A családom ki van borulva a szakmától, amit választani szeretnék. Tegyem, amit ők szeretnének?
Főleg apukám az, aki nagyon szeretné, hogy vendéglátós legyek, azt mondta, azt pénzügyileg is támogatná, és hogy segítene az elhelyezkedésben, akár a későbbiekben saját vállalkozást is indítanánk együtt.
Ezzel az a baj, hogy ez a szakirány nem igazán érdekel, csak egy kicsit talán, mert tudom, hogy tehetséges lennék benne, viszont nem érezném jól magam vendéglátósként, nem tudom, hogy miért, egyszerűen úgy érzem, hogy ez nem nekem való, nem ez az álmom és nem szeretnék ezzel foglalkozni sem örökké, sem évekig, semeddig. Viszont ez egy biztos lehetőség lenne, hiszen ebben támogatnának.
Ami érdekelne, az a képzés nagyon messze van, Szegeden, emiatt minden családtag ideges, hogy életveszélyben leszek. Pontosan nem is tudom, mi az életveszély abban hogy pár órát vonatozni kell, viszont látom, hogy őszintén idegesek és aggódnak, haragudnak is rám, amiért ilyen messzire akarok menni képzésre, és a szakmával sincsenek kibékülve, amit választottam, ez a képzés sokkal drágább, szüleim nem akarják majd fizetni szerintem, magamnak kellene fizetni majd. Szóval szerintük maga a szakma is veszélyes, állatokkal foglalkoznék, viszont érzem, hogy ez az, amit örökké tudnék csinálni, csak sajnos senki nem támogat benne, mindenki csak a rossz érzést kelti bennem. Én érzem magam önzőnek, amiért olyan szakmát választanék, ami tetszik és, amit akkor is szívesen csinálnék, ha csak minimálbéren lennék vele.
Szerintetek melyik lehetőséget válasszam? Nem akarom, hogy helyettem döntsön itt bárki, csak elkélne pár jó tanács, mert eléggé össze vagyok zavarodva jelenleg.
Marha polgárpukkasztó a kérdésem... -.-"
Szerintem sem veszélyes Szeged, nem is értem, mi a baj a vele, oké határszélén van, de a szüleim úgy csinálnak, mintha valami alkony zóna lenne, vagy egy másik bolygó.
Válaszd azt amelyiket úgy érzed, hogy szeretnéd, jobban vonz, mert ha érdekel a dolog jobban meg tudod tanulni és nem mellesleg élvezettel.
Ami szöget ütött a fejemben, hogy most eszerint te nem egyetemi/főiskolás(ami 3-3,5 éves) képzésről beszélsz? Arra rég lejárt a jelentkezési idő, esetleg majd módosítani lehet fizetősre ha nem vettek fel államira vagy meggondoltad magad és sorrendet cserélsz( ennek is határideje van). Ha meg felsőfokú vagy középfokú okj-s képzésről van szó, az 2 éves vagy 1 éves, illetve az 1. okj képzés ingyenes. Esetleg variálhatsz aközött is, hogy mennyi idős a képzés, és akkor mondjuk amit jobban szeretnél azt tanulod( bár itt jó lenne tudni, h most ezt egyetemi vagy okj-s képzés, mivel így az idő is számít.) Jah és vendéglátás képzésben is van okj és egyetemi...Tehát azt javaslom mérlegelj minden tényezőt, írd össze, gondold át és utána beszélj a szülőkkel.
Én biztos, hogy a saját álmomat választanám, nem másét. Más válassza a saját álmát, az nem az én dolgom.
(Most már engem is nagyon érdekel mi lehet az a szakma, de csak mert annyira nem akartad leírni. Az a fránya kíváncsi emberi természet! :D Összehasonlítani biztos nem tudnám, hogy melyik a jobb pl. anyagilag, mert nem értek hozzá.)
"akkor is szívesen csinálnék, ha csak minimálbéren lennék vele."
