Ez tényleg ennyire borzasztó? :- (

"Fogtok ti még ordítani, meglepődtök amikor a következő gyereknél annyira fáj majd, hogy ordítva, bőgve könyörögtök a császárért. :)"

De nagyon a védelmedbe vetted. :) Ezek a kedves szavak meg is érdemlik...

38-as. Azt írod, hogy itt mindenki a véleményét írta.

A cig-ányozás, meg komédiázás, meg a filmben látta, hogy így van, az nem vélemény, hanem minősítés.

Kben a kérdés az volt: "Ez tényleg ennyire borzasztó?"

Mindenkinek a személyes élményét kellett vna leírnia, bátorítania a kérdezőt, stb.

DE NEM cig-ányozi, lenézni, beszólni stb annak, akinek igenis alacsony a fájdalomküszöbe, aki sírt, ordított, edát- kért!

(Ha az ilyeneknek a gyereke szül majd és ordít, azt is lecig.ányozza? Rászól, hogy jajj lányom, legyél már kultúrált!! ??????????)

Én írtam a 26-os kommentet.

Szerintem a személyes élményemet írtam le. Történetesen egy kisebbségi kismama kiabált és úgy ahogy leírtam.

A kérdezőt pedig szerintem csak bíztattam és abszolút pozitív történetet vázoltam fel.

Az a kedves válaszoló pedig, aki személyes sértésnek veszi, hogy nem kiabáltam és a következő szülésemhez a fenti kedves szavakat intézi, már ne is haragudjatok, de elmehet a fenébe.

Én négyszer szültem és négyszer üvöltöttem, mikor kibújt a baba.

Az elsőnél kötelező volt csendben tűrni, az még a régi rendszer volt. Fekszik anya és pofa be.

A másodiknál szintén feküdnöm kellett egy fényárban úszó sokágyas szülőszobán és az nagyon rossz volt, azért jajgattam, rám is szóltak.

Harmadik már kulturált, emberi körülmények között történt, ott egy megmagyarázhatatlan káromkodás roham jött rám, ma sem értem. Nem is szeretek rágondolni.

A negyediknél pedig jajgattam fájás alatt és nagyon jól esett, szinte fájdalomcsillapító volt.

De én mindig csak a kétperceseknél lettem ilyen, addig fél lábon bírtam mindegyiknél. Nekem az utolsónál sokat segített, hogy végig állva vajúdhattam.