Ki ért egyet azzal, hogy manapság a magyar nyelvben egyre gyakoribb az idegen kifejezések szükségtelen és felesleges használata?

"Csak én látom úgy, hogy ezzel a saját nyelvünket degradáljuk?"

Nem, nyugi, mások is így gondolják – de ők is tévednek.

Ahogy már többen leírták feljebb a bacon kapcsán, többnyire nem már létező fogalmakra veszünk át új szavakat, hanem új fogalmakra vagy egy létező fogalom leszűkített jelentésére, lásd szalonna–bacon. De ilyen pl. a crush is, erre a fogalomra sincs olyan egyszavas, magyar kifejezésünk, ami pontosan fedné a crush jelentését.

Szóval ezek az átvételek valójában pont, hogy gazdagítják a nyelvünket, nem degradálják, hiszen általuk színesebben és pontosabban tudunk valamit kifejezni.

#10,

Sale. Akcio

Megint csak tokhulyeseg. Felreforditas, helytelen hasznalat.

Action, de mi az/egy action egy kiarusitasban.

A kiarusitas szo mar nem eleg neni nekik? Pfft.

"a vagy helyett is egyre több helyen a vs használják"

De a vs megintcsak szűkebb jelentésű, mint a vagy, tehát nem helyette, hanem azt kiegészítve használják.

"az általad említett bacon - ez ugyan elvileg szalonnát jelentene, de a valóságban egy szalonnatipust értenek alatta, nem a szalonnát általánosságban. Az eredeti szalonna szó meg azért kezd eltünni, mert manapság kevesen akarnak egy csak zsírból álló valamit fogyasztani, azaz a kereslet tünik el, nem maga a szó"

A buta megjegyzés kiigazítása középiskolás fokon is érthető módon.

Azért különböztessünk már meg szükséges és szükségtelen átvételt.

Tehát, a mai nyelvezetben az angol jövevényszavak nem biztos, hogy szükségesek. Attól függ, hogy egy új dolog neve-e vagy egy már meglévő szavunk helyett jön-e be.

Például az "ablak" szó helyett se fogsz soha "vindó"-t mondani. Mert szükségtelen.

Míg A török, szláv és német jövevény szavaink pedig elkerülhetetlenek voltak a közeli együttélés miatt.

Lásd:

Honfoglalás előtti időkben Türk törzsek is voltak a szövetségben. (Majd sokkal később a 150 éves oszmán megszállás is.) És innen főleg a mezőgazdasági szavaink egy jó része származik.

Német szavakra pedig az Osztrák-Magyar Monarchia is jó példa, meg itt van a szomszédban még ma is. Főleg mindennapi használati tárgyak nevei, szociális kultúrtevékenységek és egyéb kifejezések amik például a Monarchia idején véletlenül átkerültek a magyarba.

A szlávokról nem is beszélve, majdnem teljesen körbefognak minket, meg a Szovjet időkből is lettek új szláv jövevényszavaink. Itt lényegében bármi, merthogy esélytelen nem átvenni szavakat. (Lásd, körülbelül ugyan olyan százalékban vannak szláv eredetű, mint finnugor szavaink.)

Érdekes módon az angol esetében ezt a mintát nem látni. Attól mert világnyelv meg az interneten ez a leghasználtabb, attól még nem szükségszerű meglévő szavakat angolra cserélni. Még akkor sem ha egy jellegzetesebb típusra utal a szó.

Az angol esetében nem látom, hogy MEGLÉVÖ szavakat cserélnének le angolra, hanem egy-egy speciáis dolog megnevezéséröl van szó, ahol átveszik.

A mai technikai szavak többsége angol, ha magyarítod, akkor csak nehezíted akommunikációt.

Ugyanez érvényes a közösségi platformokon is, ma már nem csak a szomszéddal akarnak az emberek kapcsolatot, hanem akár több ezer km-re élö emberekkel is, és ebben is fontos bizonyos kifejezések átvétele.

#18

Mivel köztudottan természetes folyamat, hogy a közvetlen szomszédoktól minden nyelv esetében vannak jövevényszavak a másiktól. Míg több országgal távolabb lévő nyelvekből közvetlenül átvenni szavakat már kevésbé természetes folyamat. Jó példa erre, hogy némely francia eredetű szó német közvetítéssel kerül be hozzánk.