7 hetes terhes vagyok és nagyon félek h a szüleim hogy fognak rá reagálni. Mit csinálnátok az én helyemben?

22 évesen legyél már egy kicsit talpraesettebb, főleg úgy hogy anyuka leszel! Igenis állj ki a szüleid elé és mond el nekik. Költözzetek össze a pároddal, ha úgyis 3 szobás lakása van. Nem is értem hogy eddig miért nem tettétek?! Ugye nem azt tervezted hogy anyukádéknál fogsz lakni egy kisbabával mert félsz tőlük elköltözni?

Én 18 évesen jelentettem be hogy összeköltözöm a páromhoz, még ők hozták ki a bőröndömet, pedig nem szívlelték a páromat, idősebb mint én. Augusztusban születik a kisbabánk és azóta elfogadták, de nem a szüleim nyakára szültem. Pedig a páromnak nem volt 3 szobás lakása....

Amiatt ne aggódj amiért utálják a párodat, ha a karukban tartják majd a kis unokájukat, imádni fogják!

Remélem kicsit összeszeded magad és kiállsz az elveid mellett! Boldog Babavárást!

35 hkm

SZia!

Csak azokat olvastam, amiket te írtál. A legjobb lenne, ha először megbeszélnéd a pároddal, hogy mi lenne, ha összeköltöznétek. Ha ő beleegyezik, akkor a következő, hogy gondolkodjatok valami olyan munkán, amit te otthonról is tudsz végezni. Van egy csomó lehetőség. Ha ez is megvan, akkor fogjátok egymás kezét, beállítotok hozzátok és szépen, higgadtan, felnőtt módjára kész tények elé állítjátok a szülőket (persze azért készítsétek fel őket, hogy komoly dologról akartok beszélni): van lakás, van munkalehetőség, van gyerek a pocakban. Ez van, fogadják el, mert ez a ti döntésetek, és szeretnétek, ha nem lenne emiatt harag. Tuti, hogy ki fognak akadni és egy csomó keresetlen kérdést fognak intézni hozzátok, még az is lehet, hogy elzavarják majd a párod, és "szobafogságra" ítélnek. De erre azt kell válaszolni, hogy felnőtt emberek vagytok, nem foghatnak szobafogságra, éppen ezért is költözöl el. Ha pedig megfelelően válaszoltok minden kérdésükre, akkor 1-2 napon (héten) belül meg fognak nyugodni és el fogják fogadni a helyzetet.

De neked mindenképpen kell majd valamit dolgoznod, vagy legalább is munkát keresned, hogy ezzel is éreztesd a szüleiddel, hogy ti komolyan gondoljátok ezt az egészet. Ha szerencséd van, a szüleid még segítenek is majd anyagilag benneteket!

Sok szerencsét kívánok! Bátorság!

21 h km

1. Beszéljétek meg a pároddal, hogy akkor 100%-ig biztosan akarjátok-e a babát.

2. Ha igen, akkor odaállsz a szüleid elé, elmondod nekik, hogy 22 évesen, 6 éves kapcsolatban úgy érzed, itt az ideje, hogy különköltözz tőlük, és erre azért most jött el az idő, mert babát vársz. Ezzel nem tudnak mit csinálni, felnőtt ember vagy, oda költözöl ahova akarsz. Eltitkolni úgysem tudod előlük, szóval valamikor mindenképpen túl kell esni rajta.

3. Ezután odaköltözöl a barátodhoz, megszülöd a babát. A szüleiddel megpróbálsz normális viszonyt fenntartani, a babát mindenképp mutasd meg nekik, akkor is, ha korábban azt mondták, látni sem akarják. Mégis csak az unokájuk, ha téged szeretnek, akkor a babát sem fogják utálni... És hidd el, sokan megváltoztatják a véleményüket, amint megvan a baba.

Gratulálok a babához, sok boldogságot kívánok, és remélem a nagyszülők is megbékélnek majd. :)

szia!

igaz nem olvastam végig az összes választ de én azt mondom hogy aki úgy reagál hogy mert milyen sok egy gyerek felnevelése!meg mindenféle körülmény stb.

a párodnak van lakása,tehát oda tudsz költözni.

mi sem élünk fényűző életet a gyerekre nem költünk havi 30-40.000 ft-ot,most ne az étkezésre gondolj,más gyermek is felnőtt is már úgy hogy 1 db bodyt nem 1000-1500-ért vettek meg neki hanem 5-600 ft-ért.

a spórolást pedig meg fogod tanulni,ha muszáj lesz,nekem 4 évbe tellett,nem szégyellem,engem pl anyám sose tanított rá,mert ő se tudott,magamtól kellett rájönnöm.

és így már a második gyermekünket várjunk,szerényen de elvagyunk és boldogak,az életbe pedig nehézség mindig lesz.

a szüleidnek pedig örömmel boldogsággal jelentsd be hogy babát vársz hadd lássák hogy te mennyire boldog vagy.

ha megszületik biztos enyhűlni fognak,de lehet amikor már szépen gömbölyödsz akkor is.

én sok sikert kívánok neked!és persze sok boldogságot!

22 éves vagy! Felnőtt nő! Ha szereted a párodat( és szereted, ugye?!), akkor ne foglalkozz a szüleiddel! Tudom, ez keményen hangzik, DE a saját életedet kell élned, azt kell nézned, NEKED mi a jó!

Hidd el, ha anyudék szeretnek, akkor meg fognak enyhülni! A döntés az ő kezükben van, lemondanak-e a saját lányukról és az unokájukról!

Nem Te vagy az első, aki ilyen borzasztó helyzetbe kerül(t), az esetek 90%-ban megenyhülnek a nagyszülők.

El kell fogadniuk, hogy van saját döntésed, van saját életed!

Ha most nekik engedsz, soha nem leszel maradéktalanul boldog.

(én már rég elköltöztem volna a helyedben)

Szorítok Nektek!