Tényleg akkora szemétség, ha a nő megtartja a véletlenül fogant gyereket?

Milyen szabályokat kell betartanom a válaszíráskor?

Ha választ írsz, tartsd be a következőket:

Ne OFFolj! Azaz ne írj olyat a válaszba, aminek nincs köze a kérdéshez!

Ha kérdésed van, ne a válaszba írd, hanem írj ki új kérdést!

Ne írd be még egyszer ugyanazt, amit egyszer már előtted valaki beírt! Ha egyetértesz a véleményével, értékeld válaszát!

Ne a válaszokra válaszolj, hanem a kérdésre! Mások válaszáról a véleményed a lefelé és felfelé mutató nyilak segítségével (azaz a válasz értékelésével) közölheted!

A gyűlöletkeltésért, mások sértegetéséért, *provokálásért*, vállalkozásod, weboldalad reklámozásáért, trágárkodásért, rasszista írásokért, több kérdés ugyanazokkal a válaszokkal történő végigspameléséért, közízlés megsértéséért kitiltás jár, így ilyen válaszokat ne írj!

Fenntartjuk a jogot, hogy válaszodat (ha nem tartod be a fenti szabályokat), további különösebb indoklás nélkül töröljük.

Kérdező, férfiként, aki átélt már ilyen szitut, azt mondom, hogy igen, az. És bár lehet, hogy most nem akarsz tőle semmit, de évtizedekre a nyaka fölé teszed a Damoklész kardját, hogy mikor alakulnak úgy a dolgok, hogy mégis akarni fogsz... ezzel a tudattal nem tudom, hogy fog tudni belefogni párkapcsolatba, családalapításba a következő években.

Innen nézve az a döntésed is megkérdőjelezhető, hogy szóltál neki, amikor már eldöntötted magad, hogy megtartod a terhességet. Mert egyik oldalról persze, így dönthet arról, hogy részt akar-e venni a gyerek nevelésében vagy nem, de a másik oldalról meg pont ezzel ültetted bele a bizonytalanságot a következő évtizedekre...

én pont ebben a helyzetben vagyok

véletlenül összehoztuk a babát, tény: nem védekeztünk, ami ebben a korban (29 éves vagyok) aztán tényleg nagy felelőtlenség volt, ezt vállalom is, de ha már egyszer az a csöppség ott van, él, dobog a szíve, akkor miért ő fizessen meg (meg persze az anyuka is a lelki és fizikai fájdalmakkal) a szülei felelőtlensége miatt? sok ilyen véletlen fogant baba él a világon és szerintem az esetek 70%-ában nem bánta meg egyik szülő sem hogy megtartotta.

most vagyok 14 hetes és élvezem minden egyes percét a babavárásnak és egyáltalán nem bántam meg hogy megtartottam, sőt mikor kiderült hogy állapotos vagyok, gondolkodnom se kellett hogy mi lesz a döntésem.

sajnos én bele tudom magam képzelni mindkét helyzetbe, mert 10 éve volt egy abortuszom, akkor semmiképp se tartottam volna meg, hiába vagyok abortusz ellenes, mert még én is szinte gyerek voltam, tanultam, de most elég komolynak, felnőttnek érzem magam, hogy vállaljak egy gyereket.

először apuka nem örült, azt mondta, buta vagyok hogy megtartom. aztán egy hét múlva már arról beszélgettünk hogy mit fognak majd szólni az ismerőseim, és hogy mi lesz a neve ha megszületik. szóval szerintem nem szemétség, ez a kismama döntése, és apuka vagy támogatja, vagy nem, de akkor meg se érdemelte, se a párját se a születendő babát

Kérdező (#74), ez igaz, de ez ugye egyfelől csak a tartásdíjra igaz, másfelől meg azért azt se felejtsd el, hogy a babamama-komplexum később 2 személlyé válik:) - és hát te max a saját nevedben vállalhatsz bármit, a gyerek nevében természetesen nem, neki joga lesz azt tenni, amit akar.

A másik, hogy a te vállalásaid mellett is ott a sok kérdőjel, mert láthatóan az a fajta gondolkodás, amivel nők szokták egymást biztatni a férfival szemben, ez a "te már anya vagy, neked már a gyereked legyen az első" rád már most is igaz... tehát megkockázom, hogy egy komoly szükséghelyzet bármikor felülírná... a körülötted lévő nők lelkes tapsa mellett... szélső eset ld Forrest Gump...

Szóval lássuk be, valójában a világon semmi garancia nincs a férfi számára, hogy te vagy a gyereked egyszer csak ne jelenjetek meg az életében, feldúlva az akkorit...

"Nem tartottam fegyvert a feje mellett, hogy ne vegyen fel gumit..." - nézd, ez minden ilyen kérdésnél elsüti minden 2. válaszoló nő, de lássuk be, a világ legálságosabb érve. Nézz őszintén magadba Kérdező, mennyiben befolyásolná a hozzáállásodat, ha a terhességed óvszer mellett következett volna be? Akkor rohannál elvetetni, vagy pont ugyanezt tennéd, mint most?

(tudod az óvszer-témát jól a férfi fejéhez lehet vágni - bár a nők egy jó része sem kedveli ezt a fajta védekezési módot - de valójában a férfi számára azok a védekezési módok jelentenek biztonságot, amelyek az esetlegesen bekövetkező terhességnek is árthatnak, mint a spirál... az óvszer pont nem ilyen, az egy mégis bekövetkező terhesség esetén semennyire sem érv az abortusz mellett)