Ateisták! Titeket mi győzött meg isten nemlétezésében?

Mojjo, azért azt el kell ismerned, hogy tudománytagadók többsége nem az ateisták közül kerül ki, hanem keresztény-fundamentalisták közül. Tömegesen, csoportokba verődve nem az ateisták közdenek pl. az evolúció ellen.

Ha esetleg a #38-as egy műveletlen ateista, ezen a tényen az sem változtat.

@42: Az evolúció pl. egy olyan témakör, ami sok hívő szemét csípi, ezért valóban, gyakran látunk evolúciótagadó hívőket. Azonban - bár statisztika nincs a kezemben - erős a gyanúm, hogy ez csak egy hangos kisebbség, és a hívők nagy részének nincs gondja az evolúcióval sem.

Az ősrobbanás határeset, az is csípheti egyes hívők szemét, de sima "énjobbantudom" alapon, vallási ok nélkül is divat tagadni.

Aztán ott van még ezer dolog: örökmozgók, 100% feletti hatásfok, a relativitáselmélet tagadása, ilyen-olyan részecskefizikai ismeretek tagadása, ott van a laposföld, aztán pl ezer egészségügyi dolog, homeopátia, új germán medicína, biorezonancia, akármi, ott van a középkor kitalált x évszázada agymenés stb stb. A sor folytatható napestig. És ez mind olyasmi, aminek semmi köze a hithez, ateisták is teljes melszélességgel lehet laposföldes, vagy bármi más. Amúgy evolúciótagadó is lehet ateista is. Miért is ne.

@44:

"Bár hinnék!"

Az miért lenne jó?

#33: Az Idegen Szavak Szótárából

"ateizmus: (vall) istentagadás, az a felfogás, hogy a világ megértéséhez nincs szükség természetfölötti lény feltételezésére"

Nem csak az számít, hogyan képezték a szót eredetileg (ebben az esetben több, ógörög eredetű szóról van szó, tehát régen történt), hanem hogy mi a széles körben használt, bevett értelmezése.

@47: Nézd, ha szeretnéd, félreértelmezheted ezt a szót, maximum nem fogod érteni, mások miről is beszélnek. Ha tényleg érdekel a "széles körben használt, bevett értelmezése", akkor az az, hogy "istenbe/istenekbe vetett hit hiánya".

Ha ezt megérted, akkor lehet a következő szintre lépni és megismerkedni az ateizmus különféle változataival, pl. gyenge, agnosztikus, erős, gnosztikus ateizmus. Amiről te beszélsz az lehet erős ateizmus (abba vetett hit, hogy semmiféle isten nem létezik), vagy épp gnosztikus ateizmus (amikor valaki azt mondja, hogy _tudja_ nem pedig csak hiszi, hogy nem létezik semmilyen isten). Ezek azonban csak az ateizmus speciális válfajai, és az ateisták nagy többsége speciel nem is erős/gnosztikus ateista.

Ha érdekel a téma, ajánlom, hogy keress utána az ateizmus fajtáinak, ha nem érdekel, akkor meg mindegy, el lehet lenni egy félreértett értelmezéssel is, nagy port nem kavar.

Mar tobb szaz eve tudjuk, hogy a hit olyan dolog, amit a nem hivoknek NEM LEHET lehet megmagyarazni, a hivonek pedig nem KELL.

Van itt is egy csomo erdekes es okos valasz, meg egy csomo olyan, amely a hit es a hivokkel szembeni eloiteleten es tudatlansagon alapul.

Az egyik az, hogy keverik a hit, a vallas es az egyhaz fogalmakat. A hit egy erzes, egy intuicio, hogy valamilyen termeszetfeletti ero van jelen az eletben.

A vallas mar egy emberek altal felepitett rituale- es szabalyrendszer, amelyet (barmelyiket) kovetve az ember kapcsolatba lephet a termeszetfelettivel. Az ember nem "vallasban hisz", azt gyakorolja vagy nem. Sok hivo, sot a tobbseg, nem gyakorol vallast, hanem a "maga modjan" hisz.

Az egyhaz pedig egy emberi intezmeny, amelyben megjelenik az osszes ilyenre jellemzo korrupcio, penzehseg, hatalomvagy, politika, poziciok stb. Elfogadom, ha valaki az egyhazak tulkapasai miatt ateista, de tudjon rola, hogy mirol beszel - o nem a hitrol es egy isten letezeserol beszel.

Hogy szulethet-e valaki hivonek anelkul, hogy annak nevelik - szulethet, mert az istenhit johet magatol, osztonosen. A vallas az, amit valakinek be kell mutatni es azt aztan elfogadja az illeto vagy nem.

Masik ilyen nagy tevedes, ami itt egy par embernel latszik, hogy leragadnak a XIX. szazadi felfogasnal, miszerint vagy a termeszettudomanyban "hisz" valaki vagy Istenben. A tudomany nem tudja sem bebizonyitani Isten letet, sem megcafolni. Barmit allit a tudomany, allhat mogotte egy termeszetfeletti ero - vagy nem. A tudomany allitasait elfogadni es istenekben hinni nem zarja ki egymast.

Ennek a tevedesnek egy valtozata, miszerint az ateistak racionalisak es intelligensek, mig a hivok butak, de hat ehhez azert mar nagyon egyszeru gondolkodasunak kell lenni.

Szamomra, ha valaki azt mondja, hogy ateista, az meg sokat nem jelent. Csak annyit mond vele, hogy istenekben nem hisz. Attol meg van valamilyen vilagnezete, amelyrol nem arul el semmit. Nagyon sok ateista pl. materialista, aki szerint csak az anyag es az energia letezik. A vita akkor kezd erdekes lenni, ha valaki megnevezi a sajat nem-hivo vilagnezetet, es akkor arrol is lehet beszelni.