Akik szerint a magyar nem Uráli nyelv azoknak mi erre a bizonyítékuk?

Ha neked oda adnának ősi egyiptomi írást honnan veszed h úgy tudnád hangoztatni h megértsd? És ha sikerül is honnan veszed, h azt jelenti a mondat amit te gondolsz és nem csak belemagyarázod?"

Logo- vagy piktografikus írásokat (ékírás, hieroglifák, hanzi), ha megvan a kulcs, lehetséges dekódolni anélkül, hogy ismernénk a kiejtést.

Nem vagyok nyelvész, ehhez itt többen jóval többet értenek, de:

Néhány éve repülőn utazva mellettem egy litván srác ült, akiről leszállás közben kiderült, hogy eredetileg finn.

Hirtelen felvetődött bennem, hogy rákérdezzek. Abból indultam ki, hogy valószínű vannak nagyon ősi szavaink, amik akár évezredek során sem változtak. (Pl.: tűz, víz, menni, jönni, erdő, mező, hegy, föld, stb.) Azt hiszem a menni ige valamelyik alakjára kérdeztem rá (angolul), nagy meglepetésemre aznos volt a magyarral. Sajnos közben leszállt a gép, s nem tudtuk tovább folytatni a diskurzust. Mindenesetre fentiek "kicsit" elgondolkoztattak.

A hun-magyar rokonság.

Talán elég lenne csak a magyar mondavilágra utalni, de lehetne arra is, hogy jónéhány nép nyelvén Magyarország neve is a hun rokonságra utal.

Nem szeretnék összeesküvés elméletekkel jönni, de feltűnő, hogy miért midíg baloldali emberek azok, akik a magyarsággal kapcsolatos foglalmakat, emlékeket szeretnék meg nem történtté tenni.

Elég csak egyik politikust idéznem: "ha megválasztanak, eltüntetek minden rovásírásos helységnév táblát."

14-re:

A sok feltételes módód arra utal, hogy nincs rá bizonyíték, hogy úgy lenne, ahogy írod. Éppen ezt tartom hibának, hogy ebből a korból fennmaradt írott dokumnetumok elemzése elmaradt. Illetve ahol mégis megtörténik, "mindkét oldal" csak saját álláspontja megerősítésére igyekszik felhasználni, ami azzal ellentétes, minden további nélkül elveti.

Hogy a volt portugál gyarmat, Koiszánia, vagy Bantusztán helyett miért lett pont Angola, nem találtam semmi forrást. Persze felhozhattad volna akár Ausztriát és Ausztráliát is.

Viszont érdekes amit leírtál:

"Országunk külföldi nevei pl:

HUNgary, UNgria, UNgarn, UNgary, HUNgrija. A hunokat ezzel szemben UNni, HUNni, HUNnen, HUNs, HUNerne, Gunni-nak."

Nem tűnik fel valami.

Csak hogy Kézai Simon szavait idézzem:

"Minthogy erősen szíveteken fekszik, hogy a magyarok tetteit ismerjétek, s azt én igazán tudom, gondoskodtam, hogy azon nemzet történeteit melyek különbféle irományokban Olasz-, Franczia- és Németországban szerteszét vannak szórva, egy kötetbe szerkeszszem, nem követve Orosiust, ki Ottó császár kedvét keresve..."

Úgy tűnik sokan ma nem "Ottó császár kedvét" keresik.

Jajhaj, utálom amikor nagyon hosszú fejtegetésbe kell kezdenem, mert azt nem szereti senki sem, mindig kapom is az ívet miatta.

Nade kezdjük az elején.

"Mi arra a bizonyíték h a finnek és a magyarok sosem élhettek egymás szomszédságában, vagy egymással?"

Sosem írtam olyat, hogy nem élhettek szomszédságban vagy nem kerülhettek kapcsolatba. Én azt tagadtam, hogy a nyelvet tőlük vettük volna át. Azt természetesen elfogadhatónak tartanám, ha csak annyi lenne az állítás, hogy bizonyos szavainkat a finnektől vettünk át, mert ez kb. az a szint, hogy az angolból, latinból, németből, szláv nyelvekből is vettünk át, mégsem a rokonaink, és nem ezekből a nyelvekből ered a miénk.

---

"Honnan veszed h csak és kizárólag a morfológia döntött h a finnek és a magyarok nyelv rokonok?"

Talán mert csak az döntött? Két népet akkor rokonítanak, hogyha 3 tényező egyidejűleg jelen van:

1, Közös szavak

2, Közös kultúrális minták (ruházatban, zenében, táncban)

3, Közös temetkezési szokások.

