Ateisták! Titeket mi győzött meg isten nemlétezésében?

Engem elsősorban a vallásháborúk győztek meg: ilyen isten hívei amaz isten hívei ellen, de méginkább ugyanazon isten hívei egymás ellen ugyanazon isten nevében (És látá az Úr, hogy jól van ez így...).

Másodsorban az a tény, hogy bár rengeteg isten, vallás, egyház és rítus van, mégis mindenki abban hisz, amelyet gyerekkorában ismer meg, amelyet belenevelnek. Vagyis a nevelés (=külső akarat) szerepe domináns a tények és az érvek felett.

Harmadrészt a különféle vallásokban található feloldatlan következetlenségek.

Az istenhit alapja az, hogy az emberek hierarchikus rendszerben élnek, azaz kell maguk fölé valaki. Ha végigmégy a hierarchián akkor eredetileg a királyokat találod a végén, csakhogy felmerül a kérdés, hogy felettük ki áll? Na, ekkor találták ki a mindenhatót, aki a király felett áll és biztosítja a királynak a hatalmat.

A pokol hasonló még. Pokolról nincs szó a bibliában, alapvetően senki nem kerül a pokolra, csakhogy emiatt a nyomorgó emberek hajlamosak voltak beinteni a genya uraknak, ezért kénytelenek voltak megfenyegetni őket valamivel, hogy mi történik ha nem viselkednek rendesen.

Semmi szükség nem volt ilyenre.

Mindenki ateistának születik.

Közülük van olyan, aki aztán nem lesz istenhívő.

"egy üres lap a tudatunk"

Egy nagy fenét.

"Az hogy ateista lesz valaki, tudatos döntés következménye."

Vagy nem.

Hívő CSAKIS abból lesz, akit annak nevelnek.

Ateista pedig abból is lehet, akit sehogy se nevelnek.

19: Mondd már el mire emlékszel csecsemőkorodból? Hogy vélekedtél akkor a világ dolgairól?

Csakis abból, akit annak neveltek? El vagy tévedve. Testvéremet senki nem nevelte vallásosnak, ahogy engem sem. Iskolába menet két templom mellett mentem el szinte minden nap. Ráadásul falun, ha ez jelent valamit is. Én ateista lettem, testvérem meg nem beszél velem, mert én nem tértem meg. Szóval melyikünk lett hogyan is nevelve?

Ha már ateista vagy, szerintem nehéz vallásossá válnod. Talán sokkal nehezebb, mint vallásosból ateistává. De bármelyikre lehet nevelni egy gyereket. Ilyenkor a szülő tudatos döntése a dolog. Ha egyik irányba se terelik a gyereket, ahogy minket sem tereltek a testvéremmel, akkor meg a gyerek döntése lesz, külső befolyások és a saját addig kialakult világképe alapján. De amíg a kérdés nyitott benne, nem mondhatja magát se ateistának, se vallásosnak, se a kettő bármilyen megnyilvánulásának.