Nem kellek sehová. Hogyan értessem meg a szüleimmel, hogy nem szeretnék tovább próbálkozni?
Sehová se vesznek fel, mindenhová kevés az, amit tudok, meg még fura is vagyok (magasan funkcionáló autista, hivatalos diagnózissal).
Le is voltam százalékolva (53%-os egészségkárosodás), kéne felülvizsgálatra mennem (azóta nem voltam, mióta az egyetemet elkezdtem, biológia alapszakon; valamikor kutatással (humángenetika terén) szerettem volna foglalkozni, de beláttam, hogy ez nekem nem lenne reális, és már csak legfeljebb laboratóriumi asszisztens lennék, amennyiben annak alkalmas vagyok egyáltalán).
A szüleim nagyon nem örülnek annak, hogy felülvizsgálatra mennék, és akár valamilyen pénzbeli ellátást igényelnék, vagy akár valamilyen megváltozott munkaképességűeknek szánt munkahelyre mehessek. (Tanultam, amennyire csak tudtam. Talán nem olyan rosszul, mert 4-es, 5-ös jegyeim voltak. De mégsem tudom felvenni a versenyt a tökéletes, nagyon okos, és talpraesett volt szaktársaimmal... Semmilyen téren.)
A szüleim nem értik meg, hogy valóban kevesebb vagyok másoknál, és ez nem döntés kérdése.
Hogyan tudnám elérni, hogy ők is törődjenek bele a sorsomba, és ne nehezteljenek rám?
Aspergerst nem kéne az olyan fogyatékkal élőkkel azonosítani akiknek pl az arcán is látszik meg alig tud beszélni...
Szóval ez a beszólás amúgy nem igazán jött össze
Én úgy tudom, hogy az Asperger az már el lett törölve...
Mostmár bevezették a spektrumot, vagyis aki eddig Aspergeres volt az már egy ideje ugyanúgy autista, csak “enyhén”.
Jó. Nem tudom, mi felém ez a nagy ellenszenv. Aki kiáll mellettem, *ürülékké* pontozzátok, aki szid, mint a bokrot, azt meg fel.
Igen, egész jól tudok írni és viszonylag nagy szókincsem van, ezért sokan okosnak gondolnak (talán az is lehetek, nem tudom, de szerintem átlagos vagy enyhén az alatti lehet az intellektusom; inkább az emlékezőképességem lehet jó).
Amiben megnyilvánul a problémám, a beszéd és a metakommunikáció, úgy mint gesztusok, arckifejezések használata és felismerése. Illetve nem tudom, hogy válthatok ki másokban szimpátiát. Alapvetően nem vagyok egy rossz szándékú ember, és szeretném, ha nem is gondolnának annak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!