Az ókor legendás szellemi központját, az egyiptomi Alexandria városának Könyvtárát anno a keresztények pusztították el "pogányság" címszó alatt (amit a 2009-es "Agora" című film is sugall), vagy ennél azért valamivel bonyolultabb volt az összkép?

#2! De nem is kell túlzottan elbagatellizálni! Nem csak versek és kitalált történetek voltak ott, hanem tudományos ismertek, amiket újra fel kellett fedezni. Vagy történelmi tények, amiket utólag kellett kikövetkeztetni a régészeti leletek alapján. Hol tartanánk ma, ha az ott összegyűjtött tekercsben fellehető tudást beépítik az oktatásba már a középkorban is? Vagy fennmarad az a tudományos közeg, ami Alexandriába volt? Ezen is érdemes azért elagyalni...

A középkorban nagyon sok természettudományos felfedezést nem fogadtak el, vagy ellehetetlenítették a felfedezését, mert az a vallási világképbe nem volt beilleszthető. El kellett telnie 1500 évnek, mire a humanizmus újra elkezdett kibontakozni és megkezdték a valódi tudást (rendszer szinten) a dogmák fölé helyezni. A középkorban is voltak tudományos előrelépések, de az igazi fejlődés csak Reneszánsz után indult meg. Mintegy 500 év alatt megismertük a bennünket is alkotó részecskék világát, eljutottunk a Holdra és az orvostudomány lévén sokkal egészségesebb és hosszabb életet élhetünk.

Nyilván nem kell túlmisztifikálni sem a könyvtár jelentőségét, de ne is becsüljük alá az ott megsemmisült tudományos felfedezéseket tartalmazó tekercsekben rejlő lehetséges potenciált. A humanizmus terjedése után alkotó tudósok írásai már megmaradtak és beépültek az oktatásba. És láthatjuk, hogy mekkora lökést adtak a tudomány fejlődésnek. Kár, hogy az Alexandriai tekercsek ilyet sajnos nem idézhettek elő...

#2, pont ezért semmisült meg, mert annak idején voltak, akik ezt gondolták...

Egyébként a keresztények által történt rongálás (amit a film is bemutat) valóban megtörtént, de szerintem a film túloz, akkor még a könyvtár nem pusztult el, a tekercsek többsége megmaradt.

Az arab hódítás söpörte el végleg a könyvtárat, kb. 300 évvel az Agora cselekménye után. Egy anekdóta szerint amikor az arabok elfoglalták Alexandriát, a könyvtár illetékesei elmentek könyörögni az arab vezérnek, hogy ne bántsák a könyvtárat. Az arab vezér erre azt felelte, hogy két eset lehetséges: 1. ez a sok tekercs együttesen biztos sok tudást tartalmaz, de biztosan nem annyit, mint a Korán, 2. a Korán egymagában tartalmaz minden tudást a földön, tehát ígyis-úgyis felesleges a sok könyv, így parancsot adott a könyvtár megsemmisítésére.

Két könyvtár volt, maga a nagykönyvtár és egy leánykönyvtár, a Serapium.

Ami az Agora filmben szerepel, az már a Serapeum (igazából egy templom a nevezetes istennek, Serapisnak), ugyanis addig az "anyakönyvtár" leamortizálódott. Nem csak leégésék miatt, habár Kleopátra idejében volt az is, hanem szimplán az uralkodói réteg nem támogatta már pénzzel az intézményt. Pedig az ilyen létesítményhez az kell: tekercsek megvásárlása, kölcsönzése, írnokok, akik másolják őket, karbantartás, a papír, a tinta is drága, stb.

Tehát a filmben a keresztények a Serapeumot rombolják le, ahol az Alexandriai könyvtár "maradványa" volt.

Magának a könyvtárnak a pusztulása lassú volt és a pénzbeli támogatások hiányának tudható be inkább.

A könyvtár megsemmisülése

Az Alexandriai könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Mussius Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült.

Korábbi nézetek szerint a végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Egyiptomot. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket. Tény, hogy a könyvtár elpusztult, de a mai történészek jelentős része szerint ez a történet hamis.[1][2][3][4][5]

Mintegy öt évszázaddal később keletkezett, és az arabok barbárságát és tudományellenességét példázta volna a keresztény gyűlölködésből kiindulva.

Amr ibn al-Ász hódításai idejében a könyvtár nagy valószínűséggel már nem létezett.[6]

[link]

KEresztények gyűlölködtek kedves migrációs háttérrel rendelkező barátom?

Ki a franc hívta a be az agresszív muszlim vadakat az eredetileg keresztény Egyiptomba? Ezen elgondolkodtál?

És nem maradt fent valami index, utalás, leírás más művekben arról, hogy milyen könyvek voltak megtalálhatók ott? Akár címek szerint vagy tartalom szerint is.

Arról azért hallottam hogy görög filozófusok művei elvesztek és tudható milyen címmel megjelentek.