30 felett lehet új életet kezdeni?
Általános után én gimibe akartam menni, de anyámnak csak egyetlen alternatíva létezett, a közgáz szakközép. Mert milyen jó lesz az nekem, elvégre ő is odajárt, aztán bement a helyi gyárba adminisztrátornak, és majd onnan is megy nyugdíjba. (Nem onnan ment nyugdíjba, mert becsődölt a gyár, most 52 és nem talál semmit, én támogatom anyagilag, hogy ne haljon éhen.) Mit tudtam csinálni beiratkoztam. Itt kezdődött a kálvária. A következő szaktárgyaink voltak: gyors és gépírás 4 évig, makroökonómia elsőben, igazgatási ismeretek 2 évig (ez abból állt, hogy tanulmányoztuk az alkotmányt két éven keresztül), ügyviteli ismeretek 2 évig (itt kellett volna ugye megtanulni az ügyviteli folyamatokat, irodagépek használatát, levelezést), egy tulajdonképpen gyorsírás óra volt, mert nem volt hozzá tanár, úgyhogy egy fizikaszakos tanár tartotta, irodagépek nem voltak, mert drágák, azt nem adják a kezünkbe. Mikor szóltunk az ofőnek, akinek mi voltunk nyugdíj előtt az utolsó osztály, azt mondta, nem tud csinálni semmit. Még nyelvet sem tanultunk rendesen, mert abból állt a német óra, hogy a tanár felolvasta a meséket, verseket valami könyvből, és azt kellet lefordítani, amikor megkérdeztük, hogy miért nem mást tanulunk, akkor az volt a válasz, hogy "Nektek nem kell belőle érettségizni, minek." A számítógépekhez egyáltalán nem értettünk, mert az ugye nem tantárgy, oda mi be sem mehettünk, ahol nemcsak a gépírási program volt a gépeken. Szóval így érettségiztem le. Utána apám húzása következett. Berakott egy haverjának a cégéhez ügyintézőnek. Onnantól azt kellett eltűrnöm mindennap, hogy a drága főnök fogdos, beszólogat, és folyamatosan arra célozgat, hogy meg akar dönteni. Mikor otthon megmondtam, az volt a válasz, hogy mit vagyok ilyen finnyás, ez mindenhol így van. Eljöttem onnan. Mivel nem találtam semmi más melót. Elmentem három műszakba szalag mellé. És saját erőmből megpróbáltam ebből kimászni, hogy tudjak is valamit kezdeni a közgáz érettségivel, ha már megcsináltatták velem. Munka mellett azóta megcsináltam a szükséges tanfolyamokat, amit ugye nem tanítottak meg. Van azóta egy felsőfokú angol nyelvvizsgám is. Aztán sikerült bekerülnöm egy könyvelő irodába. Utálom amit csinálok, de próbálom valahogy elviselni. Egyáltalán nem nekem való, de valamiből élni kell.
Viszont újra visszaköszönt az elszúrt múltam. Ugyanis tavaly félállásban bekerültem egy kutatási projektbe (1 év határozott munkaidő), mint pénzügyi asszisztens, és itt kiderült, hogy sokkal több érzékem van a kémiához, biológiához, mint azt gondoltam volna, ösztönösen átláttam az összefüggéseket. De ez ugye sosem derülhetett ki. Nem tudom mi lett volna, ha akkor engednek a gimibe, de az biztos, hogy nem itt tartanék. Igaz, nem próbáltam bekerülni ilyen irányú felsőoktatásba, mert nincs semmiféle alapom hozzá. De nem tudom, hogy van-e valami esélyem arra, hogy új életet kezdjek, mert akkora a lemaradásom. Helyre lehet ezt még hozni valahogy? Vagy nyugodjak bele, hogy ezen már nem tudok változtatni?
Hülyeség visszaülni az iskolapadba.Használható tudást ott nem kapsz, csak beseggeled az anyagot hogy legyen mégegy papírosod amivel majd megint nem vesznek fel sehová, mert addigra megváltozott a piac vagy a hr-es kutyának nem tetszik a hajszíned.
