Miért várják el az egyetemi oktatók, hogy a diákok a jegyzetben leírt többértelmű mondatokból megértsék az adott tudományt?

> Az alma piros.

Ez jelenthet egy konkrét almát, amiről kijelentjük, hogy a színe piros. Meg jelentheti az almákat úgy általában, amik (általában/mind) pirosak. Ez ugyan kétértelműség, de általában a kontextusból kiderül, hogy valamilyen konkrét almáról van-e szó, vagy úgy általában az almákról (minden almáról).

De aki magyar anyanyelvű, az nem érzelmezi úgy ezt a mondatot, hogy ami piros az szükségszerűen alma. Egy mondatnak van alanya. Itt az alany az alma. A mondatnak van állítmánya, ami az alanyról állapít meg valamit. Ebben a mondatban ez az, hogy (a színe) „piros”. Hogy más dolgok is lehetnek-e pirosak vagy sem, arról nem tesz megállapítást ez a mondat. Hasonlóan ahhoz, hogy ha én azt találom mondani, hogy „Éhes vagyok”, azt egy épeszű ember nem értelmezi úgy, hogy mindenki aki éhes az én vagyok, magyarán a világon kizárólag én vagyok éhes.

De ez „az alma piros” nem jó példa. Gondolom nem egyetemi jegyzetben találtad leírva ezt így. Célszerű lenne inkább egy konkrét jegyzetnek egy konkrét, szó szerinti idézetét például hozni, aminek az olvasása során felmerült benned, hogy az adott kijelentés kétértelmű lenne. Mert találkoztam már én is rossz minőségű jegyzettel, de olyan komoly és általánosan előforduló problémát nem találtam egyikben sem, ami megakadályozná a benne leírtak megértését.

“ Az írott magyar nyelv eleve alkalmatlanabb a többi nyelvnél a bonyolult információk átadására. ”

Mi ez a marhaság?!

Te vagyaz alkalmatlan az értelmezésére!

“ a magyarban sokszor egyáltalán nem derül ki az írott szövegből, hogy hol a hangsúly”

De! A szórendből!

Csak te nem tudsz magyarul, mert nem tanították meg neked.

Lehet, hogy bennem van a hiba, de én ebben semmi kétértelműséget nem látok. Azon kívül, hogy a kérdezőnél igen komoly szövegértési probléma van. És kötözködési kényszere van.

Nézzük részletesen: "Ha azt mondom, hogy ez a kocsi délre gurul, majd lelassul és megfordul, akkor ez nem kinematika?" -> de ez egy "matematikai" leírás. hiszen egy koordináta rendszerben(ami most esetünkben egy földrajzi ponthoz rögzített, ld. a hivatkozott jegyzet következő mondatai) meghatározza egyértelműen a mozgás irányát "délre". Ez kijelöli a mozgás írányát egy kooridnáta rendszerben csak nem Descartesi derékszögű hanem ún. polár koordináta rendszerben, ami szintén elfogadott a matematikában (pont a mozgások leírására használják).

Miért kéne: "mert ez a kinematika definiciója". Amiből itt egy fontos, hogy úgy írjuk le a mozgást, hogy "nem vizsgáljuk az okot". Egyetlen egy dolog számít, hogy magát a mozgást írjuk le. Pl. tök jó a példád az autóval, délre gurul, lassít és megfordul. Nem foglalkozunk azzal, hogy miért megyen délre, miért lassít és miért fordul meg. Adtunk egy leírást. Hogy ebben van-e elég adat arra, hogy erről a mozgásról később bármit is mondjuk szintén nem a vizsgálat tárgya. -> következetetés a kérdező hülye.

2. Mit jelent, hogy egy test jellemző méretei? -> v.ö amondat következő részével "kicsik a pálya méreteihez képest". A mondat megint csak így értelmes és korrekt. Hiszen pl. ha egy két dimenziós mozgást vizsgálunk akkor a testnek csak két kiterjedését kell figyelembe venni, a harmadikat nem (ezért lesz oda írva, hogy "jellemző" méretei), hiszen teljesen "nem jellemző" ilyenkor, hogy a nem vizsgált irányban milyen a test kiterjedése, egy 2D-ben vizsgált mozgásnál teljesen mindegy, hogy a testnek milyen a kiterjedése (mérete) a harmadik dimenzióban. Így nem kell külön tárgyalni a két és 3 dimenziós leírások esetén az egészet. -> A kérdező hülye, mert nem tud egy középiskola és egy egyetem között különbséget tenni.

"Ráadásul tudományosan is hibás az előbbi mondat, hisz a tömegpont olyan test, amelynek mérete NULLA. Nem pedig kicsi." -> Nem ez nem igaz. Pontosan az előző kijelentéssel lesz érthető "a pálya méreteihez képest". Azaz pl. az Apolló űrhajó a Föld-Hold rendszerben pontszerű testnek tekinthető, még akkor is ha a fedélzetén 3 ember elfért, és hát nem "0" a kiterjedése, viszont a viselkedése ebben a rendszerben és a mozgásának kinematikai leírására teljesen jól használható az, hogy pontszerűnek tekintjük. -> kérdező hülye.

Márpedig a hiba az Ön készülékében van kérdező:

1. "Ha azt mondom, hogy ez a kocsi délre gurul, majd lelassul és megfordul, akkor ez nem kinematika?"

Nem az. Ez egy fizikai esemény empirikus megfigyelésének szöveges leírása. Az esemény maga kinematikUS, amit leír, az kinematikUS. De kinematikA, pontosan azzal lesz belőle, hogy matematikai leírással írjuk le a kinematikus eseményt.

2. "Mit jelent, hogy egy test jellemző méretei? Ennek a szókapcsolatnak a nyelvtani értelme nulla. Ha van is bármi értelme, az se magától értetődő. Szerintem egyszerűen a "test méretei"-re gondol a költő, csak valamiért túlbonyolítja."

Van értelme, magától értetődő (ha tanultál fizikát), nincs túlbonyolítva.

Egy test jellemző méretei azok, melyeket az adott vizsgálathoz kiválasztottunk a méretei közül. Egy testnek nem minden méretét használjuk minden vizsgálatnál. Legtöbbször maximum 3 méret elegendő.

3. "Ráadásul tudományosan is hibás az előbbi mondat, hisz a tömegpont olyan test, amelynek mérete NULLA. Nem pedig kicsi."

Tudományosan nem hibás, a mérete nem kötelezően nulla, viszont kicsi A PÁLYA MÉRETEIHEZ KÉPEST.

A tömegpontnak nem a mérete nulla, hanem kiterjedése nincsen.

Viszont kiterjedés =/= méret!

Ha a test elég kicsi a pályához képest, akkora mértékben, hogy a test teljes méreteit figyelembe véve is ugyanazt kapnánk, mint tömegpontként, akkor a teljes test maga válik a számítás/számok szempontjából tömegponttá.

#21/Kérdező:

Na ebből még inkább látszik, hogy nálad vannak szövegértési gondok.

A #17-ben nem az van leírva, hogy amit leírtál kinematika. Hanem az, hogy egy "matematikai" leírás. Ráadásul macskakörömbe téve.

"matematikai" =/= kinematika

Én a #19-ben pedig azt írtam, hogy egy fizikai esemény empirikus megfigyelésének leírása. Illetve, hogy az az esemény kinematikUS.

kinematikus =/= kinematika