E három közül a 3.-at veszik a legerősebb és mindent eldöntő és kétséget kizáró bizonyítéknak két nép rokonsági kapcsolata esetén. Ennek megfelelően a finnek nem rokonaink. Ellenben a Szkíta népek közül eléggé sok hasonlóság van a temetkezési szokásban és ezek közül a Magyar sírok megegyeznek a Hun sírokkal, tehát a két nép rokon. Aztán a 2.-ik egy ilyen közepes szintű elfogadható kategóriájú bizonyíték, amely mellett már azért lehet pro - kontra érvelni, hogy miért rokon vagy miért nem, mert ugye "mint tudjuk" a kultúrát lehet "importálni - exportálni". Na most az a baj, hogy a finnekkel semmilyen közös kultúrális mintáink nincsenek. Népmesék, népdalok, legendák, mondák, tánckultúránk, zenei kultúránk és öltözködésünk merőben eltér a finnektől.

Marad az első vagyis a leggyengébb bizonyíték két nép rokonságára, melyet csak abban az esetben szoktak elfogadni, hogyha az adott népet a második két kategória alapján sehova nem tudják kapcsolni. Márpedig valahol a közös emberiséghez valahol valamilyen módon mindenki kapcsolódik.

És igen, a finn-ugor elmélet csak és kizárólag a közös szavak elméletén nyugszik. Ami azért vicces és furcsa, mert ugye tagadjátok, hogy a Magyar nyelv rokona lenne a sumer vagy egyiptomi nyelvnek, holott több közös szó és megfejtés született e két nyelven, mint finnül.

---

"Minden nyelvcsaládot ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálnak."

Hát ez itt a probléma.

---

"Még aki nem is nyelvész de valamit beszél finnül az is meglátja a nyelvtani és a régi és ami szavak közti kapcsolatokat. (mellesleg vannak még szavaink amik hasonlítanak a finn szavakra és ugyan az a jelentésük)."

Értem én ezt, ezt soha senki nem tagadta, te nagyon félreértesz itt valamit. Nem az van letagadva, hogy a finn és magyar nyelvnek nincsenek közös szavai, hanem az, hogy a finn rokona az ugor nyelnek illetve, hogy a finnből származik a magyar. Tehát a mi nyelvünk nem onnan származik, max. innen származnak azok a szavak, amelyeket úgymond "közösen" használunk. De akkor sem rokonság miatt, hanem valószínűleg valamilyen más okból kifolyólag vették át a szavakat.

---

"Ha a magyar nem rokon nyelv a finnel, akkor az angol miért rokon a némettel? A lengyel miért rokon a szlovákkal?"

Mindenki maga válogatja a rokonságát. Egyébként ne érts félre, nekem nincs bajom a finnekkel és felőlem akár lehet rokon nyelv is. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy ebben a tudományos akadémia azt ismeri el, hogy a finnből származik a magyar, innentől kezdve nem kell kutatni a múltunkat, hisz az a finn. Ezen kívül ezzel a blöffel azonnal leválasztottak a szkíta vonulatról, tehát már a magyar illetve a hun már nem is szkíta nép, hanem finn. És ugye Napóleon tanácsosa mondta: "Ha le akarod győzni a Magyarokat, vedd el a múltjukat és tiéd lesz a jövőjük".

---

"Mi arra a bizonyíték h a magyar nyelvnek több kapcsolata van a sumer és szkíta nyelvekkel? "

Ugyan azok, ami alapján a finn-ugor nyelvrokonságot felállították. Azzal kiegészítve, hogy több közös szó van, nyelvtani szerkezet azonos és a szóképzés is megegyezik. Ezen kívül bónuszként a fentebb felsorolt 2.-es pontban is megegyeznek, ugyanis vannak kulturális kapcsolatok.

---

"Mi a bizonyíték arra h a magyar mindig is egy nomád nép volt?"

Mondjuk onnan, hogy a Magyarok még a 14.-ik században is legendás állattartó nép volt? Egyébként a nomád nép és a vándorló nép nem ugyan az. A nomád nép egy adott ország területén belül folyton változtatja a helyzetét, mivel a legeltető állattartó életmód velejárója. A vándorló nép viszont azt jelenti, hogy bizonyos időközönként a nép vagyis a törzsi szövetség fiataljai összepakolnak és arrébb vonulnak pár ezer kilométert. E vándorlás során törzsek csatlakoznak, törzsek leválnak, de végül, ha megérkeztek, akkor ott letelepednek és 2-3 generáció a letelepedett területen marad. Majd újra felkerekednek és visszatérnek az "őshazába".