Felejtsd el a munkaerőpiac rabszolgalétét és kiszolgáltatottságát a tapperoló főnököket az állandóan áskálódó kollégákat, és vállalkozz valamire .Elöszőr feketén aztán ha beindul kifehéríted. Mindenki így kezdte aki nem milliomosként vágott neki.Még ha nem is sikerül ,de legalább elmondhatod hogy megpróbáltad.
Kedves 23-as.
Sajnos muszáj lesz visszaülnöm az iskolapadba, mert a mostani papírjaimmal max. egy másik könyvelő irodát nyithatnék, abból meg már így is jut minden utcába kettő, úgyhogy nem éri meg.
De nekem azzal semmi bajom, hogy ismét tanuljak, világéletemben szerettem tanulni, főleg, amikor azt tanultam amit akartam. Nem mondtam eddig, de az angol vizsga mellé úgy néz ki, hogy hamarosan lesz egy orosz közép is. Ezt is magánszorgalomból tanulom, úgyhogy a tanulással semmi probléma.
Hát figyelj, meg van ennek a hátránya, biztos nehéz lesz, meg elindulni egy másik úton kb a semmiből, de te azon szerencsések közé tartozol, akik tudják mit szeretnének! Mert tudod sok az olyan ember, akik csak zsörtölődnek, hogy nem szeretik a munkájukat, milyen rossz az egész, nem érnek el semmit, minden napjuk szenvedéssel telik... de csak eddig jutnak, hogy ez így rossz, és azon már nem gondolkoznak el, hogy hogyan kéne kitörni ebből!
Az írásaidból én úgy érzem, hogy képes lennél rá! És egyébként is, ha nézted, hogy a kormány melyik területekre csökkentette le az állami támogatást, ez téged nem nagyon érint, mivel ha kémiát és biológiát szereted, azokat éppen hogy támogatják! Nem tudom pontosan, hogy milyen szakot néztél, de ha érdekel a kutatás, én például biomérnöknek tanulok a műszaki egyetemen, bár ez főleg kémia, igazából ugyanazokat tanuljuk, mint a vegyészek, csak nekünk van biológia is. Itt például sok lehetőség van kutatni, aki akar, a legtöbben már szakmai gyakorlatra is tudnak ilyen kutatós helyre menni, és azóta is ott dolgoznak (van sok itt végzett ismerősöm, akire ez igaz, de ugyanez igaz a vegyészekre is). De már a szakmai gyakorlat előtt is vannak, akik el tudnak helyezkedni ilyen helyen, csak akkor tényleg alaposabban kell foglalkozni vele, vagy lehet jelentkezni egyéni feladatokra egy neked szimpatikus oktatónál, szóval vannak lehetőségek.
Most ez csak egy példa volt, gondolom egyéb ilyen területű képzéseknél is megvan ezeknek a lehetősége ugyanúgy. :)
Sok sikert neked, és vágj bele, még akkor is, ha esetleg sokan furán néznek majd rád ezért, ne hagyd, hogy lebeszéljenek!
Nekem van olyan rokonom, aki gazdasági iskolában végzett, mióta csak az eszemet tudom mást se hallok tőle, mint azt hogy mekkora szenvedés ez neki és sose érezte itt jól magát,... mert egyszerűen nem ilyen beállítottságú, és egy igazán megkeseredett ember lett belőle, már azóta 50 éves, de mindig is utálta, és tényleg már 40 évesen is ilyen volt, ilyen megtört... ne hagyd, hogy veled is ez legyen!
A szakközépiskolák gyengék, és a középfokú végzettség nem sokat ér, ez van. Jól kiszúrtak veled.
"Aztán sikerült bekerülnöm egy könyvelő irodába. Utálom amit csinálok, de próbálom valahogy elviselni. "
A helyzeted nem rossz. Irodában dolgozni sokkal jobb, mint szalagnál, és ezerszer jobb, mint munkanélkülinek lenni. Sose legyen nagyobb gondod, mint hogy utálsz az irodában dolgozni.
"sokkal több érzékem van a kémiához, biológiához, mint azt gondoltam volna, ösztönösen átláttam az összefüggéseket."
