Alapvetően miért mindegyik nyelvcsalád történetét úgy próbálják megközelíteni, hogy volt egy ősnyelv, amiből kifejlődtek az egyes nyelvek?

"Elhiszem, hogy le lehet vezetni, de egy csomó probléma felmerül közben. Ha volt kezdetben egy proto-indoeurópai nyelv, amit egy kis területen beszéltek Ázsiában, az miért terjedt el alig 5000 év alatt egész Európában?"

Miért ne terjedthetett volna el? Nem értem, hogy hol van ebben a probléma. Migráció, tele van vele a történelem. A türk nyelvek pár évszázad alatt vették át a vezető szerepet Közép Ázsiában az indoiráni nylevektől. Az angol, spanyol, portugál pár évszázad alatt terjedt el egész Amerikában, helyettesítve az őslakos nyelveket.

"Miért nincs olyan nyelvészeti elmélet, hogy például a germán nyelveknek ugyanannyira az elődje a proto-indoeurópai nyelv, mint a proto-altaji nyelv?"

Mert semmi közük egymáshoz, alig van közös pontjuk. Feltételezni is butaság lenne, hogy ugyanannyira az őse. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a farkas annyira rokona a kutyának, mint a varánusznak, sőt. Mert a beszéd többször alakult ki, egymástól függetlenül.

Mert semmi közük egymáshoz, alig van közös pontjuk. Feltételezni is butaság lenne, hogy ugyanannyira az őse. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a farkas annyira rokona a kutyának, mint a varánusznak, sőt. Mert a beszéd többször alakult ki, egymástól függetlenül.

------------------------------------

Ez így van, csakhogy a magyar nem altáji, hanem indogermán, főként germán, ezért germagyar.

8/12 A kérdező kommentje:

De én a hagyományos nyelvészeti megközelítést kérdem.

ma 14:08

Privát üzenet

-----------------------------

Nyelvészet hagyományosan:kincs,ami nincs. :D

14/15 anonim ***** válasza:

Galieomus, vagy ki vagy te? Nem unod már ezt?

ma 14:37

Privát üzenet

------------------------------

A magyar nyelvet unni? He? Látom nem tudsz magyarul! Mit lehet a magyar valón unni?

15/16 A kérdező kommentje:

"Mert semmi közük egymáshoz, alig van közös pontjuk."

Én most csak példaként hoztam az altaji nyelvet. A kérdésem lényege, hogy egy nyelvnek miért csak egy őse lehet. A magyarban is próbálják erőltetni, hogy a finnugor volt az ősnyelv és minden más nyelv behatása csak erre tevődik rá.

----------------------------------------------

Mert ez egy libcsi felfogás, és egyben líneáris keresztény.

Ha a nép és a nyelv egy, akkor a germagyarban a germán, ami nem német néppel együtt jött, 350-ben, és nem a finnugorra épült rá, ha az a magyar, mert csak a germán bizonyítható.

Ádám és Éva keresztény folyamatos, vonalas elmélet az oka, ami nem pogány.

"Én most csak példaként hoztam az altaji nyelvet. A kérdésem lényege, hogy egy nyelvnek miért csak egy őse lehet. A magyarban is próbálják erőltetni, hogy a finnugor volt az ősnyelv és minden más nyelv behatása csak erre tevődik rá."

Ez nem úgy működik, hogy kitalálnak egy elméletet, utána meg mindent arra húznak rá. Több elméletet vizsgálnak, amik váltják egymást, ahogy újabb és újabb felfedezések születnek. A nagyar jó példa erre.

Annak, hogy miért kategorizálnak egy adott csoportba egy nyelvet, annak több oka van. Egyrészt azért kategorizálják urálinak (nem biztos, hogy finnugor, erre majd kitérek) a magyart, mert attól függetlenül, hogy a magyar nyelv nagyon kevert, a legtöbb egyezés még így is az urálival mutatható ki. Ez főleg nyelvtan terén érzékelhető. Például, hogy egyedül az uráli nyelvek rendelkeznek ilyen nagy számú ragesetekkel, mint a magyar. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a szókincs melyik része egyezik. Például az urálival a legalapvetőbb szavaink szoktat egyezni, míg a szlávval a perifériásabbak, annak ellenére, hogy mindössze egy százalékkal van több uráli szavunk, mint szláv. Tehát ilyen fontos szavak a testrészek nevei, a számnevek, a természeti nevek, stb... A legrégebbi réteget nézik alapnak.