Ahhoz, hogy ne kelljen életmódot változtatni a szkíta törzsek a Tarim medence és a Kárpát medence között vándoroltak. E vándorlás során északra és délre is leszorulhatott vagy kiválhatott egy-egy törzs, amelyekből aztán lettek az északi vagy a déli - délkeleti, iráni népek. Mit gondolsz a híres neves kelták akikről az angolok már bizonyították, hogy szkíta törzs volt, hogy szorultak volna fel másképp Britannia északi területeire?

---

"Mi arra a bizonyíték h a magyar mássalhangzós nyelv és nincs másik ilyen nyelv?"

Soha nem mondtam, hogy nincs másik ilyen nyelv. Jelenleg élő nyelvek közül, ha jól tudom csak a Semita nyelvek (Zsidó, Arab) néhány indiai nyelv és a magyar nyelv mássalhangzós.

Ez azt jelenti, hogy a mássalhangzók hordozzák a jelentést.

Ezert ven ez, he ezt e mendetet csek e betevel erem, ekker es megerted.

Ellenben ezt mondjuk angol vagy német nyelven nem tudod megtenni.

---

""Például a "SzáRNy" szóban felhangzósítod 'i' és 'o' -val, illetve az 'Ny'-et kicseréled 'M'-re, és megkapod a "SziRoM" szót." Itt semmi mást sem csináltál csak kicseréltél betűket amit bármelyik nyelvben össze tudsz hozni. "Wing-Wind" "drive-drink" "holt-halt". Sima belemagyarázás az egész."

Rendben nem értetted meg a dolgot. Akkor most felsorolom neked a hat hangzókategóriát:

1. k, h, g, gy

2. p, b, v, f

3. l, r, j

4. t, d, ty

5. m, n, ny

6. s, z, sz, zs

Ezeket a hangokat váltóhangoknak mondjuk, ugyanis az aki nem tudja kimondani a 'r' betűt (főleg még a kis gyerekek), azok mind 'l' betűt mondanak vagy 'j'-t, mást nem. Vagy amikor náthás vagy, akkor az orrhangok 'm, n, ny' mivel akadályba ütközik a levegő kiáramlása az orrban, ezért pattanni fog, és az 'm - n' átmegy 'p-b' -be.

Ezeken a beszédtechnikai tényeken kívül a hangzókategóriákon belül egymás hangváltói. Vagyis a 'K'-nak a 'H' és a 'G' a váltóhangja. Bármelyik nyelvészeti könyvet felütöd megtalálod benne. Kb. nem is kell sokat lapoznod mer ezzel kezdődik. Persze hozzá kell tennem, hogy létezik sok fajta felosztása a hangzókategóriáknak. Sőt még opera énekeseknek készült oktató könyvben is leírják, hogyan kell artikulálni ahhoz, hogy egy 'L' ne 'R'-nek vagy egy 'H' ne 'K' hangozzon.

Na most az én példámban a SZáRNY szóban az NY-et váltotta fel az 'M', amely mint hangzókategória megengedhető. Ellenben a te példáidban:

Wing-Wind ->g nem váltóhangja a d-nek soha, még csak közel sem ott képzed és úgy a két hangot így nem lehet váltóhang

Drive-Drink -> itt te a 'Ve' hangot cserélted le 'nk'-ra, ami több sebből is vérzik. Eleve V sem 'N' sem 'K' hangnak nem lehet váltó hangja, az meg, hogy egy magánhangzót cserélsz 'N'-re vagy 'K'-ra...

Holt-HaLT -> Itt meg nem váltottál semmit sehova, a magánhangzókat a magyarban lehet cserélgetni, ellenben mondjuk a német vagy angol szavakkal.

Példa ez utóbbira:

Hall - Hull; Lett - Lőtt; Lép - Láp, stb.

---

"Nő, áll, él, tűz, ég, öl, vár, stb." Újabb belemagyarázás. Szintén más nyelvekben is találni ilyet. "bow-íj, meghajlás" "present-jelen, ajándék" "bear-medve, elbír" "palm-pálma, megfog"

Ez csupán annak a függvénye h milyen jól ismersz különböző nyelveket. Logikus h az anyanyelvedben több ilyet találsz mivel azt ismered a legjobban. Egy angol, német, lengyel, finn is tudna ilyeneket."