Biológusnak vagy kémikusnak lenni azonban nagyon összetett dolog. Az, hogy első ránézésre "fekszik" a dolog, nem sokat jelent. Ha a matek nagyon-nagyon jól megy, akkor persze már más a helyzet.
"van-e valami esélyem arra, hogy új életet kezdjek"
Ha arra gondolsz, hogy most beiratkozni mondjuk vegyésznek, végezni mondjuk 36 éves korodra és akkor vegyészként elhelyezkedni, nos, ez nem lehetetlen, de egyrészt óriási erőfeszítést igényel, másrészt nem nagyon kifizetődő. Lehet, hogy egy kezdő vegyész (ha felvesznek valahova egy 35 éves pályakezdőt) megkeres nettó 150-et, de az tapasztalt irodai dolgozóként sem elérhetetlen.
Én a helyedben vagy arra törekednék, hogy kis lépésekkel haladnék előre, növelném kicsit a képzettségemet (tanfolyamok, nyelvtudás stb.), de lényegében ezt csinálod most is. Vagy esetleg elkezdenék estin vagy levelezőn egy egyetemet, de csak hosszas tájékozódás után. Ha valami természettudományt akarsz tanulni, előtte alaposan tanulmányozd, menne-e neked. Pl. nem valószínű, hogy a középiskolában olyan matekot tanultál, mint egy tagozatos gimnáziumi osztályban. Márpedig el kellene érni azt a szintet (pl.: egyszerűbb integrálások, deriválások, legelemibb differenciálegyenletek, elemi statisztikai fogalmak ismerete, bevezetés a vektoranalízisbe és lineáris algebrába mind létfontosságú az első 1-2 félévben). Meg persze szerezni egyetemi kémia jegyzeteket (első 1-2 félév) és legalább átnézni őket, hogy megtudd, mire számíts. A középiskolai ismereteket felfrissíteni vagy pótolni, ha hiányoznak.
Szóval mindezzel előre el kell készülni (és ez beletelhet egy évbe, és rendszeres munkát igényel), ha nem akarod, hogy nagyon nehéznek bizonyuljon az egyetem.
Amit viszont nem tudok, hogy manapság hogy megy a felvételi, lehet-e egyszerűen beállítani egy egyetemre és felvételizni.
Jó hír, hogy ha eddig nem jártál egyetemre, akkor kaphatsz állami támogatást 40 éves kor előtt, tehát végezheted "ingyen" az egyetemet.
Szia!:)
SOHA nem késő újrakezdeni! A kérdés csak, hogy jó-e a terv?:)
Mivel nem ismerlek, kénytelen vagyok a benyomásaimra támaszkodni.
nagyon jó, ha kémiából is jó vagy, szerintem vedd fel a kapcsolatot egy gyógyszerésznek készülő hallgatóval és nézz bele a tárgyakba...
Ha képesnek érzed magad a szak elvégzésére, vágj bele!
Csak nem tudom, a pénzkeresés mellé hogy fér be, az biztos, hogy nagyon kemény éveknek nézel elébe!
Én most nyár óta tértem át jazz tanszakról biológiára, hogy etológus lehessek...
hát nekem a kémiához nincs olyan tyűdesok érzékem, keményen dolgoznak az agytekervényeim...
Mellette nem is merek dolgozni menni, hogy tuti elég időm legyen tanulni...
De egy sikersztori:
Anyám világ életében konduktor akart lenni, de a kretén anyja megfenyegette, hogy öngyilkos lesz, ha ezt a pályát választja.
Anyám kitűnő tanuló volt, az akkori korrupt rendszer miatt mégsem őt vették fel a műv.törire, hanem egy idiótát.
Anya lett.
Közben egy ideig gyűrte a spanyol szakot, de nem bírta.
37 évesen felvételizett az ELTE könyvtáros-informatikus szakára, felvették.
Tavaly végzett kitűnő eredménnyel, és magától a professzortól kapott felkérést a doktori elvégzésére...
most azt csinálja.
és épp pár napja vették fel egy elég jó munkahelyre.
Szerintem ha meg sem próbálod, később nagyon bánni fogod...:)
Ha van rá lehetőséged és elég elszánt vagy, akkor vágj bele!
A lehetőséget meg kell adni magunknak!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!