Nem tudom, hány éves vagy, de valószínűleg elég fiatal, aki még sosem dolgozott (vagy csak alkalmanként) az életben, és sosem kellett eltartania magát. Ezért lehet csak, hogy egy ilyen dolgot leírsz. Hidd el, valahol megértelek, fiatalon még elég romantikus elképzelései vannak az embernek az életről. De az a nagy büdös igazság, hogy szerintem igaza van a családodnak. Mert nem tudod, milyen az, mikor az ember számolgatja a forintot, meddig tud ételt venni és mikortól nem. Hogy töpreng, mi legyen ebben a hónapban, egyen vagy a számlákat fizesse be, mert a kettő együtt nem megy. Hogy ha megszűnik az állása, akkor mi lesz, hol és mikor fog tudni újra elhelyezkedni és addig miből él meg..... Láttad a havi 20800,- forintból megélő emberekről a riportot a tévében?????? Mert nem kapnak munkát és ennyi a járadék, amit az államtól kapnak??? Nem tudom, mi az, amit szívesen csinálnál. De ha olyan szakmát választasz, ami nem túl keresett, akkor később komoly bajba kerülhetsz az életben. És egyet vegyél még figyelembe: ha saját vállalkozást indítotok, a magad ura lehetsz. Igen, keményen kell dolgozni, de nem lesz főnököd, aki akár naponta megkeseríti az életed és aki úgy rángat naponta, mint egy madzag-bohócot. És ha beindul a vállalkozás, akkor időd és pénzed is lehet arra, amit nagyon szeretsz. A sok kövesd az álmodat tanáccsal ellentétben én azt mondom, ébredj fel és szállj le a földre. És hallgass a családodra, mert csak jót akarnak neked!
Szia!
Nem akarlak elkeseríteni, de eléggé álomvilágban élsz. Állatgondozásból (vagy valami hasonlóból) nem hogy minimálbért nem keresel meg, de szerencséd van, ha munkát kapsz. Minimálbérből egyedül megélni nem lehet, illetve, csak nagyon nehezen.
Megcsinálnád a vendéglátóit, van egy biztos háttered hozzá, el tudsz benne helyezkedni. Ez a mai világban nagyon fontos. Mellette hobbiszinten csinálhatnád az állatgondozósdit vagy mit.
Hm, hát ez nem ehhez a kérdéshez tartozik (a válaszod), de azért köszönöm. Amúgy pont az ilyen válaszok miatt nem írtam ki eleve a két szóban forgó szakmát, mert ilyenkor ahelyett, hogy az emberek a fő kérdésre válaszolnának, elkezdenek a részleteken lovagolni és akkor itt maradnék (számomra!) hasznos válaszok nélkül.
46-os, köszönöm neked is a válaszod, de nem állatgondozásról van szó és ezt a részét én már átrágtam párszor, pontosan tudom, hogy hogyan működik a világ, én is benne élek. Mint írtam is, munka miatt hagytam anno abba a sulit, ebből következik, hogy valami fogalmam biztos van róla, milyen az, ha az ember keveset keres... Ilyen válaszok számomra nem hasznosak, mert olyanokat írtok, amit én is tudok. :-)
47-es. Én úgy látom, hogy csak 70 valahány %-ban volt hasznos az a bizonyos válaszod, másodszor, nem mérvadó, hogy itt a válaszok hány %-ra vannak pontozva, mert szimpátia alapján szokott a többség zöld, illetve piros kezet nyomni, így az "eredmény" koránt sem tükrözi a válaszok hasznosságát. Jól láthatod Te is, hogy aki tökéletesen csak a kérdésre válaszolt, állásfoglalás nélkül, és a saját tapasztalatait írta, pont azt, amire kíváncsi voltam, az is le van pontozva 60-70 %-ra, pedig tényleg a kérdésre válaszoltak, nem tértek el a tárgytól. Mégis megy a lepontozás.
Ja, még valami 47-esnek, csak most olvastam végig, mit írtál;
Szerintem nem volt felesleges kiírni a kérdést, mert volt azért itt pár ember, akinek a szövegértése nem nulla, nem kötekedni járnak ide, hanem segíteni és leírták a személyes tapasztalataikat a témával kapcsolatban. És ismétlem, nem a szakmáról alkotott véleményetek érdekelt, ezért is nem írtam nektek bővebb információt, hanem objektív válaszok. És fején találtad a szöget, rágódom. Legalább annyit ki tudtál olvasni a szövegeimből, hogy rágódom, gratulálok, miután le írtam, hogy össze vagyok zavarodva és tanácstalan vagyok, te megállapítottad, hogy rágódom, fantasztikus. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!