Ismét nem értettél meg. Azok a többletjelentések, amelyekre ti hivatkozol én is megemlítettem, és le is írtam, hogy azok nem oly módon kapcsolódnak az eredeti szóhoz mint a magyarban.

Akkor leírok párat, hogy lásd.

Nő - Állapot: Nő mint emberi lény, Folyamat: Növekszik valami

Él - Állapot: Éle valaminek, mondjuk határnak vagy késnek, Folyamat: Élőlény, mozog

Ég - Állapot: Az amire feltekinthetsz és ahol a felhők úszkálnak, Folyamat: A tűz égése

Vár - Állapot: A kőből készült épület, amit fényképezhetsz, fogdoshatsz, nyalogathatsz, Folyamat: Amikor várakozol valakire vagy valamire.

Ellenben a te példáid jelentéstartalma között nincs ilyen kapcsolat.

Bow - íj egy tárgy, meghajlás de ez maga inkább egy ige, ami cselekvés, bár ráfogható, hogy folyamat. Probléma: Nincs kapcsolat az íj és a meghajlás között.

Peresent - jelen egy időhatározó se nem állapot se nem folyamat, ajádnék, egy tárgy max állapot lehetne, de a fogalom, hogy ajándék inkább egy basztrakció. Probléma: Nincs kapcsolat a jelen és ajándék között.

bear - medve lehet állapot, elbír viszont megint egy cselekvés de inkább egy allapot meghatározása ismét. Porbléma: Nincs kapcsolat köztük.

És folytathatnám. Ez az amire utaltam, hogy a szó jelentései között nincs vagy csak rendkívül direkt módú kapcsolat van (mondjuk az íjnál, ugye ha megfeszítem végül is meghajlik).

---

"Miből gondolod h azok az egyiptomi szavak amiket te hasonlónak tartasz a magyarhoz, azok valóban azok is?"

Ugyan azok alapján amik alapján te a finnhez tartod hasonlónak.

"1)Véges számú a hangzókészlet, így nem nehéz rövid szavakhoz bármit is hozzá párosítani "

Így van, viszont a videóban is el lett mondva a prof által, hogy a puding próbája az evés vagyis nem csak szavak lettek megfeleltetve a magyarnak, hanem mondatok lettek belőle lefordítva, és hiába csak "rövid szavakhoz" párosítunk "bármit", ha a mondat úgy értelmetlen lenne, akkor egyértelmű, hogy rossz a megfeleltetés. Ellenben, ha több hosszú szöveget is értelmesen visszaadnak a megfeleltetések (főleg, ha visszatérőek a szavak és mindig illeszkedik a mondatkörnyezetbe), akkor a megfeleltetés egyértelműen helyes.

"2)Rövid szavakat bárki össze tud hasonlítani, de egyszer nem láttam még h "megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért" féle hosszabb szavakhoz találtak volna párokat. "

Azért nem láttál még ilyet és nem is fogsz, mivel ahogy megyünk vissza a múltba úgy a nyelvek szavai egyre bontottabb állapotban vannak. Csak a mai "modern" nyelvekre jellemző az összevont hosszú szavak használata, régen viszont rövid hangokat és ragokat használtak, illetve hangmódosító jeleket.

---

"3)Nem mai szavakat kéne összehasonlítani régi idegen szavakkal és hallás alapján rávágni h pl a "udmegbudmeg" azaz "üsd meg b..meg". Ez tipikus laikus áll nyelvészkedés. Szintén találni ilyeneket minden országban, minden nyelvben. Pán-szlávisták szerint pl a "Pharaoh" valami régi szláv szóból ered, az Etruszkok az oroszok elődei voltak mert benne van a nevükben a "ruszk". Ugyan azt a logikát követik mind, amit te vagy ez az egyiptológus."

Nem figyeltél a videóra akkor eléggé. Már a finn-ugor elméletről szóló könyvekből is idézett, és azok is kijelentették, hogy bár a magyar nyelv évszázadok óta nem változott semmit, ez őket kb. nem érdekli, hanem ezt figyelmen kívül hagyva feltételezni kell a nyelv folyamatos változását. Ezt ugye azért feltételezték a magyar nyelvről, annak ellenére, hogy erre semmiféle bizonyíték nincsen, mivel a görög, latin, germán, és szász nyelvek mind annyira megváltoztak egy idő után, hogy a saját nyelvük korábbi változatát nem értették. Ez viszont a magyar nyelv esetében nem állja meg a helyét.

