerveződni, hogy már többsejtű önálló organizmusokká váljanak, és elárulom neked, hogy a farkas is egyszerűen csak egy sejtekből álló halom.
Szóval nagyjából minden van az egysejtűben is, amit megörökölhetett minden állatfaj és növény is, meg a gombák is, meg minden.
#27: "itt hazudik a legnagyobbat az evolúcionista"
Azért akkorát nem tudok hazudni, mint te itt, amikor arcátlanul meghamisítottad Darwin mondatait a saját ideológiád hasznára:
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..
Innentől: "Egy ősembertől idéztél, vagy ez egy meghamisított Darwin idézet "A Fajok eredetéből"? A jó kreacionista tempó. Átszerkesszük egy kutató szavait, ugye?"
Ezek után van képed másokat hazugnak nevezni? Gratulálok.
válasza:#27: "Ha direkt átváltoztatjuk körülötte mássá a környezetet,- itt hazudik a legnagyobbat az evolúcionista, ugyanis a természet állandó változásai semmiféle stratégiai célt nem szolgálnak, ezáltal semmiféle kifejlődésnek nincsen egyenes iránya"
"Evolúcionista" nem létezik, mert az csak a ti beteg agyatok kitalációja. De még helyesen - rövid u-val - se létezik evolucionista. Tudományos vita van csak. Én bizonyítok, te meg egyszerűen hazug hisztérikus emberként ezekről nem akarsz tudomást venni.
Az evolúció elve éppenhogy azért működik, mert a szelekció folytán irányt követ (de nem célt!), és az irányítást a környezet tulajdonságai jelölik ki.
Richard Dawkins: „Azért hangsúlyozzuk, hogy a mutáció véletlenszerű is lehet, hogy felhívjuk a figyelmet arra a KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYRE, hogy ezzel szemben A SZELEKCIÓ tökéletesen és lényegét tekintve NEM VÉLETLENSZERŰ. Ironikus, hogy a mutáció, illetve a szelekció nem véletlenszerű volta közti különbség hangsúlyozása oda vezetett, hogy sokan azt hiszik: az egész elmélet a véletlenszerűségről szól.”
NEM VAGY KÉPES FELFOGNI EGYSZERŰ MAGYAR MONDATOKAT???
A hazudozó kreacionisták állandóan összemossák direkt a magyar szavak értelmét. Célkövetéskor előre kitűzünk magunk elé egy végrehajtandó feladatot, és azt a tűzön vízen keresztül azt megvalósítjuk, nem pedig alkalmazkodunk. Az evolúciónak-, az alkalmazkodásnak semmiféle célja nincs, mert az alkalmazkodás mindig alkalmi esemény, igazodás egy alkalmi kényszerítő körülményhez.
#27: "ugyanis a természet állandó változásai semmiféle stratégiai célt nem szolgálnak, ezáltal semmiféle kifejlődésnek nincsen egyenes iránya egy olyan tulajdonság vagy anatómiai jellegzetesség felé"
Hát már miért ne lenne iránya! Nem alakult ki a kutyán az úszóhártya? A vidrafarok? A vízálló duplaszőrzet? Nyilván az a kutya szaporodik jobban a vízi életformában, amelyiknek kissé a lábujjai közötti bőrhíd véletlenségből nagyobbra sikeredik.
Az evolúció azért evolúció, mert van benne a szelekció! A szelekciót a környezet tulajdonságai vezérlik (szelekció - primitív kreacos, hogyan lehet szelektálni irányítás nélkül???).
Az alkalmazkodás pont ugyanolyan, mint ahogy a víz alkalmazkodva, felveszi egy üreg formáját. A víz mindig megtalálja a gát gyenge pontját, de ezt nem célból teszi. A vízhez az élőlény lábán úszóhártya kell, vagy uszony, és a mindenféle véletlenszerű formákból a víz ki fogja választani az odavaló legmegfelelőbb formát a szelekció okán.
Ezt most magyaráztam el egy nyolc éves gyereknek, és simán felfogta. Nektek, kreacionistáknak, nem fejlődik ki soha az agyatok legalább egy nyolcéves gyerek szintjére?
És az irányító környezet állandóan változik.
Egykor Kelet-Afrika egészét erdők borították, tele majommal. Egy hatalmas kiszáradás miatt a majmok alól elfogyott a fa, tehát azok a majmok tudtak ott szaporodni, amelyik egyre inkább jobban tudtak járni két lábon, és egyre jobban okosodtak. Ilyen egyszerű. A talaj és a majomforma tulajdonságai egyértelműen együtt meghatározzák, hogy milyennek kell lennie az odavaló legjobb lábformának. Ez nyilvánvaló!
Ha a farkasok/farkasszerűek a tengerpart mellett élnek, és ott hatalmas szárazság indul be, akkor a farkasok egyre inkább a tengerben keresik az élelmet, és átalakulnak idővel cetekké. Ilyen egyszerű. És ez is történt egykor:
A fókának se volt mindig baromi rövid lába, de úszóhártyája már igen. De ahogy egyre inkább átállt vízi életmódra, a lába elkezdett átalakulni a víz tulajdonságainak irányító hatására, uszonnyá.
#27: "különösen egy képzeletbeli őssejttől, ami csak úgy az ölükbe hullott az elmélet manipulálóinak."
Csakhogy ez az őssejt a szemünk láttára átalakul egy többsejtes új élőlénnyé, és mindössze csak annyi történt, hogy a környezetben nagyon megnőtt a ragadozók száma:
Idézve: "az evolúció során meghatározó a környezet, amiben az adott élőlény éppen él, hiszen minden változás csak a környezet függvényében értelmezhető."
NEM VAGY KÉPES EGYSZERŰ MAGYAR MONDATOKAT FELFOGNI???
#27: "Az emberi tenyésztésben a környezet mássá változtatása mindig célirányos, a természetben ez nem létezik, mert nincs irányító erő, csak összevissza ható vad erők vannak. Dilettáns!"
A víznek összevissza hatásai, tulajdonságai vannak??? Te az agyadat a szivarzsebedben tartod, de még ott is lötyög? Bármilyen formájú lapátot csinálhatsz a csónakodhoz? Bármilyen alakú is lehet a csónakod? Neked a vallási fanatizmus totál elvette a maradék eszedet is? Ha ebből egy szó is igaz lenne, akkor nem taníthatná minden egyetem tényként az evolúciót.
Ha a csónakod lapátja elveszett, nem fogsz tudni egy legmegfelelőbbet találni a parti erdő lehullott faágai között? És ha arról millió másolatot csinálsz kis hibákkal, nem lesz egy olyan, amivel még jobban evezhetsz? És ha ezt a kört futod állandóan, akkor nem az fog történni, hogy anélkül hogy bármit is megterveztél volna, lesz egy tökéletes eveződ??? Nemhogy hasonlítana az ember által megtervezett evezőhöz, hanem a legtökéletesebb evezőt kapod vissza! - szűkagyú, krecos. Nem ennek kell történnie automatikusan?
Ha a változásra képes élőlények kénytelenek lennének átállni egy egyre erősebb vízi életmódra, akkor pont ezért lesz nekik tökéletes uszonyuk, mert a víz tulajdonságai nem változnak, hanem nagyon is fixek!
Mondd! Te mit nem tudsz ezen az egyszerű tézisen felfogni? Figyelj! Ez már megy az óvodásnak is. Elhiszem, hogy egy kreacionistának nem fejlődtek még ki megfelelően az idegpályái, de azt azért ennyire még ti sem lehettek imbecillisek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!