Csak engem, vagy mást is megrémítene?
Az egész kérdés egy bizonyos ember személyiségéről fog szólni. (Én lány vagyok, ő fiú, ha ez számít valamit..) Nem ismerem, néhányszor beszéltem csak vele, és csak interneten. (Nem kell osztani, a kérdés nem erre vonatkozik). Szóval msnen, interneten velem iszonyatosan kedves, bár fura. Chaten beszéltem vele először, ahová felmentem, mert unatkoztam. Megismertem a profilképét, mert ismerem azt a helyet, így kezdődött a beszélgetés. Az elejét olyan "elérhetetlennek" tűnt, olyan tipikus nem tudom, de valami megfogott benne.
Mikor beszélünk nagyon kedves, aranyos, és ami nekem nagyon fontos, vagyis előnyös tulajdonság, hogy tud helyesen írni, amin meg is lepődtem, így, hogy chaten beszéltem vele. Mesélte, hogy a sulit elrontotta, mert nem volt szorgalmas, és most estire jár, de nem ez a lényeg. Szóval elrontotta a sulit, de tud hibátlanul írni(?).
Tök normálisnak tűnik, képeken is meg minden, ahogy velem beszél, meg ahogy nekem ír, de közben kiír személyes üzenetnek ilyeneket: pl. nekrofília... Rákérdeztem, nem úgy gondolja, és nem úgy érzi, és ne lepődjek meg, ha olyanokat ír ki... De emellett facebookra is másol sátánizmusról cikkeket, ami nekem ijesztőnek és betegesnek tűnik, de ahogy beszél, tényleg teljesen normális. Lehetne normális élete, mondjuk van is, csak furcsállom, hogy hobbija kb a chaton lógás, egyébként fényképez, de eddig több mint fél évet töltött összesen chat.hu-n(!!!!!!).
Az ilyen embereknek mi van a fejükben? Nagyon szimpatikusnak találom, meg minden, de persze csak beszélgetés szintjéről van most szó, semmi másról, csak nekem összeegyeztethetetlen, hogy ha csak azokat látnám, amiket kiír, kb letiltanám, és megijedek tőle, de ahogy egyébként beszél velem, teljesen normális és kedves.
Ami még fura, hogy érzelmeket sosem említett, mármint most ne menjünk ebbe bele, nem vagyok ilyen kocka, szóval tényleg ne jöjjön ezzel senki, csak mittudomén, mással más egy beszélgetés. Vele is el lehet hülyülni, meg olyan flört féle, de nem visz bele semmi érzelmet. Beszéltünk pl arról, hogy volt barátnője, meg minden, kérdeztem, hogy szeretted? Mondja igen, sajnos... Kb ennyi volt, amikor ilyen szóba jött, előtte meg nem tudom, valahogy szárazabb volt, mintha nem érintenék meg ezek a dolgok, meg mintha nem is érezne(?). Egyébként zeneileg, ha ez számít valamit, számomra hallgathatatlan ilyen üvöltős meg agyondobolós meg gitártépős zenéket hallgat, ami nekem szintén nyomasztó, és ijesztő...
Ismer valaki ilyen embert, vagy valaki ilyen? Mit éreztek? Melyik az igazi énetek? Az, aki nem fél kimondani SEMMIT, aki semmitől nem riad vissza(?), vagy akivel lehet dumálni, aki viccelődik és kedveskedik, és jóval emberibb?
""nem tehetek róla, hogy pszichopata lettem""
Ezt ő mondta magáról?
2-t tudok elkepzelni:
1. Szandekosan epiti ezt az imidzset, hoyg erdeklodest keltsen maga irant.
2. Tényleg gondja van ezekkel, ajanlom elolvasasra a "Miért marad???" c. konyvet a neten, ott jol leirjak a bantalmazott gyerekek felismeresenek modjat, szerintem ő is az.
Egy jel nem jel. De amiket irsz, mar osszeall egy képpé, szoval sztem kizarhato, hogy csak imidzs.
Hogy mind belefutottunk-e iylenbe? Ha nem is PONT ilyenbe (mindenki egyedi!), de ismerosek a vonasok, hiszen nagyon beteg mentalisan ez a bolygo, szinte kikerulhetetlen, hogy beteg fiukkal talalkozzon az ember, az eredeti csaladunkban kezdodik mar....
Szerintem nincs "két énje". Ez bőven belefér egy olyan ember személyiségébe, akit csak neten keresztül ismersz.
Lehet, hogy most épp otthon táncikál Lady GaGa-ra, csak azzal nem fog eldicsekedni, és nem fogja post-olni facebook-ra.
Szerintem Te, kérdező, sokkal érdekesebb vagy az iránta való érdeklődéseddel, mint ő ezzel a hülyeséggel.
Helló
Én csak saját magamból tudok kiindulni. Én is kicsit ilyen vagyok, mint a kérdésben szereplő. Barátaim, haverjaim között én is elhülyülök, ilyen nekrofília és hasonló dolgokkal, pusztán azért, mert én viccesnek tartom és mások is. Természetesen ezt a gyakorlatba nem ültetem át.:D Én lenézem a legtöbb embert, nem érdekelnek, nem érdekel mit gondolnak rólam.
Ugyanakkor a számomra fontos emberekkel kedves és segítőkész vagyok és ez az én igazi "énem", aki igazából megismer egy teljesen más embert lát bennem, mint korábban.
Szóval, ha a saját magamból indulok ki, akkor azt mondom semmi probléma nincs, a kérdésedben szereplő fiúval. Persze lehetséges, hogy ő nem ilyen és az előttem válaszolóknak van igazuk és tényleg hagynod kellene.
Nincs "igazi én"!
A személyiség egy roppant bonyolult dolog. Nem lehet általánosítani, és normális embereknél nem lehet kettéhasítani. A pszichopatáknak is csak EGY személyiségük van.
Az előző, amit ír, az sem IGAZI ÉN.
Az, hogy az emberek általában nem érdekelnek, de akit szeretsz, annak segítesz - ez egy normális dolog. A kettő nem üti egymást. Nem az az igazi éned, aki a barátaiddal vagy, vagy olyanokkal, akit szeretsz.
Az igazi én összetett: az mind TE vagy. Hogy hogyan viselkedsz a barátaiddal, a szüleiddel, a rokonokkal, a tanárokkal, a főnököddel, az orvossal, az autószerelővel, a sarki kisboltban a pénztárossal, a kutyáját sétáltató öreg bácsival, vadidegenekkel - ez mind összeadva TE vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!