Ez viszont nem a magyar nyelv különlegessége, hanem alapvetően a mássalhangzós nyelvek sajátossága. A mássalhangzók mint már korábban is írtam, merev tartószerkezetek, azok az évezredek alatt sem hajlandóak jelentősen változni, ellenben a magánhangzók akár évtizedeken belül vagy akár égtájakon belül is nagyon könnyen cserélődnek.

Menj egy a székelyekhez és biztos vagyok benne, hogy találni fogsz magyarul beszélő embert, de mégsem fogod érteni eleinte, mert úgy magánhangzósítja a szavakat, ahogy te még nem hallottad.

---

"Ha nincs elismerve h a magyar nyelv őse az egyiptomi nyelv lenne, akkor valószínűleg okkal nincs. Ha szerinted összeesküvés áldozatai vagyunk, vagy nyelvészek bénák a szakmájukban várom az egyértelmű bizonyítékokat."

A videóban a professzor is elmondta, és akkor én is elmondom neked. Az egyiptomi nyelv nem őse a Magyar nyelvnek, az egyiptomi nyelv csak megfejthető a magyar nyelv segítségével, tehát maximum rokona vagy egy kivált nyelvjárása a magyarnak.

SOHA SENKI nem állította, hogy a Sumer vagy az Egyiptomi lenne az elődje a magyar nyelvnek. Arról meg nem ezek a tudósok és kutatók tehetnek, hogy ugyanakkor a magyar nyelv segítségével meg lehet őket fejteni.

Mint mondtam a magyar nép is mint kb. másik 900 másik törzs, a szkíta népeket gyarapították. Ha ezeknek valamilyen szinten közös volt a nyelvezetük, tehát nyelvrokonok, akkor a múltba visszatekintve innen bizony megfejthető a magyar nyelv segítségével az ő írásuk. Ez a legnagyobb előnye egy mássalhangzós írásnak.

És valószínűleg régen azért is írtak mássalhangzókat csak, nem jelölve a magánhangzókat, hogy a szövegeket bármilyen korban, bármelyik törzs el tudja olvasni. Az meg mindenkinek a magánügye, hogyan hangzósítja magának, hogy meglássa benne az értelmet.

---

"Ha neked oda adnának ősi egyiptomi írást honnan veszed h úgy tudnád hangoztatni h megértsd?"

Nyilván kellene rajta kicsit agyalnom, hogy mi lehet az értelme, de meg tudnám fejteni.

"És ha sikerül is honnan veszed, h azt jelenti a mondat amit te gondolsz és nem csak belemagyarázod?"

Mondjuk onnan, hogy nem lesz értelme a szövegnek? Vagy onnan, hogy vannak szóismétlések ott is, és ha az ismétlésnél nincs értelme a szó jelentésének, akkor hülyeség a megfejtés?

"Miből gondolod hogyha rajtad kívül még több más különböző anyanyelvű ember megkapná azt az írást nem tudná a ma használt nyelvére lefordítani úgy h értelmes legyen?"

Mivel még eddig nem történt meg? Ne félj, próbálkoznak is vele. Például a német nyelvészeti akadémiának egyáltalán nem okoz gondot a hettita nyelvet némettel összekapcsolni és még marha büszkék is rá, igaz, hogy köze nincs a két nyelvnek egymáshoz, de ez őket nem zavarja. Minket meg marhára zavar, ha valamit magyarul tudunk elolvasni, mert ugye mi "Merjünk kicsik lenni".

---

Anonymus

"Ha a klasszikus latin szavakat összeveted a franciával, az óindet a hindivel, vagy az újgörögöt az ógöröggel, akkor igen is nyilvánvalóvá válik számodra, hogy egy adott szó nem csak morfológiai, hanem óriási szemantikai változáson is áteshet."

Csakhogy ezek nem mássalhangzós nyelvek. Nem a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalmat, hanem a magánhangzók és a mássalhangzók közösen. Természetesen az általad felsorolt nyelvekre tökéletesen igaz az állításod, a magyarra viszont nem állja meg a helyét.

---

"A történelmi szkíta népek észak-iráni népek voltak,"

Jó hát ez a honnan nézzük kérdés. A szkíta népek nem észak-iráni népek voltak, hanem észak-irán területeire szorult vagy oda kivált népek voltak. Képzeld még a britt szigetek csúcsán is éltek szkíta eredetű népek, ők volt a kelták. A kínaiak első dinasztia alapítója egy Hun vezér volt, ő alapította a "Han" vagyis a "Hun" dinasztiát.

---

Anonymus