Valahova be kell sorolni a nyelvet, mert ha mindenhova besorolnánk, ahonnan elemei vannak, az nagyon nem lenne praktikus. Például te is apád nevét öröklöd, annak ellenére, hogy kb. ugyanannyira van benned apádból, mint anyádból. De ha felsorolnánk minden felmenőd családnevét a te neved előtt az egy káosz lenne. Tehát ilyenkor azt szokták nézni, amihez a legnagyobb hasonlóságot mutatja és/vagy ahonnan a legősibb réteg származik az adott nyelvben, akkor is, ha sorban a második nem sokkal marad le.

Röviden, nem csak egy őse lehet, de egyet priorizálni kell, ha meg már priorizálunk, akkor az a legősibb réteg legyen és/vagy a legbefolyásosabb.

Miért kell egyet priorizálni? Mert az emberek így gondolkodnak. Ha nem lenne priorizálva tények alapján egy réteg, akkor az emberek így is úgy is priorizálnák személyes preferencia alapján, mert az ember szereti leegyszerűsíteni a dolgokat és sokan szeretnek fekete - fehérben gondolkodni. Tehát ha ez úgyis megtörténik, akkor már történjen a nyelvészet alapján, ne pedig az alapján, hogy Pista a sarokról szereti a sumérokat.

A kreol nyelveknél annyira kiegyenlített a dolog, hogy nyelvészet nem tud priorizálni, ezért használnak dupla kategorizációt, de ha lehet ezt a fent említett okok miatt szeretik elkerülni.

És akkor itt visszatérek a nyelvészet fejlődésére és a finnugor dologra. Egészen mostanáig az volt a konszenzus, hogy az uráli nyelvek először váltak szét finnugorra és szamojédra, majd a finnugor finn és ugor nyelvekre. Mostanában viszont vita tárgya, hogy ez a szakadás valóban így történt e, mert a rekonstruált proto finnugor nagyon hasonlít a rekonstruált proto urálira, magyarul nem sok külömbség van a kettő között, magyarul kb. ugyanolyan távol áll a három alcsoport egymástól. Ez még további bizonyításra vár. A másik asztaltéma jelenleg az urálival kapcsolatban az, hogy a jukagir ide tartozik, vagy sem.

"Az a probléma ezzel, hogy az újonnan idetelepült indoeurópaiak előtt is laktak már itt emberek. Ezek az emberek is feltehetően erőteljesen szaporodtak, mégis elhagyták az óeurópai nyelvüket. Milyen oka volt ennek?

Miért van az, hogy szinte teljes Európában az indoeurópai nyelv dominál manapság? Nem olyan kicsi ez a kontinens hogy minden szegletében az váljon uralkodóvá."

Ebben semmi probléma nincs. Az erősebb kutya b*ik. Nyilvánuljon meg az az erő agresszivitásban, vagy kultúrális fölényben.

18/19 anonim ***** válasza:

Besorolás? A finnugor és a magyar között a megegyezés csupán az indogermán szavak, amikból jónéhány különféle helyrkről vannak.

A magyarban mindig megvoltak, mert egy germán nyelv. Ha mondjuk félfinnugor lenne a magyar nyelv, akkoris az erősebb szerint kellene besrolni a magyart, tehát az indogermán nyelv közé, majd a germánba.

A valódi szabályos hangmegfeletetések csak a germán nyelvvel lehetségesek.

Példa: sker, ker indogermán tő: ebből a magyarban és a germánban hurok, horoh, húr

geu tő: germán és germagyar, kony, konyul, ku tő nagyon sok szó tartozik ide

keue: hony, hany, hu tő

Indogermán kár: germán és germagyar hor, horkan, hrenga mint harang, hörög(hreigo, hörgő, Reiher, kócsag)

Ingoermán ger: magyar kár, károg

A germagyarban a legtöbb képzés is germán, nem beszélve, hogy sok ősgermán forma van a germagyarban, mint a felszólító jau, ja, mint berjaum, bírjam, ami eredetileg optatív.

Magyarnak mi köze van a finnugorhoz? Semmi.