A Hofstede-féle "hagyma-modellt" univerzálisan lehet alkalmazni más tudományokban is mint szemléltető fogalmat, ha egy dolog bonyolult vagy sokrétű összetettségére szeretnénk utalni?

A nem egzakt tudományokban mindenki olyan "fogalmakat" és "modelleket" talál ki mondanivalója illusztrációjára - amilyet csak nem szégyell.

Egy gazdasági "szakember" is csak poénkodhat jobb híján, mert "gáz van" - hisz nincs gáz, és fát vágni, szenet bányászni meg nem fog az ilyen fontos(-kodó) ember, inkább tanult ember módjára szakért:

"Öltözködjünk rétegesen, mert ráfázunk!" - ez is egy hagyma modell!

Attól függ, hogy milyen tudományterületről van szó, és azon belül milyen konkrét témáról. Mert mondjuk a termodinamika főtételeit nem tudom, hogy hogyan lehetne hagyma modell megközelítésben tárgyalni. Vagy mondjuk a kovalens kötés feltételeit. Vagy a klasszikus időmértékes verselés verslábait.

Aztán vannak ilyen-olyan ábrázolási módok, amik hellyel-közzel megfeleltethetők egymásnak. Egy hagyma modell, egy réteg modell, meg egy piramis modell kvázi ugyanazt a lineáris hierarchiát vagy egymásba foglaltságot fejezi ki – metszetek és hasonlók nélkül –, így tulajdonképpen ugyanazt a legegyszerűbb hierarchikus felépítést ragozzák.

De persze lehet használni. Pl. a matematikában hasonló módon szokták ábrázolni a különböző számhalmazokat. Lásd: [link]

Bár az a gond az ilyen hagyma-modellekkel, hogy valahol a valóságnak egy adott szemszögből való borzasztóan leegyszerűsített változatai. Pl. a fenti ábrázolás meghamisítja a történelmet. Ugyanis pl. az ókori Egyiptomban nem ismerték a nullát, pláne nem ismerték a negatív számokat, de ismerték a racionális számokat, pontosabban bizonyos nevezőig a pozitív racionális számokat. Vagy az egyik kultúrában ismerték a nullát már alapból, a másikban meg már a racionális számokat is túllépték, és csak utána került bele a nulla, illetve a negatív szám fogalma. Vagy pl. az irracionális számoknál csak később számon tartott felosztás az, hogy egy szám algebrai szám-e vagy sem.

Itt látszik, hogy a héjak száma is bizonyos szempontból önkényes. Pl. a természetes számokon belül lehetne külön részhalmazuk a prímeknek, az azon kívüli réteg meg az összetett számok, amik együtt alkotják az természetes számokat. Vagy pl. informatikában ami nem egész, azt lebegőpontos számként szokás ábrázolni, ott teljesen irreleváns, hogy az adott szám racionális nem egész, algebrai nem racionális, vagy éppen transzcendens szám-e.

~ ~ ~

Szóval igen, lehet használni. De valahol #1-nek is igaza van. Egy kicsit bullshit. Sokszor amit egy ilyen diagram ábrázol az vagy triviális, magától értődő, pont ezért szükségtelen ragozni, vagy nagyon leegyszerűsítő, egy bizonyos szempont alapján elemező, így sekélyes, felületes. Ha egy szakdolgozatban pont hiányzik egy oldalnyi tartalom, akkor lehet valamiből ilyen diagramot gyártani, de ha nagyon muszáj meg lehet ezt egy mondatban fogalmazni: „a dolognak különböző mélységű rétegei vannak”, vagy a legtöbbször ennyi sem kell, mert úgyis láttatni fogja az adott mű a különböző rétegeket.