Miért hiszi azt nagyon sok magyar, hogy a magyar nyelv a világ legtökéletesebb, legkifejezőbb, leggazdagabb nyelve? Nacionalizmus az oka? Vagy csak szimpla tudatlanság?

"Csakhogy ki az, aki megmondja, mi számít igénytelen kifejezésmódnak?"

Hát mondjuk az MTA, nem? Elvileg azért van. Hogy legyen egy központi zsinórmérték.

A helyesírást ők írják elő, és azt is ugyanilyen, tekintélyi alapon.

Régen pl. a Nyitva tartást minden boltban egybeírták. "Nyitvatartás", én is így szoktam meg, ma is szorosan összetartozónak érzem a két szót. Nyitva lehet bármit tartani, de a nyitvatartásból érződhet, hogy ott a boltra gondolunk.

Ennek ellenére manapság mindenhol nyitva tartásnak írják. Nyilván azért, mert az MTA megmondta nekik, hogy mostmár így kell.

Ha ezt elő tudja írni, a többit miért nem?

"Ha ezt elő tudja írni, a többit miért nem?"

Miért kellene? A nyelvet nem lehet ilyen keretek közé szorítani. A nyelv aszerint fejlődik, ahogyan igény van rá. Ezt az MTA nyelvészei tudják a legjobban közülünk, hidd el. Te például bajnak érzed, hogy használod a "csaj" szót? Mert történetesen annak idején azt is úgy vettük át, méghozzá a cigányoktól. Most gondolj bele, hogy ha annak idején azt mondják, hogy márpedig ilyet nem csinálunk. Tán kárát látta a magyar nyelv?

Vagy például ott van a "szar" szó, ami ősmagyar szavunk, és eddig megőriztük, dobjuk ki azért, mert nem éppen illendő, vagy valakinek bántja a fülét? vagy a "baszni" szót is előbb ismertük, mielőtt a Kárpát-medencébe értünk volna, már akkor is ebben az értelemben, és mégis megmaradt.

Most ha az MTA azt mondaná, hogy mostantól ezt nem szabad használni, akkor azzal úgysem érnének el semmit, az emberek ugyanúgy használnák tovább.

A nyelv nem szorítható ilyen keretek közé. Szabályokat alkothatunk a helyesírásra, hogy könnyen olvashatóvá tegyük a nyelvet, vagy a nyelvhelyességre, hogy ne legyünk félreérthetőek. De arra, hogy ki milyen szavakat használjon, arra nem. Mondhatja az MTA, hogy a "deviszont" hibás, ha 10 millió ember mondja, akkor az ő szavuk számít, nem az MTA-é. És ez nem korcsosulás. Ez egyszerűen változás. Mert nem az számít, hogy hogyan mondod, hanem hogy tudd közölni azt, amit szándékozol. Ha egy netes fórumon valaki azt írja, hogy LOL, akkor tudja, hogy ezt a többiek meg fogják érteni. Ha ezután baráti közösségben élő szóban is kimondja, akkor is azért teszi, mert tudja vele közölni azt, amit mondani akar. Innentől kezdve érdektelen, hogy azt hogy mondja, mert a nyelv egy eszköz, nem valami eszme vagy alkotás, amit más dolgok fölébe kell helyezni. Ha ápolják, az kedves dolog, de inkább csak az elődök iránt érzett tisztelet, valamint a ránk maradt szövegek megértése motiválja, és nem a közlési szándék.

Kedves Tudósok!

Én nem vagyok nyelvészprocesszor, úgyhogy bocsánat, hogy akadékoskodok, de az "alszom" feltételes módjaként az, hogy "aludnám" az miért nem helyes?

Én nem azt mondtam, hogy dobjuk ki ezt meg azt, hanem, hogy a nyelvészek, költők segíthetnének adaptálni a nyelvünket az új viszonyokhoz, ahogy azt a XIX. században tették. Ennek a használatát pedig az MTA előírhatja, ahogy a nyitvatartás helyett a nyitva tartást. És akkor az lesz a hivatalos, tetszik nekem, vagy sem. Az új generáció már azt fogja megszokni.

De hogy néz már ki az újkori nyelvünk, tele még csak nem is "magyarosított", de szó szerinti angol átvételekkel? Régen legalább arra vette a nép a fáradságot, hogy ha ilyesmit csinált, legalább a magyarhoz hajlította őket. Lásd pl. óbester az oberstből, de ahelyett is találtak később a nyelvészek sokkal jobb magyarítást. És keresztülvitték! A nyelvújításkor bizony pont az ellenkezője történt annak, amit itt leírsz, hogy "úgyse fogják máshogy hívni".

Összefoglalva, én a reformkori nyelvészeket elismerem, de ezt a mai sóhivatali szisztémát nem sokra tartom :>

"Így igaz. 100 éve "bunkóságnak" számított az ikes igék iktelen ragozása, így az "aludnék" bunkóságnak minősült, s az egyetlen helyes alak az "aludnám" volt."

Én meg úgy mondtam volna gyerekkoromban, hogy "aludnák". Mert otthon így használták. Aztán az iskolában megtanultam, hogy miért kell aludnéknek mondani, és ennyi :) Apám mai napig nem képes megtanulni. De attól még meg lehet.

"Akkor egy új nyelv, egy új irodalmi nyelv kialakítása történt. Azaz nem nyelvművelés, hanem egy irodalmi nyelv kialakítása. A magyar nyelv sikeresen kultúrnyelv lett, lett egy egységes irodalmi nyelv (csak a csángók maradtak ki), egy egységes köznyelv. Sikertörténet. Ezek után akarsz egy új nyelvet? Abszurdum."

De nem új nyelvet akarok, értsd meg, csak azt, hogy az új, tömegesen használt szavakon agyaljanak a nyelvészek, és találjanak ki valami magyarosabbat. Pl. hardware-re, software-re, anyámkínjára. Aztán ezt szépen előírják, ahogy a helyesírást. Van MTA-nk, van közoktatásunk, mi kell még?

A nyelvészek is csinálnának valamit, meg a gyerekek is így tanulnák meg :P